Erdélyi Pitch
2017. október 24. keddSalamon
EUR = 4.5988 RON
USD = 3.9154 RON
HUF = 1.4922 RON
GDP-növekedés = 6,1%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,1%
BET = 7,900.58(-0.41%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%

Végre itt egy fontos lista, amelyen Románia az élmezőnyben szerepel

 szerk. utolsó frissítés: 15:21 GMT +2, 2015. szeptember 11.

A közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgálta egy mértékadó civil szervezet. A jelentésből kiderült, hogy még a németeknél is jobban tudjuk, mennyit és mire költ a kormány.


A közpénzek elköltésének átlathatatlansága a korrupció egyik melegágya, gyakran elijeszti a külföldi befektetőket, és jóval nagyobb költségek mellett juttatja hitelhez az adott országot. Románia szempontjából viszont meglepően pozitív jelentést hozott nyilvánosságra az International Budget Partnership (IBP) költségvetési ügyekkel foglalkozó mértékadó civil szervezet.

Az IBP idei felmérése összesen 102 országra terjed ki, a szubjektivitás kizárásával 140 mutatóval vizsgálták a költségvetés átláthatóságát, a költségvetési folyamatok ellenőrizhetőségét, valamint a lakosság közpénzügyi döntésekbe történő bevonását. Az elemzők az átláthatóság számszerűsítésének érdekében megalkották az Open Budget indexet, amelynek 0 és 100 közötti értéke mutatja, hogy a közpénzek elköltéséről egy kormány mennyire tesz közzé részletes és érthető információkat a lakosság számára.

Az index szerint készített listán Románia meglepően előkelő helyen szerepel, 102 ország közül a 8. A 100 kiadható pontból összesen 75 ponttal olyan országokat előzünk meg, mint Olaszország (71 pont), Németország (71), Csehország (69), Lengyelország (64) vagy a listán rendkívül hátrasorolt Magyarország (49), de nem sokkal maradunk el Norvégiától (84), az Egyesült Államoktól (81), Franciaországtól (76), és pontosan ugyanannyi pontot kaptunk, mint az Egyesült Királyság (75).

Kiterjedt (81-100), lényeges (61-80), korlátolt (41-60), minimális (21-40) és szűkös/semmilyen (0-20)

Forrás: Open Budget Survey 2015 



Az átláthatóság kérdése a jelentés készítői szerint nem is annyira a pénz kérdése, hanem sokkal inkább a politikai akaraté. Ezt bizonyítja, hogy nagyon sok afrikai vagy ázsiai ország is sokkal jobban szerepel több európai országnál, valamint az is, hogy Románia több nyugat-európai, és mindenik közép-kelet-európai országnál jobban teljesít ebben a tekintetben. Ugyan a jelentés elkészítése során vizsgált 15 Európai Uniós tagállam közül csupán három végzett Románia előtt ebben az összevetésben (Svédország, Franciaország és az Egyesült Királyság), azt azért meg kell jegyezni, hogy olyan országok maradtak ki az elemzésből, mint Dánia, Finnország vagy Ausztria. 

Forrás: Költségvetési Felelősségi Intézet



A jelentésből azonban kitűnik, hogy a román és magyar költségvetések elkészítése között súlyos különbségek jelentkeznek. Magyarország a korlátozott információ kategóriába került, annak is a végén szerepel. Olyan országok is előtte végeztek, mint Ghána, Pápua Új-Guinea, Sierra Leone, Banglades, Kazahsztán, El Salvador vagy Uganda.

A kutatás Magyarországra eső részét végző Költségvetési Felelősségi Intézet a rendkívül rossz eredményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ország költségvetése egyszerűen borzalmas szakmai színvonalon készül: a jogszabályok nem magyarázzák a különböző költségvetési tételek tartalmát, a kutatás során vizsgált 8-féle dokumentumból hármat nem is készít el a szakminisztérium, valamint a havi bontásban kiadott jelentések nem elég részletesek, sokszor ömlesztett adatok vannak bennük. (A magyar költségvetéssel kapcsolatos hiányosságokról bővebben ide és ide kattintva olvashattok.)

Románia viszont a köszpénzek elköltésének átlathatósága mellett a nyilvánosság bevonásánál, a parlamenti felügyelet és a számvevőszéki felügyelet tekintetében is jobban teljesít a régiós országoknál. A parlamenti felügyeletet leszámítva pedig a 15 vizsgált Uniós tagállam átlagánál is jobban teljesít az IBP által adott pontszámok szerint. 



Az ötödik alkalommal összeállított jelentés szerint világviszonylatban a vizsgált 102 ország közül 98-ban legalább egy hiányosságot sikerült kimutatni az átláthatóság három allapillérénél (átláthatóság, nyilvánosság részvétele és felügyelet), de 32 olyan országot is találtak, amelyek egyik területen sem teljesítenek megfelelően. 

A 100 pontos skálán csupán 24 ország - köztük Románia is - ért el legalább 60 pontot, ami azt jelenti, hogy csupán ennyi ország nyújtott megfelelő mennyiségű és minőségű információt a közpénzek elköltésével kapcsolatban. Emellett, ahogy arra az IBP is rámutat, a világ népességének 68 százaléka él az elégtelen osztályzatot elérő országokban, sőt 17 olyan ország is van, amely szinte semmilyen információt nem tesz közzé a költségvetéséről. 

Forrás: Open Budget Survey 2015

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális