2021. január 27. szerdaAngelika
EUR = 4.8746 RON
USD = 4.0195 RON
HUF = 1.3592 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,354.98(0.13%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%

Milyennek mutatja magát a román gazdaság, és hogy néz ki valójában?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 10:47 GMT +2, 2015. december 11.

A nyár végi kedvezőtlen időjárás még eltakarja a gazdaság idei jó teljesítményét, jövőre viszont akár rég nem látott gazdasági növekedésünk is lehet.


Meghaladta az előzetes várakozásokat Románia harmadik negyedéves gazdasági teljesítménye: az előző negyedévhez viszonyítva a bruttó hazai össztermék 1,4%-kal bővült, éves összevetésben pedig - az előző év hasonló időszakához viszonyítva - 3,6%-os gazdasági növekedésről számolt be az országos statisztikai intézet. Ha viszont jobban megnézzük az adatokat, akkor bőven van okunk meglepődni.

Évesített negyedéves (oszlop) és éves (vonal) GDP-növekedés  

Mit rejteget előlünk az idei rossz időjárás?

Az OTP Bank Románia harmadik negyedéves GDP-gyorsjelentése szerint az ország viszonylag jó gazdasági teljesítményéhez egyetlen kivétellel minden ágazat hozzájárult. A mezőgazdaság viszont, főként a nyár végi kedvezőtlen időjárás miatt, éves szinten 14,8%-kal zsugorodott. Az elmúlt években a növekedés egyik fő hajtómotorjának számító szektor gyengélkedése mellett ugyanakkor a gazdaság 3,6%-os éves bővülése 2016-ra különösen biztatónak tűnik.

Ezt támasztja alá az alábbi ábra is, amelyen az OTP elemzői az ország gazdaságának mezőgazdaság nélküli teljesítményét, az úgynevezett non-farm GDP-mutatóját hasonlítják az éves GDP alakulásához. Az összevetésből kiderül, hogy a mezőgazdaság figyelmen kívül hagyásával 5,5%-os mértékben bővült a hazai gazdaság teljesítménye, ilyen szintű növekedésre 2008 harmadik negyedévében volt példa utoljára. Mindez azt jelentheti, hogy a jövőre hatályba lépő adócsökkentés gazdaságra gyakorolt pozitív hatásai mellett egy jó mezőgazdasági év rég nem látott gazdasági növekedést eredményezhet Romániában. 

A GDP és az úgynevezett non-farm GDP (nem mezőgazdasági GDP) alakulása.

Minek köszönhetjük a gazdasági növekedést?

Hogy jobban megértsük a harmadik negyedéves gazdasági növekedés mögött álló tényezőket, először térjünk ki arra, hogy a bruttó hazai össztermék, vagy GDP kiszámolható az összgazdasági termelés és a felhasználás oldaláról is. (Elméleti szinten mindkét módszerrel ugyanazt az eredményt kapjuk.)

Termelési oldali megközelítésben a bekért adatok alapján kiszámolják, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a szolgáltatószektor mennyi értéket állított elő egy adott időszak alatt, és ehhez hozzáadják még a termelésre kivetett adókat is. A román gazdaság növekedését tehát termelési oldalról vizsgálva kiderül, hogy a bővülés egyik legfontosabb alapkövét továbbra is a piaci szolgáltatások alkotják: a harmadik negyedévben rendkívül jól teljesített az IT&C-szektor (11,7%-kal bővült az előző év hasonló időszakához viszonyítva), valamint a kereskedelem és vendéglátóipar (8,9%) is.

A pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanszektor ugyanakkor csak mérsékelten (2,3%-kal, illetve 2,4%-kal) járult hozzá a bővüléshez, de a rendkívül fontos építkezési szektorban és az iparban is kedvező folyamatok látszanak kirajzolódni, előbbi 5,4%-kal, utóbbi 1,8%-kal növekedett a harmadik negyedévben. Ezt foglalja össze az alábbi ábra, amely a különböző iparágak növekedésre gyakorolt hatását ismerteti, és jól mutatja a mezőgazdaság növekedésre gyakorolt negatív hatását. 

A különböző iparágak GDP-hez való hozzájárulása.

A felhasználás oldali megközelítés szerint a GDP kiszámításánál azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló jövedelmet mire használták fel a gazdasági szereplők. Vagyis mennyit vásárolt a lakosság, mennyi a kormányzati, állami fogyasztás, mennyi beruházást hajtottak végre, hogyan változott a raktáron levő készletállomány és mennyi a nettó export (export-import) értéke.

Felhasználási oldali megközelítésben az elmúlt időszakhoz viszonyítva nem változott jelentős mértékben a GDP összetétele. Elsősorban a júniusi áfacsökkentésnek köszönhetően a harmadik negyedévben éves szinten 6,6%-kal nőtt a háztartások fogyasztása. Az OTP elemzői arra is rámutatnak, a vásárlási kedvet az áfacsökkentés mellett a bérnövekedés és a munkaerőpiaci környezet javulása is jelentősen segítette. 

Az export, a készletváltozások, a beruházások, a kormányzati kiadások és a non-profit szféra, illetve a lakossági fogyasztás GDP-ra gyakorolt hatása.

Negatív hatással volt ugyanakkor a gazdasági teljesítményre az ország külkereskedelmi tevékenysége. A július-szeptember időszakban az exportnál gyorsabban, mintegy 3%-kal nőtt a külföldről importált javak értéke, úgy, hogy az exporttevékenységben az előző év hasonló időszakához viszonyítva "csak" 0,9%-os növekedés következett be. Az export rossz teljesítménye annak ellenére is meglepő, hogy az Európai Bizottság hangulatindexe jóval kedvezőbb feltételeket jelez. Ezt mutatja az alábbi ábra is: 

A gazdasági hangulatindex és a román export változása.

Annak ellenére, hogy az előző negyedévhez hasonlítva csökkent a beruházások mértéke, a harmadik negyedévben a gazdasági növekedéshez ez a tétel is jelentős mértékben járult hozzá - mutat rá az elemzés. A beruházások csökkenéséhez az is jócskán benne volt, hogy az év első kilenc hónapjában 9,2 milliárd lejre csökkent a kormányzati beruházások mértéke, igaz, ezt némiképp a vissza nem térítendő támogatások növekvő szintje ellensúlyozni tudta. 

Kormányzati beruházások és a felhasznált vissza nem térítendő támogatások változása. 

Milyenek a további várakozások?

Ami az utolsó negyedéves várakozásokat illeti, a bank elemzői arra számítanak, hogy folytatódik a gazdaság felfele ívelő pályája. Ezt a várakozást támasztja alá a kiskereskedelmi szektor forgalmának növekedése, de a munkaadók várakozásai és a gazdasági hangulatindexek is ebbe az irányba mutatnak.

Az elemzés azt is megjegyzi, hogy jelentős gazdasági stimulust képviselhet a jövőre életbe lépő áfacsökkenés is, amely igencsak kedvezően hathat a háztartások fogyasztási hajlandóságára. Emellett kedvező kép látszik kirajzolódni a hitelpiacon is, amely annak ellenére is jelentős mértékben támogathatja a gazdaság jövő évi teljesítményét, hogy a kormány az ingatlanszektort és a hitelintézeteket is támogató Első Lakás programjának költségvetését az idei 2,8 milliárd lejről 2016-ban 1,5 milliárd lejre csökkenti.

GDP
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális