2017. június 23. péntekZoltán
EUR = 4.5673 RON
USD = 4.0905 RON
HUF = 1.4773 RON
GDP-növekedés = 5,7%
Átlagbér = 2342 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 8,346.21(0.11%)
Infláció = 0,61%
Alapkamat = 1,75%

Milyen módszerekkel gyűrhetjük le az adócsalást?

 Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Mindenki tudja, mindenkinek fáj, mégis keveset teszünk ellene. Körülnéztünk, milyen ötletei vannak a világnak a feketegazdaság visszaszorítására.


5637 lej. Ennyi adót gyűjt be az állam egy évben egy romániai állampolgárra leosztva. Ez nem is sok, és nem is kevés az EU tagországaihoz viszonyítva: a román jövedelmi szintet is alulteljesítő Bulgáriában 4746 lej, a jóval magasabb átlagjövedelmi szinttel rendelkező Magyarországon 9619 lej, a romániai átlagbér ötszörösét kínáló Németországban 17500 lej folyik be a központi büdzsébe, ha egy állampolgárra osztjuk le az adóbevételeket*.

Mégis azt érezzük, hogy irdatlanul magasak az adók, többszörösen is adózza jövedelmünket, tevékenységünket az állam. Miért van ez így? A kulcsszó az adócsalás. Mert ugyan 5637 lej az egy főre eső adó-hozzájárulás, ezt természetesen nem 19,6 millió ember fizeti, és nem, nem a gyerekek, nyugdíjasok miatt aránytalan a rendszer. Hanem azért, mert Romániában a statisztikai intézet csak 4,3 millió munkavállalóról tud, mert a könyvelők egy része feladatként kapja a megbízójától, hogy próbálja meg veszteségesnek kihozni a céget, mert még mindig rengeteg az olyan gazdasági ágazat, ahol nem adnak, és nem is kérünk számlát, mert még mindig létezik alkohol- és cigarettacsempészet, és mert igen, nálunk is vannak olyan vállalatok, amelyek külföldre menekítik a nyereségüket. A Pénzügyi Tanács becslése szerint naponta 49,3 millió euró jövedelemtől esik el a román állam az adócsalás miatt.

Bár a romániai és bulgáriai, a GDP harmadát kitevő adóelkerülés méltán híres Európa-szerte, nem csak mi küszködünk ezzel a problémával. Körülnéztünk a világban, hogy az egyre magasabb és szigorúbb ellenőrzéseken és bírságolásokon kívül ki milyen gyakorlatba ültetett, vagy csak elméleti szinten létező ötletek léteznek a jelenség visszaszorítására.  


Kedvencünk az áfalottó

Nem kétséges, a legnagyobb veszteség az áfával való trükközés miatt éri az államkincstárat. Romániában az évi 18 milliárd eurónyi kiesésből legkevesebb 11 milliárd euró a nem befizetett áfa következménye. Erre jelenthet részben megoldást a Szlovákiában, Görögországban, Tajvanon, Puerto Ricón és Portugáliában is használt „találmány”, az áfalottó.

 

 

A kezdeményezés célja, hogy a fogyasztókat a nyugták megtartására ösztönözze, amelyet lehetőségük van a kormány által létrehozott rendszerben regisztrálni. A rendszer jelzi a regisztráló számára, ha a nyugtát kibocsátó vállalat hamis azonosítószámot adott meg, így a fogyasztóknak lehetőségük van jelenteni az esetleges csalásokat. Szlovákiában az adóelkerülők elleni harcban nyújtott támogatásukért cserébe az adó-lottózóval havi 10 ezer eurót vagy autót is nyerhetnek a szerencsés regisztrálók. Állítólag a rendszer már konkrét eredményeket is hozott.


A bankkártyás fizetés

Az Európai Bizottság egy tavaly májusban közölt tanulmánya szerint az EU-ban Bulgáriában és Romániában élnek a legtöbben folyószámla nélkül, országunkban a 15 évnél idősebbek 55%-a nem rendelkezik semmilyen folyószámlával, így bankkártyával sem. Bár van 11 millió aktív bankkártya az országban, a romániai alkalmazottakra jellemző, hogy fizetésnapon le is ürítik azokat és inkább készpénzzel fizetnek. Hatszor akkora összeget vesznek ki az ATM-ekből, mint amennyit az üzletekben kártyán keresztül elköltenek.

Pedig a készpénzfizetés az áfacsalás egyik melegágya. Míg a bankkártyán keresztül történő tranzakciókat nagyon nehéz eltitkolni az állam elől, addig a készpénzeseket sokkal könnyebb. Izrael kapcsán állapították meg nemrég, hogy az elektronikus fizetések 10%-os emelkedése 4-5%-kal csökkenti az adócsalás értékét. A.T. Kearney és Friedrich Schneider tanulmányából az derül ki, hogy Európában egyértelmű negatív korreláció van a kártyás fizetés elterjedése és a szürke gazdaság mérete között.

Számos módszer létezik az elektronikus fizetés ösztönzésére: az egyik ilyen például a román kormány által is elfogadott készpénzfizetési korlát, de a bankkártyás fizetésért járó áfa-diszkont is érdekes ötletnek tűnik. A Visa javasolta már a taxik és kisboltok kötelező módon bankkártya-leolvasóval történő felszerelését is, ezekből gyakori, hogy számla nélkül távozik a vásárló.


Big Data

Ha már minden az adatforradalomról szól, arról, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolása révén a cégek eddig elképzelhetetlen mennyiségű és minőségű információt kapnak az ügyfeleikről. Miért ne használhatná ezt az állam is? Mint tudjuk, Romániában az adatbázisok nem, vagy csak nagyon ritkán találkoznak, egy jobb, egységes nyilvántartás, amelynek segítségével nyomon követhetnék a személyek minden típusú adóbefizetéseit könnyebbé tenné az adócsalók lebuktatását.

A világ már nemhogy az országos, hanem a nemzetközi adatbázisok kidolgozásán munkálkodik, nem is akármilyen eredményekkel. Május 10-én az amerikai FACTA kezdeményezés hatására húsz adóparadicsom írt alá a pénzügyi információk automatikus cseréjéről szóló paktumot: hamarosan a bankszámlakivonatok, kamatjövedelmek, osztalékok mind-mind átláthatóak lesznek.

 

 

Ugyancsak az adatbázisok átjárhatóságával fékeznék meg a multinacionális vállalatok ügyes profitmenekítéseit is. A G20-ak ki is dolgoztak egy tervet, amelynek címe Action Plan on Base Erosion and Profit Shifting és lényege, hogy egy olyan egységes nemzetközi rendszer jöjjön létre, ami biztosítja, hogy egy vállalat ott fizet adót, ahol a nyereséget hozó tevékenységét végzi.


Alacsonyabb adók, az adókedvezmények eltörlése

Számos szerző állítja: makro- és mikrogazdasági bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy az alacsonyabb adók csökkentik az adócsalás mértékét. Minél nagyobb a különbség a munkaerő költsége és az adó utáni jövedelem között, annál inkább megpróbálják elkerülni az adózást a munkaadók és alkalmazottak – derül ki egy IMF tanulmányból.

Állítólag Romániában is vannak arra utaló jelek, hogy a tavalyi kenyér-áfa csökkentés miatt „fehéredett” az ágazat. A kérdés mindig az, hogy tud-e az állam a kieső összegnél nagyobb pluszbevételre szert tenni az adócsökkentés által?

Azt is sokan állítják, hogy minél egyszerűbb az adórendszer, annál nehezebb csalni, a sok adóleírás, adójóváírás csak kiskapukat teremt a cégeknek, az alacsonyabb adókulcs és a különböző költségek, kedvezmények leírhatóságának a kivezetése előnyösebb lehet az állam számára.

*2012-es, a Világbank adatai alapján számolt összegek




lokális