2018. július 17. keddEndre
EUR = 4.6550 RON
USD = 3.9774 RON
HUF = 1.4457 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,019.36(0.44%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Jól jártak azok, akik otthagyták a hagyományos áramszolgáltatójukat

szerk. utolsó frissítés: 17:44 GMT +2, 2018. április 12.

Kik voltak az elektromos energiapiac liberalizálásának legnagyobb nyertesei?


Az elmúlt év végére egymillióra növekedett azoknak a háztartási fogyasztóknak a száma, akik felmondták a villamos energia szolgáltatókkal kötött hagyományos, árszabályozott szerződésüket, és a szabadpiaci viszonyok között kötöttek új szerződést akár a régi, akár egy új szolgáltatóval. A Profit.ro friss elemzése szerint azok a háztartások, akik felmondták a hagyományos szerződéseiket, akár havi 20%-os megtakarítást is elkönyvelhettek az elmúlt év utolsó hónapjaiban.

A villamos energiapiac liberalizálásával az elmúlt nyáron mi is foglalkoztunk részletesen. Akkor annak is utánaszámoltunk, hogy mennyit takaríthatunk meg a havi villanyszámlán akkor, ha otthagyjuk a hagyományos szolgáltatónkat.

A villamos energiapiac 2018. január 1-től bekövetkezendő liberalizálásával a Profit.ro elemzése szerint a bátor fogyasztók mellett néhány "végső" szolgáltató is jól járt, hiszen jelentősen növelni tudták az ügyfeleik számát. A liberalizáció egyik vesztese pedig az Electrica Furnizare, az állami tulajdonban levő vállalat volt kénytelen ugyanis a legnagyobb ügyfélveszteséget elkönyvelni.

A portál szerint a piac liberalizálásával egyébként messze az Enel járt a legjobban. A főként Bukarestben és Olténiában ismert szolgáltató 2016-ban "csak" 8,3%-os piaci részesedéssel rendelkezett és 2 700 GWh-át szolgáltatott a szabadpiacra, az elmúlt év végére viszont az olasz vállalat piaci részesedése elérte a 17,4%-ot és a 6 500 GWh-ás szállított mennyiséget. A nagy vesztes egyértelműen az Electrica Furnizare. Míg az állami tulajdonban levő vállalatnak 2016 végén 15,98%-os piaci részesedése volt és 5 300 GWh-át adott el a szabadpiacon, addig az elmúlt év végére 11,58%-ra esett a piaci részesedése (4 100 GWh értékesítés mellett).

A piaci liberalizáció másik nagy nyertese volt ugyanakkor még az E.ON Energie is. A vállalat 2017-ben egyetlen év alatt növelte 6,66%-ról 10,19%-ra a piaci részesedését (2 200 GWh helyett év végére már 3 600 GWh-t értékesített). Hogy a szabadpiacon körülbelül hogyan oszlik meg a vállalatok részesedése, azt az alábbi, 2017 végi állapotokat megörökítő ábra foglalja össze:

Hogy a piac liberalizálását megelőzően mennyire egymásnak estek a szolgáltatók az új ügyfelekért, azt azoknak a háztartásoknak a rendkívüli növekedése is mutatja, akik 2017 folyamán úgy döntöttek, hogy még a szabadpiaci viszonyok 2018-as beköszönte előtt felbontják az árszabályozott szolgáltatásról szóló szerződéseiket. 2017 januárjának végén 270 ezer háztartási fogyasztó kötött szabadpiaci ár alapú szerződést valamely szolgáltatóval. 2017 végén ez a szám 1,015 millióra emelkedett, vagyis egyetlen év alatt 750 ezer háztartást sikerült meggyőzni arról, hogy bontsák fel a hagyományos szerződéseiket a villamos energiát szolgáltató vállalatokkal.

Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint az áfát, jövedéki adókat és egyéb díjakat nem tartalmazó átlagár tavaly:

  • egy olyan fogyasztó esetében, aki a szabadpiacról kapta a villamos energiát 0,362 és 0,376 lej volt KWh-ként, attól függően, hogy a fogyasztás mértéke szerint milyen kategóriába esett a háztartás,
  • és 0,465 lej/KWh volt egy olyan fogyasztó esetében, aki kitartott az elmúlt év utolsó hónapjaiban is az árszabályozott szolgáltatás mellett.

Vagyis, az átlagárak alapján azon háztartási fogyasztók, akik 2017 utolsó hónapjaiban döntöttek úgy, hogy szabadpiaci feltételek mellett működő szolgáltatótól vásárolnának villamos energiát, átlagosan 20%-ot takaríthattak meg a havi villanyszámlán.

A Profit.ro elemzése arra is rámutat, hogy nagyon sok esetben a szabadpiaci szolgáltatókkal szerződést kötő ügyfelek amiatt is jól jártak, mert a szerződések újratárgyalásánál a szolgáltatók jellemzően fix áron kötöttek megállapodásokat a fogyasztókkal, azon háztartások pedig, amelyek kitartottak az árszabályozott szerződéseik mellett, változó ár alapján kapták a havi villanyszámlát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális