2017. aug. 18. péntekIlona
EUR = 4.5883 RON
USD = 3.9066 RON
HUF = 1.5110 RON
GDP-növekedés = 5,9%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 8,331.34(-0.01%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%

Deja vu érzésünk lehet, sok szempontból ugyanott vagyunk, mint 2007-ben

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 13:11 GMT +2, 2017. február 20.

A gazdaságnak rövid távon nagyon jó kilátásai vannak, de reformok kellenek, mert éppen elkezdtük felélni a tartalékainkat - mondta el Diósi László a bukaresti RMÜE konferencián.


Az előző évek kiszámítható és többé-kevésbé egyenes pályájú gazdasági fejlődése után Romániában a következő időszakban is tartós, az európai átlag fölötti növekedésre várnak az elemzők. Nagyon sokakban viszont a déjà vu érzését keltheti, hogy több szempontból is ugyanott vagyunk, mint 2007-ben. Ugyan az ingatlanpiac túlfűtöttségéről nem beszélhetünk, de az ingatlanárak növekedése szépen beindult, a GDP növekedését pedig most is alapvetően a belföldi fogyasztás generálja, ami rövid távon jó hír, de hosszú távon ezzel mindenképpen foglalkoznia kell a kormányzatnak - mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) Vállalkozói zóna című évindító konferenciáján Bukarestben.

Diósi előadásában felidézte, hogy a háztartások kiadásait jelentő belső fogyasztás 2002-2008 közötti növekedése a válság ideje alatt hatalmas zuhanáshoz, korrekcióhoz vezetett, majd utána éveken át kiegyensúlyozott növekedés következett. "Ez a szekér most megint kezdett elszaladni, ami importőröknek, kiskereskedőknek, finanszírozóknak jó hír, de hosszútávon erre a jelenségre reagálni kell" - mondta.

A szakértő szerint a költségvetési fellazító intézkedések az amúgy is már bővülő pályán levő fogyasztásra úgy juttattak többletjövedelmet, hogy az nem teljesen volt indokolt, és a deficitet is elkezdte tovább rontani. "Emögött az alapvető hajtóerő a reáljövedelmek folyamatos és erős bővülése, amit valamennyi alkalmazó és alkalmazott is érezhet jelenleg, és megintcsak 2007-2008-as érzéssel tölthet el bennünket" - mondta Diósi.

A reáljövedelmek bővülése ellenére az országban továbbra is megmaradtak a hatalmas regionális különbségek. Az első nyolc megye adja a gazdasági növekedés felét, ami azért sem jó hír, mert ezek a megyék egyébként is a már fejlettebb térségek közé tartoztak, így a jobb teljesítményük az egyenlőtlenségek további növekedéséhez fog vezetni Romániában. "A kormányzatnak meg kell próbálnia a regionális különbségeket különböző felzárkóztató programokkal, alapvetően infrastruktúra fejlesztésekkel bepótolni. Hiszen azt is láthatjuk, hogy ahol a fejlődés igen szép ütemű, és az egy főre jutó GDP magas, ott van infrastruktúra, autópálya vagy kikötő" - mondta.

Az IT-szektor megelőzte a mezőgazdaságot

Ha a bruttó hazai össztermék bővülését nézzük, akkor továbbra is a szolgáltatások ágazata számít a húzóerőnek. Negatív meglepetés ugyanakkor, hogy az előző időszakban az építőipar nem járult hozzá olyan mértékben a gazdaság teljesítményéhez, mint az várható volt. Diósi elmondta, ez az EU-s források felhasználásának elmaradásával is magyarázható. Szerinte viszont még rosszabb hír, hogy az ipar hozzájárulása is sokkal kisebb, mint azt az ország potenciálja szerint várhatnánk, ami negatív hatással van az exportra és a munkaerőpiac szerkezetére is.

A szolgáltatásokon belül leginkább az IT, legkevésbé a pénzügyi és biztosítási szektor járult hozzá a GDP növekedéséhez. "Az IT&C éppen lekörözte a mezőgazdaságot. Utóbbi egy olyan ágazat, amelyről eddig minden kormányzat beszélt, mindenki a mezőgazdaság, infrastruktúra és energetika mantrát hajtogatja, de ehhez képest nem történnek beruházások. A kormányzat részéről itt is további intézkedésekre van szükség, hogy a mezőgazdaság a potenciálján tudjon termelni. Hiszen európai összehasonlításban hatalmas mezőgazdasági területeink vannak, a romániai terméshozamok mégis messze elmaradnak az európai átlagtól" - mondta Diósi. Hozzátette, a mezőgazdaság foglalkoztatási struktúrája is rendkívül elmaradott, a romániai keresőknek a 25%-a él mezőgazdaságból, amivel szintén messze meghaladjuk az EU-s országokat.

A szakértő elmondta, a belső kereslet növekedéséből a hazai ipar nem igazán részesedik, főként az import tudja kiszolgálni a növekvő hazai igényeket. Ez meglátszik a külföldi fizetési mérleg hiányának alakulásán is, ami a "nem jó hír" kategóriába tartozik, még "nincs katasztrofális szinten", de mindenképpen figyelmeztető jelként kell értékelni. "Sokkal több exportképes ágazat segítésére lenne szükség. De itt ismét körbeérünk, mert ezeknek a vállalatoknak az exportáláshoz szállításra van szükségük, vasútra, közútra, autópályára és a kikötői kapacitás növelésére" - mondta.

Nagyon hiányzik a 2-3 millió külföldön dolgozó

A munkaerőpiac már megint a 2008-as állapotokat idézi. A hazai foglalkoztatottak aránya a legmagasabb szinteket kezdte közelíteni, a munkanélküliség pedig a legalacsonyabbakat. "Ez azt is jelenti, hogy most már lassan kifogyunk munkaerőből, és nagyon hiányzik az a 2-3 millió külföldön dolgozó hazai állampolgár, akik más országokban lendítik föl a GDP alakulását" - mondta.

Hozzátette, ha a hazai régiók gazdasági fejlődésével párhuzamosan vizsgáljuk a hazai munkaerőpiac helyzetének alakulását, akkor az látszik, hogy pont azokban a fejlettebb régiókban fogyott el a munkaerő, ahol szükség lenne az alkalmazottak számának további növekedésére. Ennek köszönhetően "lehetőséghez jutnak más megyék is, hogy növekedjen a foglalkoztatottak száma", a kép azonban Diósi szerint nem ennyire egyszerű, hiszen bár nagy a potenciál az elmaradottabb megyékben, ott oktatásra és állami támogatásra van szükség.

Mindannyian a zsebünkön érezzük majd, hogy visszatér az infláció

"Az infláció vissza fog térni pozitív tartományba, és ezt mindannyian a zsebünkön érezhetjük majd. Ez a vállalkozások szempontjából jó, magánszemélyek szempontjából kevésbé jó hír. Mindenkinek azt javaslom, hogy inkább a fix kamatlábú hiteleket részesítsék előnyben, míg a betétek lekötésénél inkább kerüljék a fix hozamokat" - mondta Diósi. Hozzátette, a következő időszakban növekedni fognak a pénzügyi költségek, hiszen az előző áfacsökkentés hatása éppen most pörög ki a gazdaságból, ami a dollár és az üzemanyagárak emelkedésével, valamint az európai infláció beindulásával emelni fogja a hazai inflációs nyomást is.

"A tanulságok mindenkinek másak. Van egy stabil gazdaságunk, egy nagyon szépen bővülő fogyasztásunk, és egy világszerte irigylésre méltó GDP-növekedésünk. Vállalkozóknak ez rövid, 1-2 éves távon mindenfélepéppen jó hír. Ezzel együtt viszont óvatosságra intenék mindenkit a középtávú pozíciók felvételében. Mivel a finanszírozási költségek és az árak elkezdtek növekedni, észnél kell lenni, ne adósodjunk el rettenetesen, és óvatosan kell bánni a beruházásokkal is" - javasolta Diósi.

Elmondta, a következő 2-3 év magánszemélyek szempontjából szintén jó időszaknak ígérkezik. Bővülő fogyasztásra, bővülő reáljövedelemre lehet számítani, emellett a magánszemélyek számára szintén jó hír, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatok is egyre nagyobb versenyben lesznek a munkaerőért. A vezérigazgató szerint közép- és hosszú távon viszont nem néz ki ennyire jól a helyzet. Elöregedő társadalomban élünk, és megfelelő reformokra van szükség - mondta.

Diósi szerint a kormányzat szempontjából a legösszetettebb a kép, ugyanis olyan stabil pénzügyi és egyensúlyi helyzetet örökölt, amelynek köszönhetően nem kellene sietnie, mégis inkább kapkodást tapasztalunk. "Ez a gazdaság a következő 2-3 évben türelmes lesz, ha a kormányzati szinten most nekilátnak alapvető reformoknak, akkor arra lesz pénz, a GDP iránya megengedi, hogy bőven költsünk infrastrukturális és egyéb beruházásokra" - mondta a szakértő, aki a legfontosabb reformok között az oktatást említette, valamint kitért az államaparátus csökkentésére vonatkozó intézkedések szükségességére is.

"Ezeket a reformokat azonnal el kellene kezdeni. Ezek nélkül az ország közép- és hosszú távon rendkívül nehéz helyzetbe fog jutni. Éppen elkezdtük felélni a saját tartalékainkat, és ha ezek a reformok nem valósulnak meg, akkor ez az amúgy is 3,5%-osra várható GDP 6-8 év múlva elkezd lejjebb menni, és beállni az 1-2%-os térségbe" - mondta Diósi.

Mit ígérnek a világgazdasági viszonyok? Véget ért az olcsó, végtelen mennyiségű pénz időszaka?

Diósi elmondta, a világgazdaságban emelkedő inflációt és stabilizálódó gazdasági körülményeket látunk. Az olajár az előző időszakban tapasztalt nagyon alacsony árfolyamzónából kilépett, és úgy tűnik, hogy 60 dollár körül stabilizálódik, ami kicsit megemeli az alapinflációt. Rámutatott, ha ezt a mi régiónkban a dollár várható erősödésével is összevetjük, a kettő együtt még nagyobb inflációs nyomást eredményezhet a gazdaságra nézve.

A növekedés mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában biztató. Az USA-ban kicsit magasabb gazdasági bővüléssel kapcsolatos várakozások vannak, mint a még mindig stagnáló eurózónában, viszont a közös valutaövezet országainak 1-1,5%-os átlagnövekedése segíteni tudja majd a román gazdaságot is. "Az Egyesült Államokban, ahogy Trump elnök a beiktatásán is ígérte, befele fordulás lesz várható, tehát protekcionista időszak fog következni. Sokkal jobban oda fognak figyelni az amerikai gazdaság fejlesztésére és védelmére, ami az exportőröknek, valószínűleg főleg Kínának nehézséget fog jelenteni" - mondta Diósi. Európában a legnagyobb kockázatok inkább politikai jellegűek, innen is a francia és a holland választásokat emelte ki, ahol szélsőséges pártok kerültek olyan pozícióba, ahonnan még az európai gondolatot is veszélyeztethetik - mondta.

"A kamatpálya emelkedik. Az olcsó, végtelen mennyiségű pénz időszaka egyszercsak mögöttünk lesz, ami már évek óta várható volt. Azonban pénz továbbra is lesz bőven, nem kell attól félni, hogy a 2009-es időszaknak a mintájára egyszercsak teljes mértékben elfogynának a pénzforrások a piacról, viszont várhatóan visszatérünk egy egészségesebb kamatkörnyezetbe, ami a növekedést is jobban fogja szolgálni valószínűleg" - mondta Diósi.

Kína még mindig nagy kérdőjel, az ország ugyanis továbbra is nagymértékű eladósodásban van. Jó hír viszont Diósi szerint, hogy továbbra is főként belső eladósodottsági forrásai vannak Kínának, ami persze nem jelenti azt, hogy egy "egészséges folyamat" lenne, hiszen az országban a beruházásokat meglehetősen felelőtlenül hajtják végre. A szakértő szerint ezeket a trendeket egyelőre kiszolgálja a gazdasági növekedés, de a vállalatok növekvő eladósodottsága aggasztónak mutatkozik. "Bár látjuk azt, hogy igyekszenek exportálni a gazdasági növekedésüket, afrikai, ázsiai és del-amerikai területeken olyan beruházásokat végezni, amelyek a kínai gazdaság energia- és nyersanyagéhségét tartósan tudják fedezni, ettől függetlenül Kína óriási kockázat marad. Emellett a kínai-amerikai kötélhúzás is mindannyiunk számára kellemetlenül végződhet" - mondta Diósi.


A konferencia előadásairól további cikkekben is beszámolunk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális