2017. március 30. csütörtökZalán
EUR = 4.5446 RON
USD = 4.2325 RON
HUF = 1.4671 RON
GDP-növekedés = 4,8%
Átlagbér = 2076
Munkanélküliség = 6,1%
BET = 8,018.47(0.95%)
Infláció = -0,2%
Alapkamat = 1,75%

Nőnek a fizetések, a nyugdíjak és az ösztöndíjak is. Hányan örülhetnek?

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:37 GMT +2, 2017. január 17.

Összefoglaltuk Dragneáék eddigi 10 legjelentősebb szociális jellegű intézkedését. Mutatjuk, hány embert érintenek, mennyibe kerülnek, és a kormány szerint miből lesz rájuk pénz.


Bár a 2017-es költségvetés felépítése továbbra is nagy kérdőjel, és a 10 milliárd lejes hiányról szóló nyilatkozatháború azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a PSD máris problémákkal szembesült, ami a kampányigéretek megvalósítását illeti, az kétségtelen, hogy a Liviu Dragnea vezette Grindeanu-kormánynak szociális szempontból eddig volt 10 rendkívül pozitív intézkedése. Ezeket foglaltuk össze, mutatjuk, mennyibe kerülnek (valamint a minimálbér növelésénél mennyit hoznak a költségvetésnek), és hogy a kormány milyen forrásból képzeli el ezek finanszírozását, illetve melyik intézkedésről nem tudjuk még, hogy miből valósulhat meg.

Munkabéremelések:

1. A minimálbér a jelenlegi 1 250 lejről 1 450 lejre emelkedik februártól. Az intézkedés 1 269 259 olyan alkalmazottat érint, akiknek a bruttó munkabére nem éri el ezt az összeget. A témában már bővebb cikket is írtunk, amelyben kitértünk arra, hogy a minimálbért keresők nettó fizetése havi 1 065 lej lesz jövő hónaptól, illetve azt is felvázoltuk, hogy az intézkedés a kormánynak pluszbevételeket jelent majd.

Mire költik? A kormány a minimálbér-emelés miatt megnövekedett adóalap miatt 1 milliárd lejes plusz adóbevétellel számol februártól. Az összeg 70%-ából a nyugdíjpont értékének júliusi emelését fogják finanszírozni.

Fotó: startupcafe.ro


2. A közigazgatási alkalmazottak fizetésének 20%-os emelkedése összesen 131 995 személyt érint. A február 1-től esedékes béremelés azokra a közpénzből fizetett, közintézményeknél dolgozó alkalmazottakra vonatkozik, akik a helyi önkormányzatok fennhatósága alá tartozó intézményeknél dolgoznak. A sürgősségi kormányrendelet szerint a 20%-os béremelés ugyanakkor nem alkalmazandó a választott tisztviselők esetében, így a polgármesteri, alpolgármesteri, valamint a megyei tanácsoknál elnöki és alelnöki funkciókat betöltők munkabére nem emelkedik februártól. Nem emelkedik emellett a helyi és megyei tanácsosok úgynevezett gyűléspénze sem.

Miből? A Pénzügyi Tanács becslése szerint az intézkedés 910 millió lejbe kerül. Hogy ezt miből állja majd a kormány, egyelőre nem került pontosításra.

3. A kulturális intézményeknél alkalmazotti viszonyban levő művészek fizetése 50%-kal fog emelkedni, szintén február 1-től. Az intézkedés a munkaügyi minisztérium adatai szerint 3 005 személyt érint. A rendelet szerint növekedni fog a színészek, rendezők, koreográfusok, zenészek, karmesterek, operaénekesek, kórustagok, táncosok, balettáncosok és a művészeti vezetők fizetése is.

Miből? Az 50%-os béremelés a kormány szerint belefér abba az 500 millió lejes pluszbevételbe, amit a kormány a bruttó átlagbér ötszörösét meghaladó fizetések nagyobb adóztatásából fog realizálni.

Nyugdíjnövelő intézkedések:

4. Július 1-től a nyugdíjpont értékének 9%-os, 1 000 lejre való emelése 5 076 774 nyugdíjast fog érinteni, vagyis gyakorlatilag minden nyugdíjast. A nyugdíjpont értéke addig, vagyis az év első hat hónapjában 918 lej lesz. Ez is emelkedés decemberhez viszonyíva, amikor még 871,7 lej volt a nyugdíjpont, a nyugdíjakat ugyanis az elmúlt évi infláció és a bruttó átlagbér növekedése alapján igazították ki egy három éve elfogadott jogszabály szerint.

Miből? Az intézkedés a kormány becslései szerint 1,4 milliárd lejbe fog kerülni. A Grindeanu-kabinet az intézkedést részben a minimálbér-emelésnek köszönhető 1 milliárd lejre tehető pluszbevételből finanszírozná, vagyis eddig csak az összeg 70%-ának elegendő forrásokat nevezett meg.

Fotó: libertatea.ro


5. A legkisebb nyugdíj értéke 400 lejről 520 lejre növekedik márciustól, az intézkedés 1 022 168 nyugdíjast érint. A jogszabályok által garantált legkisebb nyugdíjat azok a nyugdíjasok kapják, akiknek a nyugdíjuknak az értéke rendkívül alacsony lenne (100-300 lej körüli összegek), ezért azt állami pluszjuttatásokkal emelték a jogszabályok által garantált összegre, márciusig 400 lejre.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ezeket a nyugdíjakat a nyugdíjpont növekedése nagyon kevés esetben érintette, hiszen a nyugdíjpont néhány lejnyi emelésével amúgy sem érték el a 400 lejes garantált nyugdíj összegét. A nyugdíjpont-növelés viszont, mivel csökkent a tényleges nyugdíj és a garantált nyugdíj összege közötti különbség, kisebb pluszjuttatás fizetését feltételezte az állam részéről. Így a legkisebb nyugdíjat kapó személyek hosszú ideje először részesülnek nyugdíjemelésben márciustól.  

Miből? Az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása 120 millió lej lesz, és ezt az intézkedést is a magas fizetések nagyobb adóztatásából állja a kormány.

6. Összesen 2 252 562 nyugdíjast érint, hogy a nyugdíjak esetében törlik a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, 1 227 018 nyugdíjast pedig, hogy a 2 ezer lej alatti nyugdíjak esetében nem kell februártól jövedelemadót fizetni. Utóbbi esetében decemberig az 1 050 lejes, jelenleg az 1 100 lej alatti nyugdíjak adómentesek. Februártól egy 1 100 lejes nyugdíj esetében a 16%-os jövedelemadó eltörlése 176 lejjel jelent majd magasabb nyugdíjat.

Ugyancsak egy 1 100 lejes nyugdíjra számolva az 5,5%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség eltörlése azt jelenti, hogy 60,5 lejjel több marad a nyugdíjasnál. Egészségügyi hozzájárulás fizetése alól eddig azon nyugdíjasok kaptak felmentést, akiknek a havi nyugdíja nem érte el a nyugdíjpont értékét, jelenleg az 1 100 lejt. Az intézkedéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a alacsony nyugdíjat kapó személyek magas száma miatt az intézkedés a nyugdíjasok 66%-át nem érinti.

Miből? Az intézkedés hatásait még a Cioloș-kormány 2,2 milliárd lejre becsülte. A kormány a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását saját forrásból fizeti, amelyet eddig nem pontosított.

Egyéb szociális juttatások:

7. Február 1-től a minimálbér emelésének köszönhetően 1 232,5 lejre nő a garantált gyermeknevelési támogatás mértéke, 2017-ben körülbelül 62 ezer személyt érint a gyermeknevelési szabadság korábbi befejezéséért járó, úgynevezett reintegrációs támogatás értékének növekedése 530 lejről 650 lejre. A kérésre igényelhető támogatás futamidejének számítása kissé bonyolult, több tényezőtől függ, ezekről bővebb információkat itt és itt olvashattok.

A garantált gyermeknevelési támogatás értékének növelését pedig az adja, hogy a jogszabályok szerint a minimálbér legalább 85%-át kapja meg a gyermeket nevelő szülő. A gyermeknevelési támogatást egyébként az elmúlt két évben keletkező, legutóbbi 12 hónap (nem feltétlenül folytonosan keletkező) nettó jövedelme alapján számítják. Az elmúlt évek minimálbér-emelései miatt az intézkedésnek nagyon sok érintettje lehet, erről viszont a munkaügyi minisztérium eddig nem igazán közölt számokat.

Miből? Egyelőre a juttatás növelésének sem a költségvetésre gyakorolt hatását, sem a forrását nem határozta meg a kormány.

8. 452 609 diákot érint a munkaügyi minisztérium szerint, hogy februártól a belföldi vonatjáratok másádosztályára ingyen válthatnak jegyet az akkreditált felsőoktatási intézményeknél tanuló egyetemisták. Az intézkedés gyakorlatba ültetéséről, illetve hatásairól a CFR Călători vezérigazgatójával, Szentes Józseffel beszélgettünk, aki szerint pozitív hatásként az állami vállalatnak az eddigi évi 18-24 millió lejről duplájára növekedhet az egyetemistáktól származó bevétele (az ingyenutakat az állam megtéríti a vállalatnak), további pozitív hatásként pedig fellendülhet a diákturizmus, mivel az ingyenutazás érvényes a vakáció idejére is.  

Miből? Arról a hatóságok nem tettek közzé információkat, hogy az intézkedés mekkora terhet jelent majd a költségvetésnek. Azt viszont lehet tudni, hogy a plusz kiadás költségeit a a magas fizetések esetén az egészségügyi és társadalombiztosítási hozzájárulás számításánál bevezetett 5 bruttó átlagbérig terjedő plafon eltörléséből fedezik.

Fotó: Mediafax 


9. 46 416 diákot, de az egyetemek döntései alapján akár többet is érinthet, hogy februártól az eddigi 83 lejről 201 lejre nő az egy államilag támogatott helyen tanuló diákra jutó allokáció. Ez az állami ösztöndíjalap 300 millió lejről 546 millió lejre való növekedését jelenti, ami már a második féléves ösztöndíjak értékének növekedésében, vagy az ösztöndíjasok számában fog jelentkezni. Az még nem dőlt el, hogy az érdem- és a szociális ösztöndíjak milyen arányban fognak részesülni ebből a plusz forrásból. A Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) azt kéri a kormánytól, foglalja rendeletbe, hogy a megnövekedett forrásokat a felsőoktatási intézmények elsősorban szociális programokra fordítsák, mint például a rosszabb anyagi háttérrel rendelkező diákok ingyen étkeztetése.

Miből? A 246 millió lejes pluszkiadást a kormány szintén a magas fizetések nagyobb adóztatásából fogja állni.

10. A kormány hamarosan dönthet azokról a lakbértámogatásokról is, amellyel azokat a személyeket segítenék, akik egy új munkahely érdekében más településre költöznek. A rendeleten a munkaügyi minisztérium még dolgozik, Lia Olguța Vasilescu erre a hétre ígérte a rendelet elfogadását.

Miből? Hogy az intézkedés mennyibe kerülne, azt még nem lehet tudni, valószínűleg nehéz is megbecsülni. A minisztérium az intézkedéshez még nem nevezett meg forrásokat. 




lokális