2017. szeptember 26. keddJusztina
EUR = 4.5990 RON
USD = 3.8912 RON
HUF = 1.4778 RON
GDP-növekedés = 5,9%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 7,923.28(0.44%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%

A duális képzés a legjobb szaktudást nyújtó oktatási forma, nálunk mégis akadozik a bevezetése

 Balázsi-Pál Előd utolsó frissítés: 14:01 GMT +2, 2017. július 17.

Az államfő a múlt héten küldte vissza a duális szakképzésről szóló jogszabályt a parlamentnek. Szabó Ödönnel beszélgettünk a nyugaton jól működő oktatási formáról.


A duális szakképzés a munkaerőutánpótlás legjobb formája, amely a diákok számára is számos előnnyel jár, ennek ellenére Romániában még nagyon az elején vagyunk az oktatási forma széleskörű bevezetésének. Klaus Johannis államfő visszaküldte a parlamentnek a múlt héten azt a parlament által módosított sürgősségi kormányrendeletet, amely erről a képzésformáról rendelkezik. Szabó Ödönt, a képviselőház oktatási bizottságának RMDSZ-es tagját kértük meg, magyarázza el, miről szól a duális oktatás, és hol állunk jelenleg.

Mi a duális képzés?

A duális képzés arról szól, hogy az iskolában az általános műveltséget jelentő tantárgyakat tanulják az emberek - matematika, nyelv, irodalom, stb., ami szükséges és ami benne van a tantervben az illető korosztálynak megfelelően -, és ezen túl magát a szakosítást, a gyakorlati részt nem az iskola által létrehozott vagy működtetett műhelyben, hanem a valós életben, vállalkozóknál vagy vállalkozásoknál, cégeknél, nagyobb vagy kisebb üzemekben végzi el a diák. Ezt jelenti a duális képzés: van egy elméleti képzés, és van egy nagyon erős gyakorlati képzés.

Az ilyen jellegű képzések elsődlegesen Európa nyugati felében működnek, előszeretettel használják ezt és sikeres is Németországban, és az ottani modellre épült egy-két elképzelés nálunk is, elsősorban olyan területeken, ahol németországi munkaadónak, multinacionális cégnek az itteni leányvállalatai megjelentek.

Mik a képzés előnyei?

Önmagában ez a program egyfajta kiszámíthatóságot jelent, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a cégek az önkormányzattal és az iskolával közösen alakítsák a munkaerőpiacot. Ma Európának az egyik legnagyobb problémája a fiatalok magas munkanélkülisége. Mindenütt látjuk, hogy miközben munkaerőhiány van, aközben a fiatalok munkába állása nagyon nehézkes, vannak olyan európai országok, ahol 20% fölötti a fiatalok munkanélkülisége. Más területeken meg munkaerőhiány van, erre panaszkodik minden vállalkozó nemcsak Romániában, de másutt is.

A duális képzés az egyik olyan megoldás, amely lehetőséget ad arra, hogy az iskola elvégzése után az illető diák vagy fiatal rendelkezzen olyan készségekkel, amivel már másnap beállhat valahova dolgozni, egy olyan területre, amely számára már nagyrészt ismert, hiszen már az iskolapadból is kijárt ide gyakorlatozni, és tudja azt, hogy az adott feladat mivel jár, és ezért mennyi bérezést fog kapni.

Hol áll jelenleg Románia?

Az eredeti, 2011-es tanügyi törvénybe nem építették bele a duális képzésre vonatkozó részt. Ezt a típusú képzést nyilvánvalóan szabályozni kell, és ehhez egyértelműen törvényi keret szükséges. Ennek érdekében született egy sürgősségi kormányrendelet, ami elfogadásra került a parlamentben, tehát volt már egy első körös szabályozás, és ez érvényben van. Ennek a mostani, parlamenti módosításai is jelen vannak a most az államelnök által visszaküldött törvényben. Innentől kezdve ezek már kezdenek jórészt szakmai viták lenni, amelyek arról szólnak, hogy a szabályozást milyen irányba tolják el.

Romániában az első komolyabb módosítás azért, hogy ez a rendszer operacionalizálható legyen, arról szól, hogy az ilyen jellegű iskoláknál az iskolaszékbe (consiliul de administratie) már most bekerülhetnek a cégek képviselői.

Miért fontos ez? Mert a cégek képviselői segíthetnek abban, hogy az iskola milyen profilú képzést indítson el. A cégek meg tudják mondani előre, hogy 2-3 év múlva milyen munkaerőt szeretnének látni a vállalkozásaikban, így eleve hamarabb elkezdhetik kiképeztetni azt a profilt az iskolán keresztül.

Miért éri meg duális szakképzést választani a cégeknek?

Elsősorban azért, mert munkaerőpiaci előnyt jelent, hogy egy cég már az iskola padjaiból ki tudja szelektálni, hogy kiket szeretne a saját vállalkozásában tudni, még mielőtt a diák valósan munkavállalóvá válna, azaz elérné azt a korhatárt, hogy munkaszerződést kössön vele egy munkaadó.

A duális képzésnek adójóváírási lehetőségei és adókedvezményei is vannak. Ez közpénznek minősül, amely nem folyik be az államkasszába, ezért nyilván az a gondolat, hogy ez jól hasznosuljon, tehát olyan tudást adjon a vállalkozó, ami a későbbiekben segíti az illető diák munkaerőpiaci elhelyezkedését, egy jogos elvárás.

Mi kell ahhoz, hogy a duális képzés beinduljon?

Minden ilyen képzésnek költségei vannak, műhelyek kellenek hozzá, engedélyeztetni majd akkreditáltatni kell a középiskolai minőségellenőrző rendszernél, az ARACIP-nál. A nagyvárosoknál sok esetben az ipari parkokra épül rá a duális képzés, vagy legalábbis rá lehet építeni ezekre. Az egy-egy komolyabb multinacionális céggel, hálózattal rendelkező kisebb város esetében sincs gond ott, ahol a duális szakképzés kultúrája a vállalkozásban is megvan, másrészt pedig az oktatási hálózat vezetői és az önkormányzat is érzi ennek a fontosságát, és teljes a konszenzus. Arra a plusz forrásra is szükség van, hogy az illető cég a gyakorlati részre a saját belső erőforrásait úgy alakítsa át, hogy legyen valaki, aki a duális szakképzésért felel a cégen belül is. Amikor megjelenik 40 diák a céged ajtajában, hogy na, ide jöttünk gyakorlatozni, azért ezt valakinek menedzselnie kell a cégen belül is, nemcsak az iskolában: egyeztetni kell, hogy a diák hová megy, mit csinál, és ez egy folyamatos kapcsolat. Olyan helyeken, ahol ennek a típusú képzésnek a kultúrája megvan, könnyebben meg tudják ezt oldani.

Mi a helyzet a kisebb cégekkel?

Munkaerőhiánnyal nemcsak a nagy cégek küszködnek, hanem a kis cégek is. A duális képzés nem fog minden egyes munkaadó munkaerőhiányára megoldást jelenteni, ez nem egy varázsszó, amit ma kitalálunk, és mint egy vietnámi balzsam, bárhol bekenjük, és azt gondoljuk, hogy gyógyítani fog. A duális képzés nem egy vietnámi balzsam.

Miért küldte vissza az államelnök a jogszabályt?

Az államelnöknek visszaküldéskor van egy indoklása, és megjelelöli pontosan azt a területet, amelyről úgy érzi, hogy újra kellene gondolnia a parlamentnek. Johannis azt kifogásolta, hogy a jogszabály nem tér ki arra, hogy milyen minőségi kritériumoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak, és melyik hatóság ellenőrzi azokat.

“Amennyiben nem túlbürokratizál, hanem egyszerűsít az államelnök észrevétele, és nem korlátozza, nem hozza versenyhátrányba a belföldi tulajdonú cégeket, akkor a javaslatait figyelembe kell venni, és biztos vagyok benne, hogy figyelembe is fogja venni a parlament” - mondja Szabó Ödön.

“Az államelnöknek részben igaza van, hogy egyfajta védettségre és odafigyelésre szükség lenne egy kritériumrendszer kialakításával, hogy az a képzés, amit a gyakorlati oldalon megkapnak a diákok a vállalkozásokon belül, az egy használható tudás legyen az iskola elvégzése után.

Azonban nem szabadna annyira merevvé tenni ezt a rendszert, hogy ehhez csak és kizárólag multinacionális cégek férjenek hozzá. Bizonyos szempontból a túlszabályozás sem segít, mert lehet, hogy olyan területeket zárna ki, ahol kisebb közösségekben alkalmazható lenne, és kialakulhatna ennek a rendszere egy olyan vállalkozói környezetben is, ahol ma még nincs kultúrája. Romániában a helyi vállalkozói szférának nincs gyakorlata abban, hogy hogy kell összekapcsolni az oktatási hálózatot a saját magánvállalkozással, de lehet, hogy egy pár helyen ezt kialakítanák, ezért nem szabadna ezt annyira túlszabályozni, hogy ebből kimaradjanak azok, akiknek még nincs tapasztalatuk” - vélekedik a képviselő. 

Mi történik most?

Az, hogy államelnök visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, nem állítja meg a duális képzést. Ott, ahol meghirdettek már (például Bihar megyében is van duális szak meghirdetve, Borson magyar nyelven van ilyen képzés, és oda jelentkeztek már diákok), ahol ez a képzés elindult, ott tovább fog menni, teljesen függetlenül attól, hogy az államelnök visszaküldi vagy sem, hiszen az alapjait a tanügyi törvénybe már tavaly elhelyezték. 2011-ben nem volt ugyan benne a törvényben, de most már benne van ez a képzési forma.

Ezek a módosítások, amik átmentek a képviselőházon, és a képviselőházi változaton is módosítottak a szenátusban, ha nem is lesznek kihirdetve, legfeljebb tolódnak bizonyos kérdésekben, például a kedvezményekre vagy más szabályozásokra vonatkozóan.

Akinek a gyereke ilyen iskolába iratkozott, ne ijedjen meg, hogy a gyereke iskola nélkül marad ősztől, mert az államelnök visszaküldte ezt a törvényt a parlamentbe.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális