2020. szeptember 21. hétfõMáté, Mirella
EUR = 4.8583 RON
USD = 4.1224 RON
HUF = 1.3385 RON
GDP-növekedés = -10,5%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,932.31(-2.01%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Mi igaz a Kelet-Európa Szilícium-völgyéről szóló mítoszokból?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 15:10 GMT +2, 2018. október 16.

Mennyit keresnek a régióban az informatikusok és miért éri meg vállalkozni a kreatív iparágak területén? A Critbiz program részeként készült kutatásból ezeket is megtudjuk.


Nem mítosz, hogy az informatikusok tényleg sokat keresnek, viszont azok a szabadúszó programozók, akik vállalkozás alapításra adják a fejüket, viszonylag ritkán lesznek végül sikeresek, mert nem értenek az üzlethez - többek között ezek a főbb megállapításai annak az IT-szektorról és kreatív iparágakról készítettek tanulmánynak, amelyet Kiss Dénes és Péter László szociológusok mutattak be a CRITBIZ vállalkozásfejlesztési program részeként.

A kutatás az Észak-Nyugat-Románia régióban elsősorban a két kerület struktúráját és dinamikáját térképezte fel azzal a céllal, hogy a vállalkozásfejlesztési programra jelentkezők jobban megértsék azokat a területeket, ahol a jövőben vállalkozást indítanának. A két szociológus kvantitatív és kvalitatív módszerek alkalmazásával készítette az elemzését. A statisztikák vizsgálata mellett fókuszcsoportokkal beszélgettek és interjúkat készítettek a régió hat megyéjében.

A kolozsvári IT-szektorról szóló mítoszokat mindenki ismeri. A helyi IT-vállalatok előszeretettel hangoztatják magukról, hogy ők Kelet-Európa Szilícium-völgyében dolgoznak. Kiss Dénes szerint a statisztikák is részben igazolják, hogy ezeknek a kijelentéseknek van igazságtartalma, Kolozs megyében 2009 óta 40%-kal emelkedett az IT-vállalatok száma, a növekedési potenciál pedig továbbra is hatalmas.

Az IT és kreatív iparági vállalatok számának növekedése 2009 és 2016 között.

Kolozsvár és Kolozs megye kiemelkedő szerepét támasztja alá az alábbi térkép is, amely az IT-szektorban működő vállalatok számának sűrűségét mutatja. Kolozsvár mellett Nagyvárad az a másik központ, ahol a régióban található informatikával foglalkozó cégek túlnyomórészt működnek. Nagy vonalakban elmondható az is, hogy az IT-szektor azokban a városokban koncentrálódik, amelyekben a legerőteljesebb a gazdaság növekedése, illetve ahol a felsőoktatási képzésben jelen van az informatika is, vagyis, ahol a vállalatoknak van amiből meríteni a munkaerőpiacon.

Az aktív IT vállalatok sűrűsége a régióban. A nagyobb barna folt Kolozsvárt mutatja.

Szocio-demográfiai szempontból a régió IT-szektorban dolgozó vállalkozói jellemzően fiatalabbak, és körükben jelentősen nagyobb a női vállalkozók aránya, mint az az egyéb gazdasági ágazatokról általánosan elmondható. A szociológusok által elkészített statisztikák mindezek mellett arra is rámutatnak, hogy az IT és kreatív iparágakban vállalkozó személyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek felsőoktatási diplomával, a magyar vállalkozók aránya viszont mindössze 9,8%, szemben az egyéb szektorok esetében mért 14,1%-kal.

Kiss Dénes

Hatalmas a polarizáció a vállalatok méretét illetően is. Az elemzés által vizsgált IT-vállalkozások 85%-a mikrovállalkozás, de ha még alaposabban vizsgáljuk a statisztikákat, akkor az is kiderül, hogy a cégek 43%-a működik 0 vagy 1 alkalmazottal. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalatok jelentős része engedélyezett magánszemélyként (PFA) működik, tehát szigorú értelemben véve nem is számít vállalkozásnak.

A kutatók a vállalatok vezetőivel készített interjúk során a régióban dolgozó IT-cégek tipikus termelési modelljét is felállították, amelynek részeként három fő vállalattípust határoztak meg:

  • Szabadúszó: Jellemzően egy informatikai termék egy kisebb modulján dolgozik. Saját maga dönt a gazdasági stratégiájáról, és viszonylag gyakran vált az üzleti partnerek között. Csupán kvantitatív statisztikai adatok alapján nem lehet meghatározni, hogy vállalkozónak számít-e vagy sem. Ez elsősorban attól függ, hogy milyen kötöttségek mellett állapodik meg egy nagyobb vállalattal. Be kell-e járnia például dolgozni, vagy vannak-e vele szemben munkaidővel kapcsolatos elvárások.
  • Outsourcing: Nagy számban vannak jelen ezek a cégek is, amelyek valamilyen tevékenységet vállalnak át egy másik, főként fejlettebb országban működő vállalattól. Ezeknek a cégeknek a növekedési stratégiáját sok esetben ugyanannak a típusú tevékenységnek a megtöbbszörözése képezi, gyakorlatilag úgy akarnak növekedni ezek a vállalatok, hogy egyre több és több munkát vállalnak el. Ennek köszönhetően a három fő vállalattípus közül jellemzően az outsourcing cégek nőnek a legnagyobbra, és ezeknél jelentkezik a multinacionális vállalatokra jellemző munkamódszer is. Ugyanakkor mindezekből adódóan ezeknél a vállalatoknál jelentkezik elsősorban az azzal kapcsolatos igény is, hogy az alkalmazott a szabadidejét is feláldozza a vállalat javára, cserébe viszont a cégek egyre jobb ajánlatokkal jelentkeznek a munkaerőpiacon. Az erőteljes fejlődés miatt nagy a munkerőigényük, a szakemberhiány miatt viszont jellemzően állandó munkaerőkeresésben vannak.
  • Saját termékes vállalat: Többnyire a teljes termelési folyamatot lefedik. Ezeknél a jellemzően kis- és közepes vállalatoknál nyugodt és stabil a környezet. Az alkalmazottak tapasztalt személyek, viszont a vállalat méretéből adódóan nem olyan jók a karrierlehetőségeik, mint egy multinacionális cégnél. A saját termék miatt viszont a jó a fizetés.

A vállalattípusokkal kapcsolatban Kiss Dénes felhívta a figyelmet, hogy ezek csupán amolyan ideális állapotokat tükröznek. A valóságban igen gyakori például, hogy egy vállalat outsourcing tevékenységet folytat, és az abból származó jövedelemből fektet be saját termékek fejlesztésébe annak érdekében, hogy párhuzamosan még több terméket tudjanak előállítani. Arról is beszélt a szociológus, hogy a vállalattípusok közötti dinamikát illetően jellemzően a szabadúszók (freelancerek) azok, akik ugrani próbálnak és vállalkozásindításon gondolkodnak. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy nagyon kevesen járnak sikerrel a vállalkozói életben, hiszen ők "elsősorban jó programozók, de nem annyira értenek az üzlethez, marketinghez, és nem tudják eladni a termékeiket" - mondta Kiss Dénes.

A kutatás során arra is vállalkoztak, hogy kvalitatív adatok, tehát nem statisztikák, hanem a megkérdezett vállalatvezetők elmondásai alapján készítenek összesítést az IT-szektorban dolgozók munkabéreiről. "Itt is az volt a kérdés, hogy mítosz, vagy nem mítosz, hogy nagyon sokat keresnek az informatikusok. A kutatásunk igazolta, hogy nem mítosz, hogy magasak a fizetések, viszont nagyon sok olyan terület van az IT-szektoron belül is, ahol korántsem olyan magasak a fizetések, mint az gondolnánk. A munkabérek szintjét természetesen elsősorban az ismeretek és a tapasztalat mozgatja" - magyarázta Kiss Dénes, aki bemutatta azokat a kutatásukban szereplő adatokat, amelyek szerint egy kezdő programozó fizetése nettó 2 500 és 6 000 lej között, egy nagy tapasztalattal rendelkező senior programozó munkabére havi nettó 9 000 és 13 000 lej között alakul.

A kutatás során a szociológusok azt is kérdezték a vállalatvezetőktől, hogy milyen előnyei, vagy éppen hátrányai vannak annak, ha az Észak-Nyugat-Románia régióban az IT-szektorban alapít valaki vállalatot. "Ez a helyi cégvezetők szerint egy rosszul feltett kérdés. Azzal érvelnek, hogy nagyon kevés különbség van Románia, Ukrajna vagy éppen Bulgária között. Ezért ők elsősorban makrorégiókban gondolkodnak, és sokkal lényegesebb kérdés számukra, hogy mi a különbség például Románia és India között" - magyarázta Kis Dénes.

Ha mégis az előnyökről kellett szót ejteniük, a vállalatok elsősorban azt emelték ki a régió előnyeivel kapcsolatban, hogy jól állunk az idegennyelv ismeretek tekintetében, emellett a kommunikáció szintjén is előrébb tartanak az itteni cégek, köszönhetően annak, hogy itt sokkal kommunikatívabbak az alkalmazottak. Arra is rámutattak a cégek, hogy a fejlett országokhoz való viszonyításban a régiós IT-szektornak még mindig nagy előnye származik abból, hogy az itteni fizetések alacsonyabbak, a konkurencia kisebb, és a munkaerővel szemben őszintébb az alkalmazók hozzáállása.

A cégvezetők ugyanakkor olyan hátrányokra hívták fel a figyelmet, mint a régión belül rossz közlekedési lehetőségek, valamint a régió rossz kapcsolódása a nemzetközi személyszállításhoz, különösen a légiközlekedés hiányosságaira mutattak rá. "Volt olyan vállalat, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte lehetetlen amerikai üzleti kapcsolatokat létesítenie, mert egy ottani üzletembert vagy szakembert nagyon nehezen lehet eljuttatni Kolozsvárra" - mondta a szociológus.

Ugyan az IT-szektor volt egyértelműen a hazai gazdaság sztárja az elmúlt időszakban, a kreatív és kulturális iparágakba is érdemes befektetni - hívta fel a figyelmet Péter László, a kutatás másik vezetője. A szociológus szerint nagy különbségek vannak az IT és a kreatív szektor között, de a növekedést illetően korrelálnak a számok, hiszen mindkét terület rendkívül tudás-intenzív.

Péter László

A kreatív iparág az utóbbi 7-8 évben 22%-kal nőtt. Elsőre talán furcsának tűnik, de a válság jót tett az újonnan alapított kreatív vállalatok számának, aminek a magyarázata az, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan rákényszerültek a vállalkozásra. A jó hír az, mutatott rá a szociológus, hogy a vállalatindításhoz nincs sok tőkére szükség a kreatív területen, a szektornak pedig nagyon jók a növekedési perspektívái.

Az újonnan alapított IT és kreatív iparági vállalatok száma.

A kreatív iparágak növekedésének emellett az ingatlanpiaci boom is jót tett, aminek az az egyik magyarázata, hogy az építészek is ebbe a kategóriába tartoznak. A kutatásból az is kiderült, hogy Kolozs megyében a növekedési tendenciák még magasabb számokat mutatnak, mint a régiós átlag, és az is figyelemre méltó, hogy míg a kreatív iparági cégek elsősorban Kolozs és Bihar megyékbe tömörülnek, a legnagyobb termelékenység növekedés mégis Szilágy megyében volt.

A kutatásban a szociológusok a kreatív iparágak vállalkozóinak és vállalkozásainak a tipológiáját is elkészítették. Eszerint 8 fő típust határoztak meg, amelyek jelen vannak a régióban:

  • A művész: általában dizájner, festő, szobrász vagy fotóművész, aki azért hoz létre vállalkozást, hogy a tevékenységét következő szintre emelje.
  • A kézműves: aki szabótól textilmérnökig sokféle mesterséget űzhet
  • A szakértő: aki olyan szaktudással rendelkezik a kreatív iparágak területén, amitől keresett vállalkozóvá válik.
  • Az ajánlattevő: jellemzően inkább a közösségtudat miatt, másodállásként lesz vállalkozó, és végez kulturális munkát.
  • Az innovátor: újszerű, sokszor forradalmi ötletei vannak és ezekre épít egy vállalkozást.
  • A kilépő vagy exiter: aki a függetlenség iránti vágyból kezd vállalkozni.
  • A kényszerített: aki a munkanélküliségből való kilábalás vagy állandó jövedelemforrás érdekében kezd vállalkozásba.
  • A freelancer/atipikus: aki speciális végzettséget igénylő munkát végez vagy még nem létező modellt akar meghonosítani.

"Az interjúk során nagyon sokan bevallották, hogy azért kellett vállalatot alapítaniuk, mert például a nagyobb vállalatoknak a termékeik eladásánál számlát kell adniuk" - mutatott rá Péter László, aki arról is beszélt, hogy a tapasztalataik alapján elmondható, hogy a hazai kreatív iparágakban vállalkozók, akikből egyébként a klasszikus mesterek vannak jelen a legnagyobb arányban, jellemzően tisztában vannak a saját erősségeikkel, a termékeik egyediségével, viszont problémákba ütköznek, ami az időbeosztást, a szervezést, a kiegyensúlyozottságot és az árszabást illeti. A vállalkozásfejlesztési programokra ezért nagy szükség van ezen a területen.

informatikakutatás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális