2017. július 28. péntekSzabolcs
EUR = 4.5656 RON
USD = 3.8936 RON
HUF = 1.4944 RON
GDP-növekedés = 5,7%
Átlagbér = 2342 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 8,326.78(0.09%)
Infláció = 0,61%
Alapkamat = 1,75%

Mi ez a háztartásokra kivetett adó, és van értelme egyáltalán?

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 09:41 GMT +2, 2017. április 19.

Egyelőre nagyon sok a kérdőjel a 2018-tól tervezett új adózási rendszerrel kapcsolatban. Összeszedtük az eddig ismert legfontosabb tudnivalókat róla.


Ha a PSD kitart az elképzelései mellett, és a kormány 12 év után valóban úgy dönt, hogy jövőtől a személyi jövedelemadó helyett úgynevezett globális, a háztartások minden jövedelmére kiterjedő adót vezet be, akkor nem túlzás azt állítani, hogy Románia az egyik legjelentősebb adózási reform elé néz a rendszerváltás óta. A lehetséges változásokról - miután a sajtóba is kiszivárgott - Viorel Ștefan pénzügyminiszter is beszélt. Elmondta, a szaktárca munkacsoportot állított fel, hogy vizsgálja a kormányprogram megvalósíthatósági lehetőségeit. Terveik szerint:

  • a 16%-os személyi jövedelemadó helyét egy 0-10%-os háztartásokra kivetett adó venné át,
  • bevezetnék a globális adó fogalmát, a háztartások minden jövedelme adóköteles lenne,
  • ha egy háztartás jövedelme nem érné el a havi 2 ezer lejt, akkor az adókulcs 0 lenne, vagyis a család adómentességet élvezne,
  • bevezetnének egy sor adókedvezményt, kedvezmény járna például a gyermekek száma után, 
  • azt is elmondta, hogy a rendszer működéséhez 35 ezer adótanácsadó kiképzésére lesz szükség,
  • akiket 2018 végére kellene munkába állítani, hiszen ha 2018-tól működésbe is lép a rendszer, az első adóbevallásokra 2019 májusában kerül csak sor.


A tervezett törvény szerint egy háztartás alatt nem feltétlen egy családot vagy rokonokat értenének, hanem olyan személyek csoportját, akik amellett, hogy együtt élnek, saját felelősségükre vállalják, hogy közös bevételekkel, illetve vagyonnal regisztrálják őket az adóhivatalnál. A tervezett jogszabály szerint pénzügyi értelemben a szülők és gyerekek mellett akár a családdal élő nagyszülők is részét képezhetik a pénzügyi értelemben vett háztartásnak, de azt akár egyetlen személy is alkothatja. A jogszabály szerint ahhoz, hogy valaki egy háztartás részét képezze, arra sem lesz szükség, hogy állandó lakhelye szerint az adott lakásban éljen, és ugyanígy egy lakásban lehetőség lesz akár több pénzügyi háztartás bejelentésére is.

   

A pénzügyminiszter szerint a háztartásokra kivetett adó bevezetése azért lenne jó Romániában, mert az adózás kiterjedne egy háztartás minden jövedelmére, nem csak a munkaszerződésekre. Viorel Ștefan azzal érvelt, hogy Romániában 360 ezer olyan részmunkaidős szerződés van, amely nagyon kis összegekre szól, egy személy egyetlen bevételi forrásának számít és képtelenség belőle megélni. Ezért azt feltételezik, hogy ennek a 360 ezer személynek más jövedelme is van, az új globális adóztatással pedig ezeket a bevételeket ki tudnák fehéríteni.

Az új adózási rendszer kulcsát a háztartások különböző költségeire adott adókedvezmények jelentik majd. A tervek szerint megneveznének egy sor olyan kiadást, amelyek leírhatóak lennének az adóalapból. Bár ez a lista még jelentősen változhat, a kormány tagjai nyilatkozataikban főként az oktatásra (például egyetemi költségek) és egészségügyi kiadásokra (fakultatív egészségügyi vizsgálatok), lakásfelújításra, biztosításra költött összegek leírhatóságáról beszéltek. Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter Facebook-oldalán arról is írt, hogy az új adózási rendszer arra is jó lehetőséget ad majd, hogy a gyermeket nevelő családokat gyermeknevelési adókedvezményekben részesítsék.

Bár még a tervezet kidolgozása korai szakaszában van, a munkaügyi miniszter Facebook-oldalán azt is közzétette, hogy miként alakulna a gyermekek után járó adókedvezmények és juttatások összértéke. Az új adózási rendszerben:

  • gyermekenként évente 1 600 lejjel segítenék azokat a háztartásokat, ahol az összjövedelem nem éri el a havi 5 ezer lejt,
  • gyermekenként évente 1 200 lejjel abban az esetben, ha a havi összjövedelem 5 ezer lej és 10 ezer lej között van.

Szerintük ezzel a támogatási rendszerrel ösztönözni fogják a családok gyermekvállalási hajlandóságát. Azt tervezik, hogy a gyermekek után járó juttatásokat csak abban az esetben kapnák meg a családok, ha a gyermekek hiányzása nem haladja meg a tanórák 10%-át.  

A munkaügyi miniszter szerint a Franciaországban és az Egyesült Államokban is működő adózási rendszer másik előnye az lenne, hogy az adókedvezmények és szociális támogatások szintjén különbséget tehetnének egy olyan család között, amelyben az egyik házastárs minimálbéren, a másik viszont több tízezer lejes fizetésért van alkalmazva, valamint egy olyan család között, ahol a családfenntartók közül mindketten a minimálbért vihetik haza havonta.

A törvénytervezet kidolgozói szerint emellett arra a nem túl méltányos helyzetre is megoldást nyújthat a javaslatuk, hogy a jelenleg adózási rendszer szerint egy minimálbért kereső alkalmazott, aki semmilyen más jövedelmi forrással nem rendelkezik, ugyanakkora adókedvezményekben részesül, mint egy olyan szintén a legkisebb fizetésért dolgozó alkalmazott, amelynek egyéb jövedelmi forrásai vannak (például ingatlanokból származó jövedelem).

Hogyan fognak számolni majd?

A tervek szerint a háztartás közös jövedelmi kosarába bekerülne a munkahellyel rendelkező tagok fizetése (ez már nem tartalmazná a társadalombiztosítási illetékeket, amelyeket a munkaadó fizetne a munkavállaló költségére), a tulajdonban levő kiadott ingatlanok, lakások utáni bevételek, az esetleges kamatbevételek, illetve a különböző adás-vételi szerződésekből származó bevételek is. Nem számítanának adózandó bevételnek viszont a háztáji gazdaságok bevételei, az orvosok, informatikusok, illetve kutatók fizetése, valamint a részvényekből származó osztalékok.

Az így kijött adóalapból vonnák le az adókedvezményeket. Ha az adózandó összeg nagyobb, mint havi 2 ezer lej, akkor erre számítanák ki a 10%-os adókulcsot. Amennyiben a háztartás adóalapja nem haladná meg a havi 2 ezer lejt, akkor a háztartás jövedelme adómentes lesz. Fontos részlet lehet továbbá, hogy az adókedvezményekhez szükség lesz a kedvezményt élvező szolgáltatásokra kapott nyugtákra, viszont egy háztartás dönthet úgy is, hogy nem szeretne élni az adóleírás lehetőségével, és nem tartja meg a különböző szolgáltatások ellenértékének kifizetésekor kapott nyugtákat. Ebben az esetben viszont nyilván nem tudják leírni ezeket a költségeket.

A társadalombiztosítási rendszer is jelentősen átalakulhat

A Capital megbízható kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a pénzügyminisztériumnál felmerült az is, hogy az új adózási rendszer részeként a szociális hozzájárulások költsége teljes mértékben az alkalmazottra háruljon, de azt továbbra is munkaadó fizesse be. A gazdasági lap szerint ez azt jelentheti, hogy teljesen eltörölhetik a munkaadó által az alkalmazott után fizetendő adókat (jelenleg 15,8% társadalombiztosítási hozzájárulást, 5,5% egészségügyi hozzájárulást és 0,5% munkanélküliségi járulékot fizet a munkaadó), és 35%-os szociális hozzájárulást határoznának meg a munkavállalónak, aki jelenleg csupán 10,5% társadalombiztosítási, 5,5%-os egészségügyi és 0,5%-os munkanélküliségi hozzájárulást fizet.

A Capital úgy tudja, vizsgálják a munkanélküliségi és a betegszabadságokra befizetett járulék, valamint a munkabalesetekre befizetett alap eltörlését is, illetve azt, hogy ezeket az államháztartás milyen saját forrásokból tudná fedezni.

Amennyire jó hír lehet a vállalkozásoknak az, hogy a kormány ilyen formában vizsgálja a társadalombiztosítási rendszer újragondolását, annyira rossz hír lehet a munkavállalóknak a rájuk eső szociális terhek növekedése, bár azért azt meg kell jegyezni, hogy a munkavállaló és az alkalmazottak közötti béralkukra azért valószínűleg jelentős hatással lenne ez a forgatókönyv. Igazán rosszul járhatnak viszont az engedélyezett magánszemélyek (PFA), a szellemi szabadfoglalkozásúak, vagy azok is, akik például lakásuk kiadásából számítanak jövedelemre. A Capital úgy számol, hogy számukra a jövedelemadó mellett befizetendő szociális járulék fizetése akár duplájára is növekedhet 2018-ra. 

Nagyon sok a kérdőjel az új rendszerrel kapcsolatban

A több forgatókönyv miatt nehéz utána számolni annak, hogy milyen hatással lehet az új adórendszer a keresetekre. Nyilván azok a háztartások fognak a legjobban járni a globális adózással, amelyeknek nincs plusz jövedelmük, és minél több olyan kiadással rendelkeznek majd, amely leírható. Egyelőre viszont még az sem egyértelmű, hogy az adókedvezményeken túl miért érné meg egy családnak, hogy a 2 ezer lejes határt meghaladó jövedelemmel rendelkező pénzügyi háztartást hozzanak létre, amikor külön-külön számolt jövedelmeik talán adómentességet is élvezhetnek majd.

A Hotnews elemzésében azzal számol, hogy egy 2 ezer lejes havi fizetéssel rendelkező személy esetében, aki az elképzelések szerint 10%-os jövedelemadót fizetne, akár 565 lejes megtakarítást is hozhat az új adórendszer. Ha a Capital értesülései helytállóak, és a társadalombiztosítási rendszert is a feje tetejére állítják, akkor viszont jelentősen csökkenhet azoknak a száma, akik jól járhatnak a háztartásokra kivetett adó bevezetésével.

Olguța Vasilescu szerint ugyanakkor, ha az adózási reform a fekete gazdaságnak mindössze a 2%-át ki tudja fehéríteni, az már 16 milliárd lejes pluszbevételt jelenthet a kormánynak, ami elegendő lehet a nyugdíjemelések és a közalkalmazotti béremelések fedezésére. Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormány terve túl kockázatos, és egyelőre nem adtak választ arra a kérdésre sem, hogy a 10%-os globális adókulcs miért bátorítaná kevésbé az adóelkerülést. 




lokális