2017. június 29. csütörtökPéter
EUR = 4.5503 RON
USD = 3.9857 RON
HUF = 1.4681 RON
GDP-növekedés = 5,7%
Átlagbér = 2342 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 7,977.14(-2.34%)
Infláció = 0,61%
Alapkamat = 1,75%

Megadnák az újrakezdés lehetőségét az embereknek is

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Eddig csak cégek válhattak fizetésképtelenné, hamarosan viszont jöhet a magáncsőd. Segíthet kikerülni az adósságcsapdából egy ilyen törvény? Tamás László csődbiztos magyaráz.


Románia az Európai Unió azon kevés tagállamai közé tartozik, ahol még nem létezik magánszemélyekre vonatkozó csődtörvény. Egy Európai Bizottság megrendelésére készített tanulmány szerint az eladósodott személyek védelme nálunk az egyik leggyengébb: Romániában a magánszemélyeknek szinte semmilyen jogszabályi lehetőségük nincs arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából.

Ezen változtatna a magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló azon PSD-s törvényjavaslat, amelyet nagy valószínűséggel elfogad a szenátus, és amely hamarosan a képviselőház szakbizottságai elé kerülhet. A törvénytervezet szerint csődvédelmet kérhetnek azok a romániai magánszemélyek, akik úgy ítélik meg, hogy nem tudják tovább fizetni tartozásaikat. A tervezet szerint a magánszemélyek fizetésképtelensége akkor áll fenn, amikor két vagy több hitelezővel szemben, 30 nappal a törlesztőrészlet lejártát követően az adós nem tudja fizetni kötelezettségeit.

 

A törvénytervezet legfontosabb pontjai:

 

  A törvényjavaslat azon romániai lakhellyel rendelkező magánszemélyeket védené, akik nem engedélyezett magánszemélyek (PFA), és adósságuk nem kereskedelmi tevékenységből származik.

A csődvédelmet kérelmezőnek saját felelősségére be kell mutatnia anyagi helyzetét, valamint azt, hogy milyen bevételei voltak az elmúlt három évben, és milyen jövedelmekre számíthat az elkövetkezendő öt évben.

Minden információt közölnie kell a hitelezőiről és a fennálló adósságairól.


Az adós felelősségi körébe tartozik az adósság visszafizetéséről szóló ütemterv elkészítése is, amely nem szólhat öt évnél hosszabb időre.

Amennyiben bizonyítják, hogy az adós nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, a hitelezők is kérhetik a magánszemélyek fizetésképtelenségét, de csak 25 ezer lejnél magasabb tartozás esetében.  

  Amennyiben bizonyított a csődeljárás szükségessége, a hatóságok csődbiztost neveznek ki a magánszemély mellé.

  A fizetésképtelenné nyilvánított magánszemély vagyonáról a csődbiztos rendelkezik.

  A fizetésképtelenséggel az adós ellen zajló végrehajtási eljárások azonnal felfüggesztődnek.

 

"Egyértelmű, hogy szükség van a magánszemélyek fizetésképtelenségét szabályzó törvénytervezetre.

Akár kereskedelmi társaságról, akár magánszemélyről van szó, az adós és a hitelező viszonyában nagyon fontos az egyensúly, a szimmetria, amelyet ez a törvény biztosíthatna" – jelentette ki a Pénzcsinálók megkeresésére Tamás László csődbiztos.

A szakértő szerint annak ellenére, hogy az Európai Unió számos országában létezik magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló törvény, ebben a térségben ez precedens nélküli lenne. “Ha a legközelebbi szomszédokat vesszük, akkor Magyarországon például még nincs ilyen. Ott az adósságrendezést próbálják megoldani a bankok és az adósok között.”


Sok a kritika, a banki szféra kétségbeesett

A törvénytervezet nagyon sok kritikát kapott az elmúlt időszakban – legfőképpen a bankszektor képviselőitől. Ezzel kapcsolatban Tamás elmondta: "a banki szféra kétségbeesett a törvénytervezet miatt, szinte pánikszerűen reagált. A reakciójuk részben jogos, hiszen a jelenleg meglevő 850 ezer alulteljesítő hitel felfüggesztése a bankokat egyértelműen nagyon súlyosan érintené.”

A törvénytervezet mellett szól ugyanakkor, hogy az nagyon sok eladósodottsági csapdába kerülő magánszemély számára adná meg a lehetőséget az újrakezdésre. “Az adósok részéről nyilvánvaló, hogy ők a tervezet elfogadását szeretnék. A törvénytervezet ellenben nem old meg egy nagyon fontos problémát: vajon nem fogja-e a fizetési fegyelmet, ami amúgy sem a legjobb Romániában, még jobban föllazítani” – vetette fel Tamás, aki hozzátette: ennek a törvénynek a gazdasági hatások mellett jelentős szociális hatásai is lehetnek. 

Forrás: shutterstock.com

Egy kétségbeesett helyzetben lévő ember nem biztos, hogy objektíven látja saját helyzetét

A törvénytervezet szerint, amennyiben bizonyítottá válik a fizetésképtelenségi eljárás szükségessége, a hatóságok csődbiztost neveznek ki az adós mellé, aki rendelkezik az adós vagyonáról is. Tamás szerint egy független szakértő kinevezése azért is lehet célszerű, mert a bankkal való tárgyalás így sokkal operatívabb. “A csődbiztos, akinek csapata is van, szakszerűen tudja tálalni az adós helyzetét. A magánszemély nem szakember, hanem általában egy kétségbeesett helyzetben lévő ember, akinek valószínűleg már nincs objektív rálátása a saját helyzetére” – magyarázta a szakértő.

A vagyon elidegenítésével kapcsolatban Tamás kifejtette, hogy általában minden csődvédelemnek az egyik alapfeltétele, hogy csak a csődbiztos engedélyével tud a fizetésképtelen személy hozzáférni saját javaihoz. “A csődbiztos védi az adós vagyonát, de annak elidegenítése gyakorlatilag csak a procedúrán belül történik. Ez gátolja a vagyon esetleges elszivárgását.”

A szakértő szerint a törvénytervezet a jelenlegi formában még nyitva hagy egy olyan kiskaput, amely a vállalatokra vonatkozó csődtörvényben is sokáig visszaélésnek adott lehetőséget, de mára sikerült megoldani. “Nagy veszélyt jelent ebben a törvénytervezetben a szándékos eladósítás bizonyos preferenciális hitelezők fele. Ez azt jelenti, hogy valaki egy ismerősétől kölcsönt vehet fel, hogy azzal szándékosan terhelje magát. Ezzel egy fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésével megpróbálhat kibújni a banki hitelből származó tartozásából” – vázolta fel a problémát a csődbiztos.

 

A lakáshitelesek problémáit nem oldaná meg a törvénytervezet

Szintén finomítandó a törvénytervezetben az a kitét, hogy az adósság visszafizetésének ütemterve nem szólhat öt évnél hosszabb időtartamra, ami további kérdéseket vet fel a lakáshitelesek szempontjából. “Ez abszurd, ebből is látszik, hogy kiforratlan ez a törvénytervezet, és hogy egy régebbi verzióból indulhattak ki” – jelentette ki Tamás, aki hozzátette: az lehetne az alapelv, hogy adott időszakban egy adósra nem lehet nagyobb terhet ráhelyezni, mint amennyi az eredeti szerződésben volt. 

Forrás: shutterstock.com

Valóban védeni fog egy személyt, vagy csak a bankok ellen védi?

A törvénytervezet jelenlegi állapotában a hitelezőket nem egyenlőként kezeli. A Hotnews kiemeli, hogy a tervezet nem utal arra, hogy a magáncsőd a Pénzügyi- és Adóhivatallal szembeni adósságok esetében is érvénybe léphet-e. Ezzel kapcsolatban Tamás elmondta: “a csődvédelemnek teljes mértékben be kellene zárnia a kört, tehát minden hitelező ellen védenie kellene az adóst. Hiába függesztődik fel a bankok fele a kifizetés és ütemezik át a törlesztést, ha a közpénzügyek fele ez nem történik meg, akkor az a bankot hátrányos, a közpénzügyet előnyös helyzetbe hozza. Ez abszolút ellentmond azon alapelveknek, hogy minden hitelező egyforma. Az állami hitelezők nem szabadna egyenlőbbek legyenek, mint a többiek” – jelentette ki Tamás.


Egy specializált törvényszékre szükség lenne

Tamás azt is felvetette, hogy szükség lenne egy fizetésképtelenségi eljárásokra specializált törvényszék létrehozására, mind a jogi-, mind a magánszemélyek védelme érdekében. “A törvényszékeken jelenleg is rengeteg, egymásnak ellentmondó téves ítélet születik meg. Amíg egy egységes joggyakorlat nem alakul ki, addig nagyon sok kárt tudnak okozni az embereknek. A magánszemélyek védelme érdekében nagyon fontos lenne, hogy megszülessen egy ilyen törvény. Nem szabad megengedni, hogy egy ember egy rossz döntése miatt adós-rabszolgává váljon. Nagyon sok magánszemélynek nincs esélye "rehabilitálódni". Úgy, ahogy a gazdasági szférában, az újrakezdés lehetőségét a magánszemélyek számára is meg kell adni” – mondta Tamás.




lokális