2019. október 16. szerdaGál
EUR = 4.7537 RON
USD = 4.3082 RON
HUF = 1.4276 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,510.94(-0.36%)
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Csak a működésre elég az a pénz, amit a kormánytól kapnak az önkormányzatok

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:36 GMT +2, 2018. augusztus 16.

Az elmúlt év végén a kormány adózási reformja miatt sok pénzt veszítettek az önkormányzatok, és most a költségvetés-kiegészítés is csalódást okozott.


Azt már jó előre tudni lehetett, hogy 2018 második fele a romániai önkormányzatok számára kritikus lehet. Amikor 2017 végén a jövedelemadóval kapcsolatos változtatások miatt az önkormányzatok bevételeik jelentős részét elveszítették, még azt az ígéretet kapták a kormánytól, hogy 2018 folyamán költségvetési-kiegészítések formájában kárpótolják őket. Augusztus elején jött is a költségvetés-kiegészítés tervezete, és a csalódás is, aminek az RMDSZ önkormányzati tanácsa állásfoglalásban hangot is adott.  

A közvitára bocsátott költségvetés-kiigazítás önmagában jó hír kellene legyen, hiszen tulajdonképpen azt jelenti, hogy a gazdaságban egy 6 milliárd lejes plusz “termelődött ki”, amivel a kiigazítás keretében rendelkezhet a kormány - mondta megkeresésünkre Horváth Anna, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnökségi tagja. “A baj az, hogy a jó hír itt ezzel véget is ér. Ebből a 6 milliárd lejből ugyanis mindössze 1,1 milliárd lejnyi összeget irányoz elő a költségvetés-kiigazítás az önkormányzatok hatáskörébe” - mondta Horváth Anna.

Ennek az 1,1 milliárd lejes összegnek a 95%-a, körülbelül 925 millió lej van arra előirányozva, hogy az elmúlt év végén pénzügyileg meglehetősen nehéz helyzetbe hozott önkormányzatok működési költségeit egyensúlyozza ki. “Gyakorlatilag a béralapot pótolja fel, és azoknak az önkormányzatoknak a működési költségeit fedi le, amelyek az elmúlt év végi fiskális reformok hatására már az év közepén költségvetési források nélkül maradtak” - magyarázta Horváth Anna. A fennmaradó, alig 200 millió lejes összeg az, amelyet iskolák feljavítására költhetnek az önkormányzatok - tette még hozzá.

Horváth Anna. Fotó: Banga Előd Ernő.

Ha nincs országprojekt, akkor jobb lenne az önkormányzatokra bízni a pénz elköltését    

Horváth Anna szerint, ha már a 6 milliárd lejnyi összegnek a több mint négyötödét a központi költségvetésben hagyja a kormány, akkor elvárható lenne, hogy valamiféle országprojekt, vagy jövőbe mutató program mentén legyenek a források felhasználva. Jelenleg viszont ide-oda dobált összegekből áll a költségvetés-kiegészítés - mondta a politikus, aki szerint, ha már nincs egy koherens, jövőbe tekintő országprojekt, akkor a kormánynak hagynia kellene, hogy a helyi közösségek által megfogalmazott és kidolgozott fejlesztési projektekre több pénz jusson.

“Ezt a pénzt nehezen termeli ki a gazdaság, ezért a forrásokat ésszel kellene elkölteni, és úgy, hogy biztosítani tudjuk vele a holnapunkat is. Ez a tegnapi közleménynek, illetve az RMDSZ-es önkormányzatok nevében megfogalmazott állásfoglalásnak is a lényege. Amely a tiltakozáson és a kormány megszólításán túlmenően partnereket is keres a romániai önkormányzatok között, hogy közös fellépéssel lehessen valamiféleképpen korrigálni, vagy utólag módosítani ezeket az elképzeléseket” - mondta Horváth Anna.

A mostani költségvetés-kiegészítés azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak várhatóan év végéig már nem lesz további működési költségekre fordítandó forrásokra szüksége. De mint Horváth Anna rámutatott, a megyei tanácsok hatáskörébe tartozó gyermekvédelem és gyermekvédelmi igazgatóságok költségvetésében hatalmas űr marad. "Megtörténhet, hogy további összegekre lesz szükség, amelyek nem a működési költségeket finanszírozzák, hanem a nehéz helyzetbe hozott különböző területeket, intézményeket" - mondta Horváth.

Így csak a nagyobb városoknak van esélyük fejlődni

Az önkormányzatok azért sem lehetnek elégedettek, mert 2017 végén rengeteg olyan fejlesztési projekt maradt félbe, amelyeket most sem lehet folytatni, hiszen alig kaptak erre forrásokat a települések és megyék vezetői. Sepsiszentgyörgy ennek a történetnek talán a szerencsésebb szereplője lehet, hiszen ott nem maradtak félbe fejlesztések, viszont több projektet is el kellett halasztani a források hiánya miatt.  

"A költségvetés-kiegészítés nem fedi azt az ígéretet, amit a kormány tavaly decemberben megfogalmazott" - mondta megkeresésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnökségi tagja. Antal szerint ugyan előfordulhat, hogy a jelenlegi még ideiglenes állapot, amelyet év végére korrigálni fognak, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat most még úgy áll, hogy még abból az összegből is visszavettek, amit év elején adtak. "A sepsiszentgyörgyi önkormányzat működését nem mondhatnám, hogy nagyon nagy mértékben befolyásolja a költségvetés-kiegészítés. A városok, nagyvárosok megélnek. Viszont a fejlesztéseinktől elvonják ezeket a forrásokat" - mondta a polgármester.

A sepsiszentgyörgyi polgármester a városban jelenleg nem tud olyan projektről beszámolni amely félbemaradt volna a források csökkenése miatt, viszont vannak olyan beruházások, amelyeknek azért nem láttak neki ebben az évben, mert nem volt fedezet a kivitelezésükre. "Néhány utca felújítását átütemeztük 2019-re. Az is igaz, hogy a kis stadion építésénél lehet gyorsabb ütemben tudtunk volna haladni, ha ezek a források rendelkezésünkre állnak" - mondta Antal.

Sepsiszentgyörgy központja. Fotó: i2021.ro

"Tíz éve vagyok polgármester, már sok mindent megéltem, de valahogy mindig megoldottuk" - válaszolta Antal arra a kérdésünkre, hogy ebben a kiszámíthatatlan környezetben az önkormányzati vezetők hogyan tudják elvégezni a feladatukat. "Az alapprobléma az, hogy a megtermelt adóknak gyakorlatilag csak a 6 százaléka jut vissza az önkormányzatokhoz, 94 százalék kerül a kormányhoz. Így nagyon nehéz dolgunk van, és ebben a környezetben, amikor nagyon gyakran módosítják a jogszabályokat, rendkívül nehéz egészséges közpolitikákat megvalósítani” - hívta fel a figyelmet a sepsiszentgyörgyi polgármester, aki arra is kitért, hogy a jövedelemadóval kapcsolatos változások teljes koncepcióváltásra kényszerítették az önkormányzatokat.

“Próbáltunk mindenféle rendszereket kiépíteni, aminek az alapja az volt, hogy a személyi jövedelemadó a legfontosabb bevétele az önkormányzatnak. A célunk az volt, hogy ez növekedjen. A kormány viszont egyik percről a másikra úgy döntött, hogy 16 százalékról 10 százalékra csökkenti a jövedelemadó kulcsát, és ezt a kiesést nem rendezi az önkormányzatok irányába. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy meg kellett nyomnunk a reset gombot, és teljesen úja kellett terveznünk a közpolitikánkat. Ez így borzasztó, így nem lehet tervezni sajnos" - mondta Antal Árpád.

önkormányzatköltségvetés
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális