2021. november 28. vasárnapStefánia
EUR = 4.9491 RON
USD = 4.3869 RON
HUF = 1.3444 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,177.22(-3.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Akár húszszoros ingatlanadóval is sújthatják az otthon bejegyzett cégeket és PFA-kat

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:07 GMT +2, 2015. szeptember 30.

Több százezer otthon bejegyzett cégnek és PFA-nak lesz kötelező nyilatkoznia az általuk használt ingatlan funkciójáról. 


Az új pénzügyi és adótörvénykönyv szerint akár húszszorosára is nőhetnek 2016-tól a helyileg meghatározott adók azon ingatlanok esetében, amelyekben vállalatok vagy engedélyezett fizikai személyek (PFA) kerültek bejegyzésre. A rendelkezés több százezer hazai céget és PFA-t érint - írja a Capital.

A jelenleg érvényben levő adótörvénykönyv még a tulajdonos típusa (jogi- vagy magánszemély) szerint rendelkezik a befizetendő adóilleték mértékéről. Annak érdekében viszont, hogy a hatóságok hatékonyabban nyomon követhessék, mely épületeket használják a tulajdonosok lakásként, illetve mely ingatlanokban végeznek valamilyen kereskedelmi tevékenységet, a 2016-tól érvénybe lépő jogszabályok kötelezővé teszik, hogy a tulajdonosok saját felelősségükre nyilatkozzanak az általuk használt épületek funkciójáról. 

Az új adótörvénykönyv rendelkezései szerint azon magánszemélyeknek, akiknek 2015. december 31-én nem lakáscélú, vagy vegyes felhasználású ingatlan (a lakás lakhelyül is, és valamilyen kereskedelmi tevékenység végzésére is szolgál) áll a tulajdonában, 2015. február 29-ig kötelezően nyilatkozniuk kell az ingatlanok funkciójáról. Az ezt a célt szolgáló formanyomtatványt a pénzügyminisztérium az új adótörvénykönyv kihirdetésétől (2015. szeptember 10.) számítva 60 napon belül lesz köteles nyilvánosságra hozni.

A Capital által megkeresett szakértő szerint a nyilatkozat főként az épület használati céljára vonatkozó információkat fog tartalmazni, például, hogy került-e bejegyzésre az ingatlan, mint valamely vállalat székhelye, folytat-e a tulajdonos vagy az ingatlant használó személy valamilyen kereskedelmi tevékenységet ott, és ha igen, milyen arányban oszlik meg az ingatlanban a lakásként használt, illetve a kereskedelmi célt szolgáló terület.

A helyi adóügynökségek a nyilatkozatokban szereplő információk szerint határozzák majd meg az ingatlanra kivetett adókulcs nagyságát. Azok az ingatlanok, amelyek lakhelyül és egy vállalat, vagy engedélyezett fizikai személy székhelyéül is szolgálnak, a vegyes célú ingatlanok kategóriába kerülnek besorolásra. 

Azt a lehetőséget viszont valószínűleg nagyon sokan ki fogják használni, hogy azon vegyes kategóriába eső ingatlanok esetében, amelyeknél nem különíthető el a lakásként és a gazdasági tevékenységre használt terület, az ingatlanadó úgy kerül meghatározásra, mint:

a.) a lakóingatlanok esetében - akkor, ha bár a jogi személyiség az ingatlanban került bejegyzésre, viszont ott nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet.

b.) a nem lakáscélú ingatlanok esetében - akkor, ha az ingatlan esetében felmerülő költségek (például közköltség vagy energiadíjak) nem a lakás tulajdonosa által, hanem az ott bejegyzett jogi személyiség költségeiként kerülnek kifizetésre.

Így abban az esetben, ha a jogi személyiség a saját lakásban is került bejegyzésre, amennyiben a felmerülő költségeket nem a lakásban székhellyel rendelkező vállalat írja hozzá ráfordításaihoz, akkor a lakásra kivetett adó a lakóingatlan kategóriára kivetett adókulcs szerint lesz számolva.

A tevékenységüket az ügyfeleknél végző, de otthon bejegyzett cégek, engedélyezett fizikai személyek (PFA), illetve a szabadfoglalkozásúak (PFI) a cégbíróságon kérhetnek azt megerősítő igazolást, hogy nem a székhelyül szolgáló ingatlanban végzik tevékenységüket. A Capital által megszólaltatott szakértő szerint ugyanakkor ennek veszélye is lehet, hiszen kérdéses, hogyan fogja ez érinteni az áfaszámot igénylő, vagy azt megtartani kívánó vállalatokat, hiszen az áfaszám igénylésének több székhelyhez kötött feltétele is van.

Jelentősen nő jövőtől a jogi személyek székhelyére kivetett ingatlanadó

Az új adótörvénykönyv szerint jövőtől jelentős különbség lesz a lakáscélú és a gazdasági tevékenységre használt épületek esetében kivetett ingatlanadó mértékében. A jogszabály az önkormányzatok számára az adókulcs meghatározásához a következő intervallumokat adja meg:

  • Lakáscélú ingatlanok: 0,08% - 0,2%
  • Nem lakáscélú ingatlanok: 0,2% - 1,3%


(Az adókulcsok számításánál figyelembe vesznek egy úgynevezett kiigazítási együtthatót is, amely a város, és az ingatlan elhelyezkedése szerint is változik.)

A jelenlegi jogszabályhoz képest fontos változás az is, hogy a nem lakáscélú ingatlanok esetében az adóalapot egy szakértő által elvégzett felértékelés szerint határozzák meg, ami a legtöbb esetben az ingatlanadó jelentős növekedését fogja előidézni. Ha a felértékelés nem történik meg, az adókulcs a legmagasabban kiszabható 1,3% helyett 2%-ban lesz meghatározva.

ingatlanadó
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális