2019. április 21. vasárnapKonrád
EUR = 4.7607 RON
USD = 4.2327 RON
HUF = 1.4879 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,351.30(0.86%)
Infláció = 3,3%
Alapkamat = 2,25%

Miért érzik átverve magukat, és készülnek tüntetni az egészségügyi alkalmazottak?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:52 GMT +2, 2018. április 24.

Nőttek ugyan a fizetések, de egy későn bejelentett módosítás miatt korántsem olyan mértékben, mint arra számítani lehetett.


Múlt héten Sorina Pintea egészségügyi miniszter is elismerte, hogy a márciusi béremelések ellenére az egészségügyi alkalmazottak 10%-ának csökkent a fizetése. A bércsökkenésnek két fő oka van, az egyik, hogy a kiegészítő személyzet kedvezőtlenebb bérkategóriában van, a másik ok, hogy a januári fizetés 30%-ára korlátozták a bérpótlékokat, aminek hatására márciusban kiderült, hogy a korábbi jelentős fizetésemeléssel kapcsolatos ígéretek korántsem teljesülnek az egészségügyi alkalmazottak esetében.

“Csütörtökön én is voltam országos gyűlésben, ahol a Sanitas Szakszervezet megyei képviselői találkoztak. Nagyon jól tudták a minisztériumok, hogy ott leszünk, de senki nem jött hozzánk tárgyalni. Ugyanakkor a kéréseinket is tudták, de még sincs semmilyen eredmény. Ebből kifolyólag is született meg a döntés, hogy csütörtökön Bukarestben tüntetni fogunk, majd május 7-én figyelmeztető sztrájkot, május 11-én pedig általános sztrájkot tartunk” - mondta megkeresésünkre Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője.

Nőttek ugyan a fizetések, de korántsem olyan mértékben, mint azt ígérték

A szakszervezetis elmondta, hogy az elégedetlenség fő oka, hogy bár a fizetések az új bértörvény alapján ténylegesen növekedtek ugyan, de korántsem olyan jelentős mértékben, mint amelyek be voltak harangozva korábban úgy az egészségügyi rendszerben, mint a szociális ellátórendszerben dolgozók esetén. “Év elején adtak egy 25%-os emelést, amire ők azt mondták, hogy fizetésemelés. Az viszont csak arra lett elég, hogy az adózási változások okozta kiesést, a járulékok átkerülését a munkaadóról az alkalmazott terhére fedni tudja” - emlékeztetett Nyulas Emma.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a márciustól bekövetkező béremelésekbe csak az orvosok és az egészségügyi asszisztensek lettek belefoglalva, a szociális ellátórendszerben dolgozó asszisztenseknek és orvosoknak viszont nagy késéssel lett megemelve a munkabére. Az is problémát jelent, hogy az egészségügyi rendszerben igencsak lényeges bérpótlékokról szóló rendelet rendkívül későn jelent meg, és komoly csalódást is okozott. A pótlékok szintjét középarányosan úgy számították újra, hogy egyetlen bérpótlék kategória jött létre, amelyet viszont már nem a mostani megemelt fizetések szintje szerint, hanem az alacsonyabb januári munkabérek alapján számolnák ki.

"Az egészségügyi alkalmazottaknak korábban többfajta bérpótlékuk is volt, kaptak például veszélyességi pótlékot, a stresszes munkahely, vagy a fertőzésveszély miatti pótlékokat. Ezeket a többfajta pótlékokat egyetlen eggyel helyettesítették, és középarányosan újraszámították. Ezzel is magyarázható, hogy nem emelkedtek a munkabérek olyan mértékben, mint azt előzetesen bejelentették" - mondta a Hargita megyei szakszervezeti vezető.

Elmondta, hogy a bérpótlékok esetén bevezetett 30%-os korlátozásra eddig nem volt példa, hiszen az egészségügyi intézményeknél végzett munkában jellemző a folyamatos munka, "sem hétvége, sem ünnepnap nincs". "Gyakran mondták régebben is, hogy magas a fizetés. De bizonyos tekintetben mindig is magas lesz, hiszen az egészségügyi szektorban az orvos ügyeletezik, az asszisztensek is felváltva hét napból hetet, 24 órából 24-et szolgálatban vannak. És ugyanígy a takarító személyzetnél, a konyhásoknál, a kapusoknál is állandó munka van. Az új bértörvény viszont, amellyel egy egységes bérezést szerettek volna kialakítani, csak egy nagy kavarodást hozott. És ha még nálunk nem is akkora, de elégedetlenség van azért mindenhol, hiszen nem úgy változtak a fizetések, ahogy ígérték. Korábban akár 170%-os béremelést is mondtak, de ilyen mértékű növekedésről szó sincs" - mondta Nyulas Emma.

A tervek szerint 2022-ig minden maradna így

Felvetésünkre, hogy ezt a bérrendszert az egészségügyi alkalmazottak esetén a kormány 2022-ig ebben a formában kívánja tartani, Nyulas Emma elmondta, hogy valójában a béreknek a befagyasztásáról lehet beszélni ebben a tekintetben. “Ha nem módosítanak a pótlékokról szóló rendeleten, akkor ez bizony 2022-ig nem is lesz olyan sok. Azt pedig kiváncsian várjuk, hogy az egészségügyi intézményekhez tartozó egyéb személyzet, az ápolók, a takarítók, az irodában dolgozók és a munkások esetében a törvények szerint meghatározott 25%-os béremelésével mi lesz” - tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy egy esetleges általános sztrájk mit jelentene a betegek számára, a szakszervezeti vezető kijelentette, hogy ilyen esetekben is a legjobban a betegekre kell vigyázni. Hozzátette, általános sztrájk esetén a személyzet egyharmada legalább dolgozni fog, de ha szükség lesz további alkalmazottakra, akkor azok is munkába fognak állni. "Ilyenkor mindig felhívjuk a figyelmet, hogy bár tiltakozás van, nem szabad történnie semmilyen problémának" - mondta.

A bérpótlékokra kivetett korlátozás törlését mindenképpen el szeretnék érni

Nyulas Emmát arról is kérdeztük, hogy milyen esetleges - akár kompromisszumok mentén született - egyezséggel lennének elégedettek a kormánnyal és a szakminisztériummal folytatott tárgyalások után. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a 30%-os bérpótlékokra vonatkozó korlátozás eltörlésére mindenképp szükség lenne. Rámutatott, más területeken is utólag jelentek meg olyan sürgősségi kormányrendeletek, amelyek a januári kieső béremelések után ítéltek meg béremeléseket, ezért szerinte joggal kérhetik azt is, hogy azon egészségügyi és szociális ellátórendszerben dolgozó alkalmazottak, akik semmilyen béremelésben nem részesültek, kapjanak egy 25%-os béremelést, ahogy azt korábban ígérték, de reálisan nem teljesítették.

A szakszervezetek emellett a pótlékokkal kapcsolatos új rendelet elfogadását is szeretnék. “Pótlékok voltak többfélék, több kategóriába felosztva, most viszont összevonták őket egy kalap alá. Jó volna egy régi formátumban működtetni ezt a rendszert, és leülni, tárgyalni a százalékokról, mert ez a jelenlegi formájában semmiképpen sem igazságos” - mondta Nyulas Emma.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális