2017. szeptember 26. keddJusztina
EUR = 4.5990 RON
USD = 3.8912 RON
HUF = 1.4778 RON
GDP-növekedés = 5,9%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 7,923.28(0.44%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%

Három napig Kolozsváron keresik a megoldást a növekvő regionális különbségekre

 szerk. utolsó frissítés: 17:57 GMT +2, 2017. szeptember 11.

A Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés címmel szervezett konferenciának volt sajtótájékoztatója Kolozsváron.


Az egyre inkább növekvő regionális fejlettségbeli különbségek megállítására a kohéziós politikák jelenthetik az egyik megoldást. De nem azzal van a baj, hogy nem tudjuk, hogyan kellene közbelépni. Sokkal inkább a hatóságok beavatkozásával van a probléma, amelyek nem tudnak hatékonyan reagálni  - hangzott el a Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés címmel szervezett konferencia sajtótájékoztatóján Kolozsváron.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Regional Studies Association (RSA) által szervezett háromnapos konferenciának olyan neves meghívottjai vannak, mint Jennifer Clark, a Georgia Institute of Technlogy professzora vagy Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományi Társaságának ügyvezető igazgatója. Az eseménnyel kapcsolatban fontos azt is megjegyezni, hogy ez az első olyan kelet-európai konferencia, amelyen regionális tudományokkal foglalkozó szakemberek vitatják meg a különböző régiók egyenlőtlen fejlődésének kérdéskörét.

A konferencia házigazdája, dr. Benedek József egyetemi tanár, a BBTE szenátusának alelnöke elmondta, a konferencia témáját azért is választották, mert már nem csak az önkormányzatokat, hanem a civil szférát is egyre inkább foglalkoztatja a városok és régiók között, valamint így a társadalomban is megmutatkozó fejlődésbeli különbségek kialakulása. Kiemelte, a téma számunkra annál is inkább aktuális és fontos, mert az utóbbi 15 évben Romániában olyan mértékben nőtt az egyenlőtlenség, hogy az ennek mérésére használt Gini mutató szerint az első helyen vagyunk az Európai Unió tagállamai között, ami a szakadékot illeti. "A gazdasági növekedésnek az volt az egyik velejárója, hogy növekedett az országon belüli egyenlőtlenségek mértéke is. A konferencia azt a témát járja körül, hogy miként lehet kezelni ezt a rendkívül komplex kérdéskört" - mondta Benedek. 

Az egyetemi tanár arra is kitért, hogy a legnagyobb és legkisebb jövedelemmel rendelkezők jövedelme közötti különbség kimutatására használható Gini együtthatónak van egy regionális összehasonlításban használatos formája is, amellyel a szépen fejlődő és a fejlettségben lemaradó régiókat és megyéket is lehet hasonlítani. Példaként a Bukarest-Ilfov régiót hozta fel, amely jelenleg az Európai Unió fejlettségi átlagának 140%-án áll. A másik véglet Vaslui, Teleorman, és Giurgiu megyék, ahol ez az szám az EU átlagának 30-35%-át éri el. "Ez a fejlettségi különbségeket megmutató olló rendkívüli mértékben szétnyílt. Elég csak azt megemlíteni, hogy Bukarest néhány éve még 70%-on állt" - mondta Benedek, majd hozzátette, hogy a különbségek kialakulása elsősorban az olyan tényezőknek köszönhető, mint a felsőokatás és a kutatás jelenléte, de a befektetések mértéke is rendkívül sokat nyom a latban.

Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományi Társaságának (RSA) ügyvezető igazgatója elmondta, a háromnapos konferencia kritikus jelentőséggel bír, és azt is kiemelte, hogy az RSA még nem szervezett hasonló témájú konferenciát Kelet-Európában. Rámutatott, hogy a kutatói és egyetemi szférát rendkívül fontos összekötni a közpolitikákat megalkotó hatóságokkal, de kiemelte annak a jelentőségét is, hogy a hatóságok átadják tapasztalataikat a kutatói szférának. Ezért is döntöttek úgy, hogy hétfőn délután egy zártkörű ülésen az RSA megalapítja kelet-európai divízióját is, hogy ebben a régióban is lehetőség nyíljon a tapasztalatcserére.

Hardy arra is kitért, hogy a konferencia résztvevőinek 20%-a fiatal kutató, amit azért tartott nagyon fontosnak megjegyezni, mert az elmúlt időszakban igyekeztek nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy fiatal kutatók tömegét hozzák helyzetbe. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a hatóságok milyen mértékben mutatnak hajlandóságot az intézmény munkájának felhasználására a közpolitikák megalkotása terén, elmondta, hogy az Európai Bizottság egyre nagyobb mértékben figyel rájuk, de a figyelem mértéke országról országra változik, attól függően, hogy helyi szinten a kutatóik milyen szinten vannak jelen, és tudnak beavatkozni a közpolitikák megalkotásába.

Jennifer Clark, a Georgia Institute of Technology professzora röviden a hetfő délelőtt megtartott előadásának témájáról beszélt, annak lehetőségéről, hogy miként válhatnak városok úgynevezett okosvárossá (smart city). Kiemelte a közlekedés, a kommunikáció és a különböző területeket összekötő hálózatok fontosságát. Elmondta, Kolozsvárnak minden szükséges alkotóelem a rendelkezésére áll, hogy okosvárossá válhasson, és arra is kitért, hogy Kolozsvár egyike azon érdekes példáknak, amelynél a kultúra kérdése különös jelentőséggel bír ebben a tekintetben.

A konferencia kedden és szerdán is folytatódik a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományyi Kar székhelyén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális