2018. szeptember 23. vasárnapTekla
EUR = 4.6559 RON
USD = 3.9517 RON
HUF = 1.4386 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,382.72(0.34%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Egyre többen vannak, ezért az EU jobban szabályozni akarja a szabadúszók jogait

Ambrus István utolsó frissítés: 10:56 GMT +2, 2018. július 10.

Egyre trendibb szabadúszónak lenni, viszont azt is látni kell, hogy az Európai Unióban minden ötödik önfoglalkoztatásból élő személy kényszerből vállalta ezt a szerepet.


Európa szinten egyre több az olyan fiatal, aki szabadúszóként, akár saját vállalkozást is működtetve próbál érvényesülni, önfoglalkoztatásból megélni. Ez leglátványosabban abban mutatkozik meg, hogy a hagyományos munkaviszonnyal szemben egyre többen vállalnak olyan munkát különböző vállalatoknál, hogy nincs meghatározva a munkavégzés konkrét helye. A legnépszerűbb ilyen téren az informatikai szektor, de emellett a legtöbb szabadúszóként magánvállalkozást működtető fiatal a munkaerőpiac olyan szegmenséből kerül ki, amelyben legfontosabb a kreativitás.

A szabadúszóként tevékenykedők megítélése egyre javul Európában. Az Eurofound egyik jelentését szemléző Euractiv szerint jelenleg 32 millió szabadúszó működtet saját vállalkozást, vagy nyújt valamilyen szolgáltatást az EU-ban.

Ebben a tekintetben ugyanakkor jelentős eltérés van az EU-s országok között, Görögországban a munkavállalók 31%-a számít önfoglalkoztatónak, Dániában ez a szám csupán 8%. A különbséget ugyanakkor az is meghatározza, hogy vannak olyan országok, ahol a jogszabályi környezet miatt a vállalkozók kérik az alkalmazottaktól, hogy valamilyen magánvállalkozást nyissanak, amely sok szempontból a munkaadónak kedvez, különösen, ha az alkalmazottak szociális biztonságának kérdését is vizsgáljuk. Ilyen kategóriába tartozik Portugália vagy Horvátország mellett Románia is.

Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények javításáért) szerint a szabadúszóként tevékenykedők két csoportra oszthatók. Egyrészt azokra, akik saját megfontolásból indítottak valamilyen kereskedelmi tevékenységet vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozást, illetve azokra, akiket tulajdonképpen a munkaadó helyez kényszervállalkozói szerepbe.

Az önfoglalkoztatásban tevékenykedők egy jelentős része azért kerül kényszervállalkozói szerepbe, mert a munkáltató jelentős költségeket spórolhat meg így. Mindemellett az ilyen módon alkalmazott személyekre nem vonatkoznak a kollektív munkaszerződés garantálta jogok, így a munkáltató könnyen visszaélhet például az alkalmazott megbetegedése esetén. Ilyen esetben hozzávetőlegesen egy vállalkozó az alkalmazott után fizetendő járulékos költségeken 35-50%-ot spórolhat.

A munkaerőpiacon ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy csökkenőben van azoknak a kisvállalkozásoknak a száma, amelyekben több alkalmazott is tevékenykedik, miközben az önfoglalkoztatás egyre elterjedtebb. Az Eurofound munkakörülményeket vizsgáló kimutatásából az is kiderül, hogy minden ötödik önfoglalkoztatásban tevékenykedő személy kényszerből választotta ezt az alternatívát. És ahogy arra már utaltunk, meglehetősen nagyszámú emberről van szó: az önálló vállalkozói tevékenységet működtetők az európai munkaerőpiac 14%-át teszik ki. 

Így a szabadúszók szociális biztonságát érintő kérdések törvényalkotói szinten is egyre fontosabb témának számítanak.

Miközben az Európa 2020 kezdeményezés és a Romániában indított StartUp Nation program is egyre inkább a saját vállalkozások beindítását támogatja, az EU-s jogalkotók egyre inkább arra törekszenek, hogy az online felületeken működő és az egyéb jellegű vállalkozásokra, illetve azok alkalmazásában álló személyekre is vonatkozzanak a szociális ellátást biztosító jogok és kötelességek.

Az Eurofound keretében működő, munkakörülményeket vizsgáló szervezet (European Working Conditions Survey) úgy fogalmaz, az önalkalmazásban tevékenykedők csoportja nagyon heterogén, ezért az ezeket védő és szabályozó törvénykezések megalkotása is nehézkes. Az Európai Bizottság erre vonatkozóan törvénytervezetet dolgoz ki az év végéig, amelyen keresztül többek közt az online működő platformok tevékenységét is igyekeznek törvényes keretek közé helyezni. Erre vonatkozóan nem csak az applikációk működését szabályoznák, hanem az ilyen programok működtetésén dolgozó, részmunkaidős alkalmazottak jogviszonyát is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális