Átképeznek informatikusnak, és dől a pénz?
Kérdezett: Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2018. szeptember 25.Mennyire reális ígéret, hogy alig pár hónap alatt jól kereső programozót lehet képezni egy kezdőből? Szakembert kérdeztünk.
Rendkívül vonzóak a fizetések és hatalmas a szakemberhiány az IT-ben. Mindezek fényében pedig nagyon sok olyan hirdetéssel lehet már találkozni, amelyek azt ígérik, hogy nulla informatikai tudással indulva, hónapokon belül programozót képeznek a jelentkezőkből. Mennyire reális ígéret az, hogy alig pár hónap alatt programozót képeznek egy teljesen kezdőből?
Simon Károly (BBTE, Codespring): - Lévén, hogy nagyon nagy az igény az ilyen átképzések iránt, valóban egyre többen próbálnak foglalkozni ezzel. A képzések minőségének szempontjából azonban nagyon nagy a szórás. Ha valaki azt ígéri, hogy nulla informatikai tudásból kiindulva heteken belül programozót képez valakiből, az finoman fogalmazva: nem mond igazat. Sajnos, látva az emberek ilyen jellegű igényét, sokan megpróbálják kihasználni a helyzetet arra, hogy az érdeklődők pénztárcát megkönnyítsék.
Ugyanakkor vannak komolyabb kezdeményezések is, minőségibb programok, amelyek tényleg hozhatnak eredményeket. De ezek már komolyabb ráfordítást igényelnek a résztvevők részéről. Vagy nagyon intenzív formában megszervezett, több hónapos képzésekről van szó – mint amilyen például a magyarországi Green Fox Academy 4-6 hónapos, napi 8 órában zajló programja –, vagy oktatási intézményekkel partnerségben szervezett, 1-2 éves felnőttképzési programokról. Utóbbira példa Kolozsváron a BBTE és az NTT Data közösen működtetett román nyelvű, két éves, akkreditált képzése. Egy ehhez hasonló magyar nyelvű képzés elindításának előkészítése is folyamatban van. Ezt szintén a BBTE működtetné, a Székelyudvarhelyi Regionális IT Fejlesztési Program csapatával partnerségben. A másfél éves képzés Udvarhelyen indulna, remélhetőleg hamarosan sikerül meghirdetni.
Dr. Simon Károly, a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének oktatója, a Codespring projektvezetője, a Székelyudvarhelyi Regionális IT Fejlesztési Program és a U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösség koordinátora, a székelyföldi IT Plus klaszter operatív csapatának tagja.
Ezek az iskolák elég sokféle stratégiát követnek. Van olyan, amely nagyon drága, olyan is, amely nagyon intenzív képzést ígér, de olyan is, amely délután pár órát oktat, viszonylag olcsón. Ha valaki komolyan gondolja azt, hogy elvégez egy ilyen képzést, akkor milyen tanácsot lehet adni neki?
- Biztosan nem lehet olcsó valakit kiképezni a nulláról programozónak. Elég, ha csak az IT-szektorra jellemző bérek alapján a képzési szakemberek óradíjára gondolunk. És, mint mondtam, néhány óra nem elegendő. Azt hiszem, valamilyen szinten itt is érvényesül a klasszikus projektmenedzsmentből ismert vasháromszög modell. Vagy másképp fogalmazva, ha valaki olcsón és gyorsan ígér eredményt, az nem valószínű, hogy jó minőséget tud biztosítani.
Ennek fényében a tanácsom az lenne, hogy nagyon vizsgálják meg az ajánlatot, mielőtt belevágnának. Milyen tematika alapján történik az oktatás, milyen felkészültségű oktatók tanítanak, mennyi időt stb. Az biztos, hogy a kevesebb mint 400 óra képzési idő alatt eredményeket ígérő ajánlatokat nagyon óvatosan kell kezelni, ha valaki tényleg nullához közeli háttértudással indul neki a kalandnak. Gondoljunk csak arra, hogy egy informatika alapképzésen résztvevő egyetemista több mint 1 500 óra képzésen vesz részt – nem számítva az egyéni tanulást és gyakorlatokat, amelyek még ennél is jóval több időt vesznek fel az egyetemi évek alatt – ahhoz, hogy junior fejlesztőként elhelyezkedjen ezután, és ezzel párhuzamosan elkezdhesse kétéves mesteri tanulmányait.
Ezek alapján illúzióink se legyenek: egy minőségi átképzési program is csak egy alaptudást tud biztosítani. Persze, ezzel már el lehet helyezkedni junior fejlesztőként, vagy QA szakemberként (szoftver minőségbiztosítás szerk. megj.) megfelelő alapokkal a továbbtanuláshoz. De erre a továbbtanulásra még szükség lesz, ha valaki tényleg szép karriert akar befutni ebben a szakmában.
Összefoglalva a tanácsom: ha valaki most fejezi be, vagy nemrég fejezte be a középiskolát, és az IT-szektorban szeretne dolgozni, akkor menjen csak szépen egyetemre. Akinek már van egy szakmája, munkahelye, családja, tehát nem megoldás számára a beiratkozás egy hosszabb alapképzésbe, és ilyen kontextusban szeretne átigazolni az IT-ba, az legyen nagyon körültekintő és válasszon olyan képzést, amely tényleg garantálni tud egy megfelelő minőségi szintet.
Mennyire veszik komolyan a vállalatok az ilyen képzésekről érkező jelentkezőket?
- Az IT-vállalatok esetében általában elsősorban a szakmai tudás és rátermettség számít, illetve – meghirdetett pozíciótól függően – esetleg a tapasztalat, ami kiderül a szakmai interjún, illetve a próbaidő alatt. Az, hogy erre a tudásra a jelölt hol, mikor és hogyan tett szert, másodlagos. Sőt, a tárgyi tudás hiányosságait könnyen ellensúlyozhatja a hozzáállás, a motiváltság. A cégek általában hajlandóak befektetni az alkalmazottaik szakmai továbbfejlődésébe, ha látják, hogy ehhez megvannak a szükséges szakmai alapok és az akarat, a tanulni, a fejlődni akarás.
Az is igaz, hogy a szektorra jellemző óriási munkaerőhiány következtében megtörténik, hogy a cégek nagyobb kompromisszumokat hoznak a jelöltek elfogadásánál. De, az ilyen kompromisszumoknak köszönhetően megszerzett helyek valószínűleg nem a legfényesebb pozíciókról szólnak és nem feltétlenül ígérnek hosszú távú stabilitást. Ezen kívül, ha valaki bevállal egy ilyen helyzetet, könnyen lekorlátozhatja, behatárolhatja magát a szakmai továbbfejlődés lehetőségének szempontjából.
Fotó: Monitorul de Cluj
Az IT-szektorban működő vállalatok már évek óta akkut szakemberhiánnyal küzdenek. Járható út számukra, ha valamilyen módon próbálják támogatni az ilyen jellegű képzéseket? Egyáltalán mi a jelenlegi stratégiájuk az IT-cégeknek ezen a téren?
- Egyre több cég tesz lépéseket ebbe az irányba, említettem is példát, amelynek esetében oktatási intézmény által működtetett programot privát cég támogat, mind anyagilag, mind szakmailag. A klaszterek szintjén is évek óta napirenden van ez a téma, próbálnak lépéseket tenni, és kezdenek megjelenni példák arra is, hogy önkormányzatok is zászlójukra tűzik az IT-oktatás ügyét, és ennek részeként a felnőttképzési programok támogatását. Egy komoly képzés elindítása viszont nem könnyű feladat, és a cégek esetében gyakran hiányzik az ehhez szükséges tapasztalat és szakembercsapat. Ilyen szempontból nagy a jelentősége az együttműködési programoknak, amelyek esetében fontos szerep jut az oktatási intézményeknek, illetve a képzésekre szakosodott cégeknek.
Az IT-szektorra egyébként is jellemző, hogy partnerségi kapcsolatban állnak az oktatási intézmények a privát cégekkel, és van egy folyamatos törekvés arra, hogy ezek a kapcsolatok még jobban működjenek. Ha belegondolunk, rövid távon nincs is más lehetőség: jelenleg az oktatási rendszer sajnos még a privát szektornál is jóval nagyobb gondokkal küszködik a humánerőforrás kapacitás és utánpótlás, illetve a finanszírozás szempontjából.
Mennyire széles a jelentkezők köre az ilyen jellegű átképzésekre, képzésekre? Mennyire gyakoriak a kudarcok, vagy éppen a sikertörténetek?
- Nekem személyesen eddig képzési szakemberként a felnőttképzés szempontjából inkább a továbbképzési programokkal kapcsolatban volt több tapasztalatom. Nagyon sok ilyen programot szerveztünk már végzett és a szakmában dolgozó informatikusok, vagy informatikus egyetemi hallgatók számára, és ezek nagyon sikeresek voltak. Van valamennyi rálátásom néhány helyi átképzési program működésére is, és több mint egy éve dolgozunk az említett udvarhelyi program előkészítésén és elindításán. Mint mondtam, ez nem egy egyszerű folyamat, és bár talán a nehezén túl vagyunk - tanterv és oktatócsapat kialakítása, tananyag előkészítése, finanszírozási források bevonása, akkreditációs folyamat elindítása -, még hátra van néhány lépés a meghirdetésig.
Amit viszont az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatok: nagyon sok az érdeklődő, és nagyon változatos az, hogy milyen szakmai háttérrel érkeznek a jelentkezők. A nehézségek szempontjából a legtöbb program a nagy arányú lemorzsolódásra panaszkodik, ez még a felvételit igénylő programokra is jellemző valamilyen szinten. Sikerek szempontjából talán az emelhető ki, hogy a komoly programok működtetői által közölt adatok alapján, a képzéseket elvégzők több mint 90 százaléka azonnal el tud helyezkedni a szakmában.
Egyre nagyobb azoknak a technológiáknak a száma, amit használnak az IT-cégek. Milyen programozási nyelvet érdemes tanulni, illetve tanítani egy átképzésen?
- Azt gondolom erről, hogy a technológiák szerepe ebből a szempontból másodlagos. A technológiák folyamatosan változnak és látnoknak kellene lenni ahhoz, hogy valaki néhány évre előre meg tudja mondani, hogy mi várható ezen a téren. Elsősorban az alapokat kell tudni, és akkor ezekre könnyen ráépíthető a konkrét technológiai tudás. Tehát, az lenne ezzel kapcsolatban a tanácsom, hogy ne szökjünk neki konkrét technológiák, keretrendszerek elsajátításának, ameddig nincs meg ehhez a megfelelő alaptudásunk az alapvető IT témakörök szempontjából. Egy kis felsorolás: algoritmika, adatszerkezetek, objektumorientált programozás, adatbázisok, operációs rendszerek és hálózatok, software engineering alapfogalmak, különböző rendszertípusokkal kapcsolatos alapismeretek, és folytathatnám. Ha ilyen szempontból megvannak a megfelelő alapjaink és kialakul egy általános rálátásunk a szakmára, akkor majd jöhetnek a technológiák.
Ha mégis konkrét programozási nyelveket és technológiákat kellene megemlíteni, akkor itt érdemes követni a nagyobb technológiai portálok, fórumok által kiadott statisztikákat, mint például a Stack Overflow vagy aTiobe. Röviden: jelenleg az látható, hogy szerver oldalon és backend szempontjából továbbra is megőrzi domináns szerepét a Java, de ugyanúgy megtartják saját szeletkéjüket a .Net nyelvek, és elég komolyan begyűrűzött erre a részre a JavaScript is a Node.js technológiának köszönhetően. Rendkívül dinamikusan tör felfele a Python, például a mesterséges intelligencia terén történő fejlesztések jóvoltából, és a Go, de persze megvannak azok a specifikus területek, ahol továbbra is a C++ a menő. Kliens oldalon a webes részen a JavaScript hosszú távra bebetonozta magát, keretrendszerek szempontjából itt jelenleg a React, az Angular, illetve a Vue népszerű. Mobilfejlesztések esetében keresettek mind a natív, mind a cross-platform fejlesztések. Ezen kívül robbanásszerűen növekedik az IoT, és gyakorlatilag minden nagyobb programozási nyelv hozza az ezzel kapcsolatos technológiáit. És persze, az informatikának még nagyon sok alterülete van, amelyek mind a saját specifikusabb eszköztárukkal, nyelv- és technológia-készletükkel rendelkeznek.
Azt hiszem, hogy már ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy technológiák szempontjából nagyon változatos és változó ez a történet. Megismételném tehát, hogy első körben az alaptudás megléte a lényegesebb, az, hogy ismerjük az elméleti alapokat, módszereket, mintákat, recepteket és legyen egy általános rálátásunk a szakmára. Ezután már könnyen elsajátíthatóak az egyes technológiák és a váltás is könnyebben fog menni, amikor szükséges.
informatika