Nem engednék, hogy 40%-kal dráguljon a gáz

Ősztől 3%-kal kellene drágulnia a gáznak a liberalizációs ütemterv szerint. Lesz-e árnövekedés?

- Nem lesz drágulás, ugyanis egy régóta tisztázásra váró témát vetettünk fel az Európai Bizottságnak. A Boc-kormány által elfogadott liberalizációs ütemterv elhalasztását kértük, ugyanis olyan dolgok történtek a piacon, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni.


Mi változott meg?

- Regionális szinten egy gázárcsökkenési tendencia van jelenleg. Egy másik elem, hogy nem nőtt az elmúlt években a lakosság átlagfizetése, nem volt akkora gazdasági növekedés, ami a tervezettnek megfelelően alakította volna a nettó béreket. A liberalizáció fontos eleme, hogy legyen rá fedezék - amikor árat emelsz, azt legyen is amiből kifizessék az emberek. Nem utolsó sorban van egy komoly, tisztázandó vita is az Európai Bizottsággal a romániai gáztörvény kapcsán. A 123-as törvény szerint Románia köteles az ország területén felhozott gázt prioritásként a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt az évi 9 milliárd köbmétert, ami a lakosság számára szükséges, jelenleg belső termelésből kínáljuk.


Hol ebben a vita?

- Az Európai Bizottságon belül a törvény ezen előírásának törlését szeretnék. A vita tárgya viszont az, hogy jelentős különbség van az árak között: a belföldi gáz ára, amit mi felszínre hozunk, jelenleg 54 lej/megawatt óra, míg a külföldi gáz ára 108 lej/megawatt óra. Emiatt nagyon ragaszkodunk ehhez a törvényhez, nyilván nem fogjuk eladni a gázunkat külföldnek, ahelyett, hogy a lakosságnak egy preferenciális áron értékesítsük.

Borbély Károly fotó: gazetadedimineata.ro

Persze vannak EU-s direktívák, amiket teljesítenünk kell, például az ország csatlakozását a közös gáz-, valamint áramellátó-rendszerhez. Ezek mind folyamatban vannak, de jelenleg, és a következő 4-5 évben Romániának nem lesz hatalmas exportpotenciálja. Vannak feltérképezett tartalékok a Fekete-tengerben, amiket az Exxon talált, de még legalább négy év kell ahhoz, hogy ezeket felszínre lehessen hozni és a Transgaz vezetékeibe juttatni. Még ekkor sem hiszem, hogy jelentős mértékű pluszunk lesz, és exportálni tudunk.


Mi fog történni az árliberalizációs ütemtervvel?

- A  napokban elindítottunk egy nyilvános vitát arról a tanulmányról, amit a minisztérium készített a gázárakról, a tendenciákról. Világosan látszik, hogy csökkennek a külföldi árak, mi nem tudunk liberalizálni, azaz árakat emelni akkor is, amikor máshol egyre olcsóbb lesz a gáz. Ha mi most betartanánk a liberalizációs kalendáriumot, akkor 40,11%-kal kéne növelni a lakosság számára a gázárat 2014-2016 között, ami őrültség, ilyet nem lehet csinálni. 76,5 lej lenne egy megawatt óra. Ez nem ésszerű. Az árak csökkennek, a fogyasztás is csökken, ezeket figyelembe kell venni.

Van egy komoly vita. A Bizottság is elismerte, hogy ezekkel a tényezőkkel számolni kell. Informálisan bele is egyeztek, hogy felfüggesszük a liberalizációs kalendáriumot, mi viszont nem felfüggeszteni, hanem elhalasztani szeretnénk a folyamatot 2018-2020 utánra. Jelen pillanatban még nincs kinevezve az új energiaügyi biztos, ez hetek kérdése, az ősz folyamán lesznek majd tárgyalások.


De az a döntés már megszületett, hogy az őszi áremelés elmarad?

- Még nincsen papírra leírva, de vezérigazgatói szinten, informálisan már rábólintottak.


Nyáron a gázfogyasztás nagyobb részét belföldi forrásokból oldja meg az ország, télen viszont az oroszokra szorulunk. Hogyan készül az idei télre a szaktárca?

- Románia jelenleg gázszükségleteinek 97%-98%-át  saját, belföldi forrásból tudja fedezni, és csak 2-3%-ot importálunk a Gazpromtól. Az elmúlt télen legfeljebb 20% volt az orosz import. A megszokott készülődés zajlik idén is a téli szezonra, törvény szerint nyáron a tartalékainkat gyarapítottuk, a fogyasztási előrejelzéseink szerint idén télen is 20% körül lesz az import aránya, hacsak nem lesz egy nagyon kemény tél, aminek kevés az esélye.


A kérdésemmel arra is céloztam, hogy minisztériumi szinten számolnak-e olyan szcenárióval, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot?

- Azt gondolom, hogy ez nem fog bekövetkezi. Az oroszok keménykednek, de az orosz gáz kétharmadát Európába exportálják, nem úgy megy, hogy egyszerűen elzárják a csapot. A mennyiség 30%-át Németország vásárolja meg, Európa legerősebb gazdasága. Meggyőződésem, hogy az új energiabiztos kinevezése után csillapodni fognak a kedélyek, és visszaáll a normalitás. Az ukrajnai konfliktus sosem veszélyeztette Európa gázellátását.


Ha mégis bekövetkezne a csapelzárás, Romániában mi történne?

- Életbe lépne a b terv. A lakosság gázellátása biztonságban lenne, a törvény szerint a nagy ipari fogyasztókat választanánk le a rendszerről egy ilyen vészhelyzetben.