2018. december 9. vasárnapNatália
EUR = 4.6480 RON
USD = 4.0896 RON
HUF = 1.4389 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,684.75(0.32%)
Infláció = 4,25%
Alapkamat = 2,25%

Végre megtudjuk, mi igaz a női vállalkozókról szóló, egymondatos „igazságokból”

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:12 GMT +2, 2018. október 11.

Mélyreható szociológiai kutatás készül, amely egy anyavállalkozóknak szóló kérdőívet is tartalmaz. A kitöltők között értékes nyereményt sorsolnak ki.


Kik az erdélyi magyar "anyavállalkozók"? Hogyan dolgoznak és milyennek látják a saját helyzetüket, lehetőségeiket? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat keres az a szociológiai kutatás, amelyet az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) az OTP Bank Románia támogatásával végez. A kutatás címe Nő.Élet.Erő, és része az Anyavállalkozók Erdélyben című online kérdőív is, amelynek a kitöltői között egy értékes nyereményt sorsolnak ki. Erről viszont kicsit később.

A kutatás elkészítése több szempont miatt is fontos. Egyrészt, mert egyre inkább felgyorsulni látszik az a Romániára mindig is jellemző folyamat, amely részeként a nagy regionális gazdasági erőcentrumok elhagyják az ország elmaradottabb térségeit. Miközben Kolozs, Iași, Brassó és Konstanca megyék folyamatosan szállítják a jó növekedési statisztikákat, nyilvánvalóvá válik, hogy számos erőfeszítés ellenére

Székelyföld abban a ligában játszik, amely egyre jobban szakad le.

“Ezzel a kihívással szembesülve vizsgáltuk meg, hogy milyen taktikákkal, stratégiákkal lehetne felzárkóztatni a székelyföldi gazdaságot. És találtunk egy számunkra nagyon értékes témát, amely a székelyföldi női vállalkozókat, az ő kutatásukat illeti" - kezdte Kelemen Attila, az OTP Bank Románia marketing igazgatója azt a sajtótájékoztatót, amelyen bejelentették az egész Székelyföldre kiterjedő, női vállalkozókról szóló szociológiai kutatást.

Kelemen elmondta, nagyon sok egymondatos, egyszerű "igazság" van forgalomban a székelyföldi női vállalkozókkal kapcsolatban. Összeállt most viszont egy nagyon jó csapat, ahol van egy nagyon jó szervező-NGO, egy nagyon jó, szociológusokból álló szakember-csapat, illetve egy finanszírozó bank, azzal a céllal, hogy nézzenek végre a hétköznapi közhelyek mögé ezekben a kérdésekben. Egy olyan nagyszabású és mély kutatásra vállalkoztak, amelynek a következtetései bár az OTP marketingigazgatója szerint a hitelintézet szintjén is nagyon komolyan vizsgálni fogják, de az is fontos számukra, hogy

olyan tanulmány jöjjön létre, amely “továbbgondolható, illetve közpolitikák számára is használható legyen”.

A Nő.Élet.Erő fantázianevű projekt másik kiindulópontjáról Györgyei Szabó Magoldna, az UKKSZ ügyvezetője beszélt. "Sokat jártam vállalkozós rendezvényekre, ahol általában az volt a felállás, hogy én vagyok az egyedüli nő, mindenki más férfi. Ilyenkor nyilván foglalkoztat a téma, hogy miért van ez. A tagjaink között a 10%-ot sem éri el a női vállalkozók aránya. Az persze egy teljesen szubjektív kérdés, hogy egy ilyen szervezetbe ki lép be, de azt gondolom, hogy ez is egy fontos mérce. Azért van szükség erre a kutatásra, mert nem szeretném, hogy szubjektív értékítéletek alapján beszéljünk arról, hogy milyen Székelyföldön női vállalkozónak lenni" - mondta Györgyei Szabó Magdolna.

Geambașu Réka és Györgyei Szabó Magdolna

Az UKKSZ Geambașu Rékát, a BBTE szociológia tanszékének oktatóját, valamint Gergely Orsolyát, a Sapientia EMTE oktatóját kérte fel arra, hogy külső szakértőként vezényeljék le a kutatást, illetve állapítsák meg, hogy módszertani szempontból milyen kérdések relevánsak. A projekt júniustól decemberig tart, és több pillérből áll. Geambașu Réka elmondta, jelentőségében, költségvonzataiban, és a várható eredmények szempontjából a főszerep egy kérdőíves kutatásé, amely kifejezetten Székelyföldre fókuszál.

"Ez egy szemtől szembe zajló személyes lekérdezés, amely jelenleg is zajlik. 600 férfi és 600 női vállalkozót keresünk meg egy reprezentatív minta alapján, tehát a kutatás teljes egészében eleget tesz a szociológiai módszertani kritériumoknak. Ebbe a mintába olyan vállalkozó nők és vállalkozó férfiak kerülnek, akik román állampolgárok, és vállalkozásuk van a tulajdonukba" - magyarázta.

Geambașu Réka szerint a mostani konjunktúra, az európai pályázati kiírások, akár még a konzervatív politikusok szintjén született megnyilvánulások is mind azt támasztják alá, hogy a női vállalkozásoknak nagyon kedvező ez az időszak. "Egyre többet beszélünk mind a foglalkoztatás terén, mind szűkebben, a vállalkozások terén létező, férfiak és nők közötti szakadékról" - mondta a szociológus, majd példaként felhozta azt a statisztikát, amely szerint Romániában, ha férfiakról beszélünk, 100 munkavállalóból 20 hajlandó vállalkozni, nők esetében ez a szám mindössze 10.

Tehát kétszer olyan valószínű, hogy egy munkaerőpiacon aktív férfi vállalkozásba kezdjen, mint egy nő.

"Ennek nyilvánvalóan az okaira vagyunk kíváncsiak. Arra például, hogy a mai romániai munkaerőpiacon mi jellemzi komparatíve a női és a férfi vállalkozók helyzetét. Milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek? Mivel magyarázhatóak a közöttük meglévő különbségek?" - sorolta Geambașu Réka, aki arra is kitért, hogy túl szeretnének lépni a klasszikus megközelítéseken.

A vállalkozások szociológiájában a klasszikus megközelítés szerint a nők azért nem érnek el látványos eredményeket vállalkozóként, mert kisebb vállalkozásokat vezetnek, szerényebbek az elvárásaik és a várakozásaik, ezáltal kisebb forgalmat remélnek, ráadásul inkább kicsiben is szeretnék a vállalkozói munkát végezni, hogy össze tudják hangolni a munkájukat a magánéletükkel.

A szociológus elmondta, vizsgálni fogják azt is, hogy ez a sokat bírált, egyszerűsítő megközelítés nem vezethető-e vissza oda, hogy a munkamegosztás rendkívül egyenlőtlen a férfiak és nők között. Kitérnek emellett azokra a szociológia által kemény adatoknak nevezett tényezőkre is, hogy miként oszlanak meg a férfiak és nők által vezetett vállalkozások aszerint, hogy milyen ágazatokban működnek, illetve milyen munkaintenzív vagy tőkeintenzív az adott szegmens.

A Székelyföldre fókuszáló komparatív szemléletű kérdőíves kutatás, valamint a fókuszcsoportos interjúkon nyugvó kvalitatív kutatás mellett kedden (október 9-én) útjára indították az Anyavállalkozók Erdélyben kérdőívet is, amelyben a Nő.Élet.Erő projekt fókuszától eltérően nem kizárólag a székelyföldi nőkre, hanem minden Erdélyben dolgozó magyar anyavállalkozóra koncentrálnak.

"Az anyavállalkozás fogalma, amelyről mompreneurs-ként ír a szakirodalom, most kezdi reneszánszát élni,

egyre sűrűbben beszélnek róla. Azt mutatja a szakirodalom, hogy a nyugati társadalmakban egyre több helyen jönnek létre szervezetek, hálózatok, amelyek kifejezetten anyavállalkozókat tömörítenek, és őket érdekérvényesítéssel, vagy akár információáramlással támogatják. És abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez a jelenség most történik Erdélyben is"  - mondta Geambașu Réka.

Az online kérdőív kitöltése anonim, mindössze 15 percet vesz igénybe, az adatokat kizárólag kutatási célra veszik igénybe. Az email-címüket megadók között egy 2 éjszakás, 2 fő részére szóló wellness üdülést sorsolnak ki a Danubius Health Spa Resort Sovata**** felajánlásának köszönhetően. A kérdőív október 28-ig elérhető az ukksz.ro/anyavallalkozok oldalon.

nőkvállalkozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális