2018. október 17. szerdaHedvig
EUR = 4.6667 RON
USD = 4.0359 RON
HUF = 1.4477 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2669 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,615.05(0.64%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Mit nyer és mit veszít Románia az offshore törvénnyel?

Ambrus István utolsó frissítés: 15:06 GMT +2, 2018. július 23.

A fekete-tengeri földgáz kitermelése a közép-európai térség számra is kiemelten fontos.


Július 9-én fogadta el a parlament az offshore törvényt, amely a Fekete-tenger területén található energiahordozók kitermelésére vonatkozik. Liviu Dragnea PSD-elnök a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy ennek következtében csökkenteni lehet Románia Oroszországtól való energiafüggőségét.

A PSD-ALDE koalíció több módosítást is bevezetett a Fekete-tengerben lévő földgáz kitermelése kapcsán, az offshore törvény mellett 175 honatya szavazott, 30 tartózkodott és 30-an ellene voksoltak. Dragnea a tegnap bejelentette, nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a parlamenti szünidő alatt sürgősségi kormányrendelet formájában újabb módosításokat fogad el a kormány a parlament által jóváhagyott törvényhez. A földgáz kitermelésére vonatkozó törvény módosítja az energiahordozókra vonatkozó adózási rendszert, továbbá arra kötelezi a kitermelő vállalatokat, hogy a fekete-tengeri földgáz 50%-át a romániai piacon értékesítsék. Dragnea szerint ezzel Románia függetlenítheti magát az orosz import gáztól.

Az offshore törvény a Fekete-tengerben lévő földgáz és kőolaj kitermelése és értékesítésére is vonatkozik, a változások elsősorban a Romániában lévő energiakitermelő vállalatokat érintik. Az energiahordozók, pontosabban a földgáz kitermeléséből Románia az múlt évben 200 millió dolláros bevételt könyvelhetett el, amely során 10 milliárd köbméter gázt termelt ki és értékesített belföldi és külföldi piacokon. Annak ellenére, hogy a földgáz és kőolaj mélytengeri kitermelése sokkal költségesebb, a becslések szerint ennek nyeresége eléri az évi 1 milliárd dollárt. A Deloitte által készített tanulmány szerint a Fekete-tengerben végzett kőolajipari befektetések eredményeként a szénhidrogének kitermeléséből 2040-ig Románia 26 milliárd dollár nyereséget könyvelhet el, a GDP pedig 40 milliárd dollárral emelkedhet. Továbbá ennek köszönhetően 30 ezer munkahely jön létre, a kőolajtársaságok nyeresége pedig eléri a 15,7 milliárd dollárt.

Az Országos Ásványkincshatóság adatai szerint (Agenţiei Naţionale de Resurse Minerale) a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzata 200 milliárd köbméter földgázt rejt, a kitermelésnek köszönhetően pedig az ország megduplázhatja a jelenlegi fekete-tengeri gázhozamot, ami az optimista becslések szerint Romániát a harmadik legnagyobb földgázkitermelővé teheti Európában.

A Romániához tartozó fekete-tengeri kontinentális talapzat koncesszióba adott részein jelenleg is folyik a kitermelés, az ExxonMobil - Petrom, Black Sea Oil&Gas és a Lukoil – Romgaz mellett pedig a jelenlegi törvénykezés azokat az olajvállalatokat is érinti, amelyek a következő években kiírt versenytárgyalások során újabb lelőhelyeken kezdhetik meg a földgáz és kőolaj kitermelését.

Az offshore törvény változást jelent a kitermelés során értékesített energiahordozókra vonatkozó adórendszer megváltoztatása, progresszív adózási rendszert vezet be a mélytengeri kitermelés során eladott földgáz mennyisége után, amelynek mértéke a megawattóránként megszabott értékétől függően 15%-tól 50%-ig is terjedhet. A módosítás része, hogy a kitermelt földgáz felét az energiatőzsdén, a másik felét pedig kétoldalú szerződésekben kell értékesíteni.

Románia nem növelheti közvetlenül a kőolaj és földgázkitermelésből származó jövedelmét annak okán, hogy 2004-ben az addig állami tulajdonban lévő Petrom vállalatot privatizálták, amelynek többségi tulajdonosa az osztrák OMV olajipari vállalat lett. A privatizálás egyik kitétele az volt, hogy a román állam nem növelheti a kitermelt és értékesített energiahordozókra vonatkozóan a többletadót a privatizálástól számított 10 évben. Ez a határidő 2014-ben járt le, ezt követően pedig több törvénykezdeményezés is született, amely megpróbált nagyobb profitot bevonni a magántulajdonban lévő energiaipari cégektől.

Az egyik ilyen intézkedést a Ponta-kormány hozta a 60%-os gázárpiaci-liberalizációjához köthető illetékként, a kitermelésre és a monopol helyzetre vonatkozó 1,5%-os illeték, a kitermelő állomások tartóoszlopaira vonatkozó 1,5%-os illeték formájában, amelyet 2014-ben vezetett be a kormány, 2017-ben pedig eltörölte.

Múlt évben a Tudose-kormány is megpróbált hasonló többletilletékeket kiróni az energiahordozót kitermelő vállalatokra, amely a kitermelt földgáz és kőolajmennyiség nyereségi részesedésének 20%-át jelentette volna, de az akkori kormány intézkedései végül nem léptek hatályba. Ennek következtében dolgozta ki a parlament a jelenlegi offshore törvényt, amely elsősorban a földgázkitermelésre vonatkozik.

A román piacon, a Fekete-tenger térségében jelenleg két nagy konkurens földgázkitermelő vállalat működik, a Romgaz és az AMV-Petrom. Ezek termelik ki az ország szükségleteinek elegendő gázmennyiséget fele-fele arányban. A földgáz lelőhelyek kapcsán végzett kutatásokat ebben a térségben a Petrom az amerikai Exxon-nal közösen végzi, a Romgaz pedig az orosz tulajdonban lévő Lukoilal.

A gáz árának szabályozása hátrányosan érintené a fekete-tengeri energiakitermelőket

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint a hazai kitermelésű földgáz árának szabályozására azért lenne szükség, mert a 2017-es gázár-liberalizáció óta a kitermelők folyamatosan növelik a földgáz árát. Az erre vonatkozó kormányhatározat szerint múlt év áprilisától a lakossági földgáz ára 29,5%-al emelkedett, a kormány számításai szerint pedig a drágulás mértéke 2019-re elérheti a 33,75%-ot. Tavaly áprilisban a belföldi kitermelésű gáz megawattóránkénti ára 70,93 lej volt, jelenleg ez 77,72 lejre emelkedett, jövőre pedig elérheti a 80,25 lejt, az import gáz ára pedig a 94,58 lejes szintet. A pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint 2021 júniusáig a hazai kitermelésű földgáz árát megawattóránként 55 lejben határoznák meg. Teodorovoci hozzátette, jelenleg a romániai piacon nincs valós konkurencia, a két nagy kitermelő vállalat, a Romgaz és az AMV-Petrom felváltva emeli a gáz árát. Ennek ellenére pénteken a pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy meggondolták magukat, és a gázár csökkentésére vonatkozó tervezetet visszavonták és törölték a minisztérium honlapjáról. Azt is hozzátette, hogy majd akkor tárgyalnak erről a témáról, "ha már mindenki készen áll rá." Hogy az mikor lesz, azt viszont nem tudta megmondani.

Korábban a román kőolajipari kitermelő és feldolgozó vállalatok szövetsége (ROPEPCA) aggasztónak nevezte az erre vonatkozó kormányhatározatot. A ROPEPCA közleménye szerint a hazai kitermelésű gáz árának szabályozása közép és hosszútávon növeli a külföldről származó gázimportot, ugyanis az államilag meghatározott ár kedvezőtlen piaci feltételeket jelent a kitermelőknek.

A közlemény arra is kitér, hogy a gázár szabályozás kapcsán nem történt érdemi konzultáció a kitermelő vállalatok és a kormány között, másrészt pedig ez a lépés előnytelen versenyhelyzetet teremtene a hazai kitermelők számára a külföldi gázipari vállalatokkal szemben. Harald Kraft, a ROPEPCA elnöke azt is hangsúlyozta, a román kormánynak a hazai kitermelők érdekeit kellene előtérbe helyezni, ugyanakkor arra is kitér, hogy az árliberalizációt követően az értékesített gáz árából származó bevétel 60%-a többletadó formájában a román állam nyeresége. Kraft szerint a gáz megawattóránkénti 55 lejben meghatározott ára miatt sok esetben a mélytengeri kitermelés veszteségessé válna, ami a tevékenység beszüntetését és a munkahelyek megszűnését vonhatja maga után.


A román földgázból Magyarország is vásárol

A Fekete-tenger talapzatában lévő nyersanyagok kitermelése nemzetközi szinten is fontos kérdés, amely kapcsán Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere korábban azt nyilatkozta, Közép-Európában az energiaellátás kérdése biztonsági kérdés, és szükségesnek látja fokozni a nemzetközi nyomást az olyan országokon, mint Horvátország és Románia, amelyek megszegik a kétoldali európai kötelezettségeket a gázvezeték-interkonnektorok alkalmazása kapcsán. Azt is hangsúlyozta, hogy fontos a nemzetközi nyomás fenntartása annak érdekében, hogy Románia 2022-től elkezdje kitermelni a fekete-tengeri földgázt. A külügyminiszter a februári bukaresti látogatása során azt is bejelentette, hogy 2022 után lehetőség lesz nagy mennyiségű fekete-tengeri gázt Magyarországra szállítani, miután a magyar vállalatok lekötötték a teljes gázszállítási útvonal évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.

Az ehhez szükséges gázvezeték megépítését múlt hónapban kezdte el a romániai Transgaz vállalat. A bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó építésének első szakaszában 479 kilométer vezetéket fektetnek le 2020-ig, a dél-romániai Podişortol a bánsági Temesrékásig, ekkora pedig elkészül a román-bolgár gázelosztó pont a kétirányú gázszállítás műszaki feltételeként. A BRUA folyosó második szakasza 2022-ig készül el, Temesrékástól az Arad megyei Újpanádig. Ekkora tervezik a román-magyar gázvezeték kapacitásának kibővítését is 4,4 milliárd köbméterre.

(Libertatea.ro/Hotnews.ro/MTI/szerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális