2018. szeptember 19. szerdaVilhelmina
EUR = 4.6478 RON
USD = 3.9793 RON
HUF = 1.4303 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,286.98(1.42%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Magas székely termelékenység, alacsony fizetések. Mi lehet a magyarázat?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 15:33 GMT +2, 2018. május 10.

A székely megyék fizetésekben sereghajtók, termelékenységben viszont elől vannak. Van egy egyszerű a magyarázat.


Sokan olvastátok azt a két hete megjelent cikkünket, amelyben annak jártunk utána, hogy a termelékenységi mutatók mennyiben támasztják alá az alacsony székelyföldi fizetéseket. A statisztikák szerint ugyanis főleg Hargita és Kovászna megye nagyon rosszul áll a fizetések tekintetében:

a megyékre számított nettó átlagbérek szintje Hargita megyében utolsó előtti, Kovászna megyében az ötödik legrosszabb volt tavaly.

Annak a cikknek az egyik végkövetkeztetése az volt, hogy nem igazán állja meg a helyét az a legkézenfekvőbb magyarázat, amely szerint az alacsony fizetésekért az alacsony termelékenység a felelős. Ha ugyanis az egy főre számított termelékenység szerint állítjuk sorrendbe a megyéket, akkor Maros és Hargita megye a legjobb tízben szerepel, és Kovászna megye is a középmezőnyben foglal helyet.

Adatok forrása: Eurostat, saját számítások.

Ezt mutatja a fenti ábra is, amely az Eurostat 2015-ös statisztikái alapján állítja sorrendbe Románia megyéit az egy főre jutó termelékenység szerint. Az egy főre jutó termelékenységet tulajdonképpen a hozzáadott értékből számoltuk vissza. A hozzáadott értéket az Eurostat statisztikusai pedig úgy számolják, hogy az előállított javak és szolgáltatások értékének összességéből kivonják az előállításhoz szükséges úgynevezett termelőfogyasztást.

De a módszertanon túlmenően a lényeg mégiscsak az, hogy a székelyföldi megyék egy főre számított termelékenységben magabiztosan teljesítik túl azokat a megyéket, amelyekkel a nettó bérek tekintetében nagyon hasonló szinten állnak. Így az adatsorok alapján joggal tehetjük fel a kérdést, hogy

a székely megyékben a magasabb produktivitás miért nem érhető tetten magasabb fizetésekben is?

A kérdés megválaszolása persze nem is annyira egyszerű. Az olyan túlegyszerűsített magyarázatokkal viszont érdemes csínján bánni, amelyeknek a végkövetkeztetése az, hogy a “székelyföldi vállalatok kizsigerelik az alkalmazottaikat”. Már csak azért is, mert a részletesebb, iparágakra lebontott elemzéseink szerint egészen pontosan megnevezhetőek azok az iparágak, ahol a legnagyobb eltérés van a termelékenység országos átlaghoz viszonyított szintje és az átlagbér országos átlaghoz hasonlított szintje között.

Azzal a feltételezéssel kezdtük vizsgálni a gazdasági szektorokra lebontott megyei termelékenységi mutatókat, hogy valószínűleg vannak olyan szektorok, amelyekben kiugróan magas az eltérés a termelékenység és az átlagbérek országos átlaghoz hasonított szintje között. Olyan, Székelyföld gazdasági jellemzői szerint releváns szektorok esetében végeztünk el összehasonlítást, mint a mezőgazdaság és fakitermelés, az ipar, a feldolgozóipar, az építőipar, a nagy- és kiskereskedelem, az IT-szektor, valamint a pénzügyi és biztosítási szektor.

Egy kis számolgatás után rögtön az első szektoriális ábránál érdekes következtetéseket lehet levonni, amelyek részben megadják a választ az előző cikkünkben felvázolt kérdésekre. A mezőgazdaságot, fakitermelést és halászatot (utóbbi Székelyföld esetében nyilván nem releváns) bemutató termelékenységi mutatók szerint ugyanis Maros, Hargita és Kovászna megye is igencsak előkelő helyen szerepel az egy főre jutó termelékenység tekintetében. Az iparági adatok szerint Maros megye második, Hargita megye negyedik, de Kovászna megye is az országos átlagos egy főre jutó termelékenységnek a 2,36-szorosát felmutatva az élmezőnyben foglal helyet, miközben az átlagbérek tekintetében a három megye közül egyik sem éri el az országos átlagot.

Adatok forrása: Eurostat, INSSE, saját számítások

Az ábrán kékkel az országos átlagos termelékenységhez viszonyítva mutatjuk az egy főre jutó termelékenységet a megyékben. Pirossal pedig az országos átlagbértől való eltéréseket. Ezek az adatok pedig azt támasztják alá, hogy az átlaghoz viszonyítva jelentős eltérés van a székely megyék mezőgazdasági szektorban és erdőkitermelésben mutatott termelékenysége és az átlagbérek között.

Hogy miért jelentős a székelyföldi mezőgazdaság és erdőkitermelés termelékenysége, arról viszont inkább csak találgatni lehet. Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy a fakitermelés strukturális súlya jelentős, és ezen a területen vélhetően a hozzáadott érték is magasabb, viszont a mezőgazdaság átláthatatlansága mentén is el lehet indulni a magyarázatok keresésében. A statisztikák ugyanis a termékek létrejöttét a mezőgazdasági szektorban vélhetően sokkal megbízhatóbban mérik, mint azt, hogy éppen hányan dolgoztak a termelésben. És óvatosan, de azt is meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági szektor jellemzően kevésbé átlátható, ha a fizetésekről, a munkáért kapott javadalmazásról van szó.

Bár az iparról és feldolgozóiparról elvégzett számításaink alapján is lehet felfedezni eltéréseket, azért a különbségek jóval kisebbek, mint a mezőgazdasági és fakitermelési szektor esetében.

Érdekes lehet viszont az építőipar szerepe, amely Maros megyében jelentősen hozzájárul az országos termelékenység magas szintjéhez, Hargita és Kovászna megyében viszont nem feltétlenül tűnik úgy, hogy jelentősebb hatással lenne az országos összesített statisztikákra. Ha viszont már az építőiparnál tartunk, akkor az ábra tanulságaként érdemes kitérni arra is, hogy a pezsgő ingatlanszektorral rendelkező megyékben milyen jelentős az egy főre jutó termelékenység (vagyis az egy főre jutó hozzáadott érték) az országos átlaghoz viszonyítva.

Két székelyföldi megye, Maros és Hargita esetében a magas termelékenység egy másik magyarázata az lehet, hogy az országos átlaghoz viszonyítva viszonylag magas a nagy- és kiskereskedelem termelékenysége is. Ennek vélhetően az egyik magyarázata, hogy mindkét megyében több olyan nagy- illetve kiskereskedelemmel foglalkozó sikeres vállalatot is fel lehetne hozni példaként, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a termelékenységről szóló statisztika javulásához. Ebben az iparágban viszont jellemzően nem túl magasak a fizetések, vagy legalábbis a piros oszlopot figyelve jól látszik, hogy eléggé illeszkednek az országos átlaghoz.

És végül érdemes egy-egy pillantást az IT&C, valamint a pénzügyi és biztosítási szektorról készült ábrákra is vetni. Nem azért, mert különösebben magyaráznák a jó székelyföldi termelékenységi adatokat, hanem azért, mert bizonyos szempontból tanulságosak. Az IT-ra például azért, mert nem feltétlenül azok a megyék szerepelnek elől rajta, amelyeket hagyományosan nagy IT-központnak gondolunk, a pénzügyi szektorról szóló ábrára meg azért, mert különösen látszik rajta a főváros-központúság.

 

Szóval részben a nagy- és kiskereskedelem, de sokkal inkább a mezőgazdaság és a fakitermelés terén lehet magyarázatot találni a székely megyék, különösen Hargita és Kovászna esetében a szembetűnő statisztikai furcsaságra. Aki még jobban elmélyedne a témában, esetleg szeretne további magyarázatokat találni, annak elérhetővé tettük a szektoriális termelékenységgel és átlagbérekkel kapcsolatos számításainkat itt, a hozzáadott értékkel, alkalmazottak számával és termelékenységgel kapcsolatos számításainkat pedig itt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális