2018. július 16. hétfõValter
EUR = 4.6589 RON
USD = 4.0064 RON
HUF = 1.4350 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 7,933.45(0.16%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Jobb oktatásra, infrastruktúrára lenne szükség, hogy az elmaradottabb megyék felzárkózzanak

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 10:02 GMT +2, 2018. február 28.

Diósi László szerint a megyék közötti különbségek nem is annyira problémát, sokkal inkább óriási lehetőséget jelentenek.


Románia gazdasági felzárkózása jó ütemben haladt az elmúlt években, a termelékenység növekedése megindult, aminek hatására az olcsó munkaerőre építő cégek helyét egyre inkább a tőkeintenzív vállalatok veszik át. A regionális különbségek azonban még mindig jelentősek az országban, és jó kérdés, hogy idén végre beindulnak-e az állami beruházások - mutatott rá Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója Bukarestben, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) által szervezett konferencián.

Diósi László. Fotó: Visual Waves

Diósi László előadását rövid világgazdasági kitekintővel kezdte. Elmondta, az Egyesült Államok és Kína gazdaságának lassulását lehetett tapasztalni az elmúlt időszakban, most azonban az amerikai gazdaság úgy tűnik, hogy a tervezett adócsökkentések miatt jó irányt vehet rövid távon. Jó hír, hogy miközben az Európai Unió gazdasága is nagyon szép fejlődési szakaszba lépett, Oroszország és Ukrajna is túl van már a saját gazdasági válságán, a közép-kelet-európai országok pedig, mint Románia is, biztató teljesítményt nyújtottak az elmúlt időszakban.

A román gazdaság teljesítményével kapcsolatban Diósi László elmondta, hogy már lassan megszokottá válik, hogy Románia bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedése a legmagasabb a régióban, és ez az egy főre jutó GDP tekintetében is rendkívül pozitív. "Az elmúlt időszakban gyakran volt vita tárgya, hogy bár az ország gazdasági növekedése eléri a 7%-ot, ezt a lakosság mégsem érzi. Ilyenkor azonban én mindig azt tanácsolom, hogy érdemes összehasonlítani mondjuk a 15 évvel ezelőtti állapotokkal napjaink gazdasági helyzetét. Az év/év összehasonlítás helyett célszerűbb hosszabb távon gondolkodni ebben a tekintetben" - mondta az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

Az egy főre jutó GDP változása az EU átlagához viszonyítva a régió országaiban vásárlóerő-paritáson számolva. Forrás: INS, OTP Research.

Diósi László rámutatott, hogy a gazdasági növekedést mindössze az ország néhány megyéje adja, ahol nagy ipari központok vagy fejlett szolgáltatószektor található. A szakértő szerint azonban ezt probléma helyett sokkal inkább lehetőségként kellene megközelíteni, hiszen azt is mutatja, hogy az elmaradottabb térségek az egy főre jutó GDP tekintetében tudnának előrelépni. "Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy ez a fajta gazdasági növekedés Romániában fenntartható-e, akkor a válasz egyértelmű igen. A kérdés viszont sokkal inkább az, hogy hol lehetne tovább növekedni" - mondta Diósi László, aki szerint hatalmas potenciált jelenthet a nem annyira fejlett régiók felzárkóztatása.

Az egy főre jutó GDP Románia megyéiben vásárlóerő-paritáson számolva. Forrás: INS, OTP Research.

Románia megyéinek hozzájárulása a GDP egészéhez (2015-ös adatok). Forrás: CNP, INS, OTP Research.

Az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint jó hír, hogy a termelékenység a válságot követő évekkel ellentétben végre növekedést mutat. Ez azt is jelenti, hogy Románia vonzóbbá vált az olyan beruházók számára, akik magasabb hozzáadott értékkel bíró termékeket vagy szolgáltatásokat szeretnének előállítani az országban, aminek köszönhetően

az olcsó munkaerőre építő cégek helyét egyre inkább a tőkeintenzív vállalatok veszik át.

A termelékenység változása a régiós országokban 2002 óta. Forrás: Eurostat, OTP Research.

Diósi elmondta, az ország gazdasági növekedését továbbra is elsősorban a belső fogyasztás hajtja, ami a kiadásnövelő kormányzati döntésekkel is magyarázható. A fogyasztás mellett viszont kiemelte a mezőgazdaság és az ipari termelés szerepét is a gazdaság jó teljesítményében, elmondta, utóbbinak az előzetes várakozásokat jóval meghaladó része volt a GDP növekedésében.

Rámutatott, hogy a kormányzati beruházások és az európai uniós támogatások elmaradtak tavaly a korábbi évek szintjétől, viszont a bankok növekvő hitelezési tevékenysége segítette a gazdasági szereplőket. Az elmúlt év egyik kiemelkedő eredménye ugyanakkor az volt, hogy a romániai IT-szektor olyan magas hozzájárulást mutatott a román gazdaság bővüléséhez, hogy az erről szóló adatok alapján felállított ranglistákon Románia immár az EU egyik éllovasaként szerepel.

Az építkezési szektor viszont nem igazán nyújtott jó teljesítményt tavaly, amiben szerepe volt az állami beruházások csökkenésének is, de Diósi szerint akár ezt is lehetne jó lehetőségként értelmezni a jövőre nézve, főként ha az építkezési szektort az EU-s források jobb lehívásával tudnák segíteni. Jó minőségű lakásokból például hatalmas hiány mutatkozik országszerte - mutatott rá Diósi.

A GDP-növekedés komponensei kereslet oldali megközelítésben (2017 harmadik negyedéves adatok). Forrás: INS, OTP Research.

Az IT-szektor aránya a teljes GDP-ben. Forrás: INS, OTP Research.

Az OTP Bank Románia vezérigazgatója előadásában arra is kitért, hogy az infláció tekintetében jelentős, 4% fölötti volt a növekedés az elmúlt évben, a jegybank viszont több ízben is beavatkozott, hogy csökkentse az inflációs nyomást. Jó hírként beszélt arról, hogy az országban csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatás, felhívta viszont a figyelmet, hogy ebben a tekintetben is jelentős különbségek vannak a különböző régiók között. Míg Kolozs, Temes megyében, vagy a fővárosban a munkanélküliségi ráta 4% alatt van, addig a kevésbé fejlett megyékben meghaladja a 6, 8 vagy akár 10%-ot is. "Ez szintén rávilágít a kormányzat felelősségére a jövőben, hiszen ezeknek a régióknak elsősorban jobb oktatásra, jobb infrastruktúrára van szükségük ahhoz, hogy a munkanélküli személyek akár high-tech üzemekben is dolgozhassanak" - mondta Diósi.

Az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint a költségvetési hiánnyal kapcsolatban továbbra is számos kérdés merül fel. "Ha visszaemlékeznek, egy éve úgy becsültük, hogy a költségvetési hiány meg fogja haladni a 3%-ot, vagy ha nem, akkor annak az állami beruházások látják majd kárát. Pontosan az utóbbi történt 2017-ben, míg az állami kiadások mértéke rendkívüli mértékben növekedett az előző időszakban, az állami beruházások mértéke nagyon-nagyon alacsony volt. Hasonló kérdésekkel szembesülünk idén is, hiszen míg a gazdaság növekedése magas, a kiadások jelentősek, a bevételi oldalon nem igazán lehet számítani növekedésre, ami hosszú távon nem jó jel" - mutatott rá Diósi, aki elmondta, idén a gazdasági növekedés csökkenésére számítanak.

A cikkben levő ábrák az előadás prezentációjában szerepeltek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális