2018. január 17. szerdaAntal, Antónia
EUR = 4.6599 RON
USD = 3.8182 RON
HUF = 1.5080 RON
GDP-növekedés = 8,8%
Átlagbér = 2392 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,0%
BET = 8,233.13(-0.26%)
Infláció = 3,23%
Alapkamat = 2,00%

A PFA vagy a mikrovállalkozás a jobb választás idéntől?

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:05 GMT +2, 2018. január 11.

Összefoglaltuk azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a döntésnél.


Ahogy az minden évben lenni szokott, 2018 is hozott olyan változásokat az adózás területén, amelyek miatt felmerül a kérdés, hogy idéntől az engedélyezett magánszemély (PFA) vagy mikrovállalkozás a jobb forma a különböző tevékenységek végzéséhez. Azzal elég sokat foglalkoztunk, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások teljes mértékben a dolgozók terhére kerültek 2018-tól, közben viszont kevés szó esett a szabadfoglalkozásúak, engedélyezett magánszemélyek lehetőségeiről. Ebben a cikkben azt foglaltuk össze, hogy mi változott az engedélyezett magánszemélyek (PFA) és a mikrovállalkozások területén, és milyen szempontokat kell figyelembe venni 2018-tól, ha dönteni szeretnénk a két konstrukció között.

Változott a világ a PFA-k körül

Bár a kormány azt ígérte, hogy 2018-tól feloldja azt a helyzetet, hogy a munkahellyel is rendelkező engedélyezett magánszemélyek (PFA) kétszer kénytelenek befizetni bizonyos hozzájárulástípusokat, az elfogadott sürgősségi kormányrendelet végül valószínűleg nagy csalódást okozott az engedélyezett magánszemélyeknek. A jogszabály szerint ugyanis a PFA-k bevételei után az egyébként munkahellyel rendelkezőknek is fizetniük kell a társadalombiztosítási hozzájárulásokat januártól is. A járulékokat nem a PFA teljes bevétele, hanem legkevesebb a 2018-tól érvényes minimálbér szintjére, 1 900 lejtől számítva fizetik a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, ami magasabb havi bevétel mellett lehet igazán előnyös.

Fotó: keyadviceconsulting.ro

A sürgősségi kormányrendelet szerint az engedélyezett magánszemélyeknek és magánvállalkozásoknak, a szabadfoglalkozásúaknak és a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeknek akkor kell társadalombiztosítási hozzájárulásokat fizetni, ha az előző évből származó bevételeik összértéke eléri a 12 havi bruttó minimálbér összegét, vagyis 22 800 lejt. Ebben az esetben az engedélyezett magánszemélyeknek (PFA):

  • 25%-os nyugdíjhozzájárulást (CAS),
  • és 10%-os egészségügyi hozzájárulást (CASS) kell fizetniük legkevesebb a bruttó minimálbér szintjére (ami idéntől 1 900 lej),
  • emellett 10%-os jövedelemadót kell fizetniük a teljes jövedelemre.

"A nyugdíj - és az egészségügyi biztosítási járulékot az adózó által kiválasztott jövedelemre kötelező fizetni, ami nem lehet kisebb, mint az országos minimálbér, jelen esetben a havi 1 900 lej, illetve az évi 22 800 lej. Abban az esetben, ha a PFA kisebb éves nettó jövedelmet valósít meg, mint 22 800 lej, akkor nem kötelezett a járulékfizetésre" - magyarázta el megkeresésünkre Pál-Antal Ildikó, a Consulta Carpatica könyvelő, könyvvizsgáló és adótanácsadó társaság tulajdonosa és ügyvezetője.

A szakértő arra a kérdésre válaszolva, hogy a hozzájárulások minimálbér szintjéhez való kötése nem ösztönzi-e arra a magasabb fizetéssel dolgozókat, hogy munkaszerződés helyett PFA-ként szolgáltatást nyújtsanak az addigi munkaadójuknak, Pál-Antal Ildikó elmondta: "Ez egy bonyolult kérdéskör, ugyanis, ha egy PFA-nak egy 'vevője' van, a volt munkaadója, akkor nagy a rizikója annak, hogy az így megvalósított jövedelmet az adóhatóság átminősíti munkaszerződéssel megvalósított jövedelemmé, és késedelmi kamattal megfizetteti a kötelező járulékokat" - mondta a Consulta Carpatica ügyvezetője

A mikrovállalkozásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai

A PFA-hoz viszonyítva a mikrovállalkozásoknak van egy nagy hátránya, mégpedig, hogy a mikrovállalkozás pénzbevételeivel, lévén, hogy egy külön jogi személyiségről beszélünk, a vállalat tulajdonosa magánszemélyként nem rendelkezik egészen addig, amíg ki nem fizette az adóhatóság felé az adókötelezettségeit, le nem tette a vállalat éves mérlegét, és a részvényesek közgyűlésén ki nem osztották a mikrovállalkozás nyereségét osztalékként.

Ezzel szemben a PFA-nál, amint a szolgáltatásokért vagy szállított javakért, termékekért kiállított számla ellenértéke megérkezik az engedélyezett magánszemély számlájára, a magánszemély szinte azonnal arra a célra használhatja az összeget, amire szeretné. Ez pedig valószínűleg sokak számára döntő szempont lehet.

Ami viszont a mikrovállalkozásokra kivetett adót illeti, az ennél a vállalattípusnál meghatározott bevételplafon - amely mellett üzleti forgalomra kivetett adót lehet fizetni a 16%-os profitadó helyett - 500 ezer euróról 1 millió euróra emelkedett januártól. Bár ebben jelentős változás nincs, a mikrovállalkozóknak jó tudni, hogy a legkevesebb egy alkalmazottat teljes, 8 órás munkaprogrammal foglalkoztató vállalatok esetében a mikrovállalkozások üzleti forgalmára kivetett adókulcs 1%, míg az alkalmazottat nem foglalkoztató mikrovállalkozások 3%-os bevételadót fizetnek.

Hogy megéri-e mikrovállalkozásra váltani, teljesen helyzetfüggő, eldöntése számolgatást igényel, amelyeknél fontos információ az, hogy továbbra is 5% maradt az osztalékadó, viszont bevezették az osztalékra fizetendő egészségügyi járulékot, amelyet abban az esetben is fizetni kell, ha az osztalékot kapó személy alkalmazott vagy engedélyezett magánszemély (PFA), és már fizeti a hozzájárulástípust. Igaz, a magasabb osztalékok esetében jó hír, hogy egészségügyi hozzájárulást csak a minimálbér 1 900 lejes szintjéig kell számolni az osztalékok után.

Jobb döntés a mikrovállalkozás, mint a PFA?

Pál-Antal Ildikót arra kértük, vázolja fel, hogy milyen esetben lehet jobb konstrukció a mikrovállalkozás, és milyen esetben jobb a PFA. A példákat a jobb érthetőség kedvéért alább egy táblázatban is bemutatjuk.


A mikrovállalkozás az olcsóbb, ha:
"Ha azt vesszük alapul, hogy egy fiatal mikrócéget alapít és nem akarja, hogy nyugdíjbiztosítása legyen, akkor a jövedelmét osztalék formájában tudja a cégből kivenni. Például, ha évi 30 000 lej bruttó profitot valósít meg (180 000 lejes árbevételből), akkor nettóban 21 090 leje marad meg, de nem gyűlnek a nyugdíjpontjai. A PFA esetében ezzel szemben 19 818 lejt tudna hazavinni, de lenne nyugdíjbiztosítása."

A PFA az olcsóbb, ha:
"Ha a megvalósított nettó évi 22 000 lej, akkor nem kötelező a járulékbefizetés, így a mikrócég esetében a megmaradt nettó 15 770 lej (22 000 lej - 5 400 lej) x 5% = 830 lej, 22 000 lej - 5 400 lej - 830 lej = 15 770 lej. Ezzel szemben a PFA esetében, a nettó pénz 19 800 lej.  22.000 lej - 22.000 lej x10% = 19 800 lej."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális