2018. december 12. szerdaPandora, Gabriella
EUR = 4.6605 RON
USD = 4.1120 RON
HUF = 1.4403 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,555.03(-0.30%)
Infláció = 4,25%
Alapkamat = 2,25%

Így nőnek a fizetések, a nyugdíj és gyermekpénz a kormányprogram szerint

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:02 GMT +2, 2018. február 02.

Ha tavaly valamit megtanultunk, akkor az az, hogy a kormányprogramot érdemes komolyan venni. Ezért kicsit jobban megnéztük, hogy mi is áll benne.


Romániának masszív infrastruktúrális beruházásokra, valamint új gyárakra van szüksége ahhoz, hogy az ország kitörjön abból a szerepből, amelyben csak eladja mások termékeit. Az új termelési kapacitások létrejöttében a magánszféra mellett az államnak is fontos feladatot kell vállalnia a Szuverén Fejlesztési és Befektetési Alap, valamint a védelmi iparnak, az energiaszektornak, az IT-iparnak, valamint az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatások által - olvasható a PSD-ALDE kormánykoalíció által közzétett kormányprogram azon fejezetében, ahol a Dăncilă-kabinet gazdasági vízióját részletezik.

A dokumentum azért is érdekes, mert az elmúlt három kormányt adó pártok a 2016 decemberében tartott parlamenti választások óta gyakran rögeszmésen ragaszkodnak, még a civil és üzleti szféra heves tiltakozása ellenére is, a kormányprogramjukban szereplő bizonyos pontokhoz. Mi most

a legfontosabb gazdasági elképzeléseket foglaljuk össze a kormányprogram alapján.

A PSD-ALDE kormányprogram szerint a következő három évben átlagosan 5,5%-kal fog növekedni Románia gazdasága, a GDP így várhatóan 2020-ra el fogja érni az 1 070 milliárd lejt. Vagyis átszámítva a GDP értéke 230 milliárd euróra, illetve 286 milliárd dollárra rúghat három év múlva.

Ezzel kapcsolatban Viorica Dăncilă hétfőn a parlament plénuma előtt azt mondta, hogy mandátuma alatt azt a célt fogja követni, hogy "2020-ra Románia az Európai Unió legerősebb gazdaságairól szóló rangsor első felében legyen". Hogy ennek a kijelentésnek mennyire van értelme, azt inkább mindenki döntse el maga. Mi segítségként alább beszúrunk egy ábrát, amely az EU-s tagállamok GDP-jének abszolút értékét rangsorolja dollárban 2020-ra. Az adatok forrása az IMF tavalyi becslése:

A kormányprogramból az is kiderül, hogy az eredetileg 2018 elejére tervezett áfacsökkentés a komránykoalíció tervei szerint 2019 elején fog megvalósulni. Akkor az áfa, vagyis az általános forgalmi adó kulcsa a jelenlegi 19%-ról 18%-ra fog csökkenni. A lépéssel az EU-s országok közül Luxemburg után, ahol egyébként 17%-os az áfa, Romániában lesz a legkisebb az áfa kulcsa.

A kormány fiskális könnyítési tervei ráadásul itt nem érnének véget, szintén jövő évtől tervezik a 120 négyzetméteresnél kisebb lakások vásárlásakor meghatározott áfakulcs csökkentését 5%-ra, valamint 5% lesz a mezőgazdaságban termelésnél felhasznált alapanyagok beszerzésekor meghatározott áfateher.

Nem újdonság, hogy 2018 júliusában a jelenlegi 1 000 lejről 1 100 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke.

A kormányprogram szerint viszont ezt követően erőteljes nyugdíjnövelés fog következni, 2019-től 1 265 lejre, 2020-ban pedig már 1 775 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke. Ha ez megvalósul, akkor a négy éves parlamenti ciklus alatt várhatóan 60%-kal fog emelkedni a nyugdíjpont. A kormányprogramból viszont nem igazán tudunk meg konkrétumokat a legkisebb garantált nyugdíj értékéről, amely jelenleg 520 lej, ez év júliusától viszont 640 lejre emelkedik. A kormányprogram mindössze annyit részletez, hogy a legkisebb garantált nyugdíj értéke 2019-től legkevesebb 10%-kal emelkedik évente. Az alábbi ábrát így a legrosszabb verzióval számolva állítottuk össze:

 

Pozitív hír a szülőknek, hogy az idei kormányprogram szerint az egy gyermekre jutó állami támogatás 1 600-1 800 lejre emelkedik 2020-ra. Azt viszont a dokumentum nem részletezi, hogy ezt milyen ütemben valósítják meg. A gyermekpénz jelenleg egyébként 84 lej, ami évi 1 008 lejnek felel meg. 

A minimálbér tekintetében viszont érdekes változásokra kell számítani,

amelyek valószínűleg a felsőoktatási diplomával rendelkező alkalmazottakat foglalkoztató vállalatok számára jelentenek majd nagyobb kihívást. 2019-től ugyanis úgy tűnik, hogy a kormány különböző szintű minimálbéreket fog meghatározni azon személyek esetében, akik rendelkeznek felsőfokú tanulmányokkal, és azoknak, akik nem. A kormányprogram szerint 2019-től a minimálbér nettó értéke 100 lejjel fog emelkedni, a felsőoktatási diplomával rendelkező alkalmazottak esetében viszont a minimálbér nettó értéke 150 lejjel fog emelkedni a jelenlegi szinthez viszonyítva.

Jelenleg Romániában a bruttó minimálbér értéke 1 900 lej, ami a járulékbefizetéssel kapcsolatos jelentős változások miatt az adók és járulékterhek levonása után 1 162 lejes nettó bérnek felel meg. Ha a kormány betartja a kormányprogramban foglaltakat, akkor a nettó minimálbér szintje 2020-ra 1 362 lej lesz, a felsőfokú diplomával rendelkezők esetében pedig 1 462 lej. Ahogy az alábbi ábrán is jól látszik, a minimálbér emelésében az előző évekhez viszonyítva azért a következő két évben kissé behúzzák a féket a kormánypártok.

  

A kormányprogram szerint a bruttó átlagbér 2020-ra meg fogja haladni az 1 000 eurót, ami mai árfolyamon számolva olyan 4 655 lejnek felelne meg. Ennek a vállalásnak az alacsony munkanélküliségi ráta és a több iparágat is sújtó szakemberhiány miatt még lehet is realitása, mivel a januárban - a járulékterhek átkerülésének hatására is - az átlagos bruttó bér már 4 162 lej Romániában.

A kormányprogram azon pontja viszont, amelynél 640 ezer új munkahely létrejöttét vállalják a kormánypártok mindössze három év alatt, nem tűnik túl reálisnak. Igaz, 2017-ben olyan hónap is volt, amikor 20 ezer új munkahely jött létre országszinten, szóval a matek ha még ki is jönne, akkor is ez elsősorban az infrastruktúrális fejlesztéseken, a beruházásokon és az EU-s pénzek hatékonyabb lehívásán fog múlni a vállalás teljesülése. Ezt egyébként a kormányprogram is elismeri.

És ha már az EU-s pénzek lehívásánál tartunk, a kormányprogram 72%-os abszorpciós rátát tűz ki célul 2020-ra, ami azért is szép vállalás, mert az EU-s pénzek lehívásában az új, 2014-2020-as EU-s költségvetési időszakban is jó szokásunkhoz híven lépéshátrányba kerültünk. Az EU-s operatív programok keretében elérhető 22,5 milliárd euróból például mindössze 1,09 milliárd eurót tudtunk lehívni, vagyis 4,83%-os az arány. Szóval már most van mit behozni.

Új intézmények is várhatóak,

ha a kormány ragaszkodni fog a programjához, akkor egy Fejlesztési és Beruházási Bank létrejöttére is lehet számítani, emellett a tervek között szerepel az is, hogy az állami tulajdonban levő CEC Bank tevékenységét kiterjesztik a kis- és közepes vállalkozások, valamint a mezőgazdasági ágazat területére. A tervek között szerepel továbbá az is, hogy 2020 januárjáig az állami hitelintézet vidéki fióktelepet hoz létre annak érdekében, hogy a községekben és falvakon élőkhöz is közelebb vigyék a pénzügyi szolgáltatásokat.

Az idei évben szintén nagy port kavarhat, hogy a pénzügyminisztérium a kormányprogram szerint újra elemezni fogja a globális háztartási adó bevezetését, amely szerint a 2 000 lejnél alacsonyabb jövedelmek adómentesek lennének, valamint a családok egyes kiadásait - amelyek jellemzően a megtakarítást, az egészségügyi ellátáshoz, valamint az oktatáshoz való jobb hozzáférést bátorítanák - le lehetne vonni az adóalapból. Hogy ez majd miként illeszkedik a minap bürokrácia ellenes harcot hirdető új pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici terveibe, az is egy izgalmas kérdés az idei évre.

Címoldali fotó: Alexandru Dobre/Mediafax

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális