2017. szeptember 26. keddJusztina
EUR = 4.5965 RON
USD = 3.8670 RON
HUF = 1.4807 RON
GDP-növekedés = 5,9%
Átlagbér = 2376 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 7,888.64(0.52%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%

Egy vagyont spórolhatunk, ha autógázra váltunk?

 Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Hosszabb távon megéri új rendszert telepíteni a benzines helyett, de mérlegelni kell a hátrányokat is. Szakember magyarázza, mit érdemes tudni az egyre több helyen kapható GPL-ről. 


„Egyesek szerint akár 50%-os spórolás is megvalósítható vele. Szerintem ez enyhén túlzó, de egy 40%-os megtakarítás könnyen elérhető” – mondja Sándor Zoltán, a Gazo Service vezetője, az egyre nagyobb népszerűségre szert tevő autógázas rendszerekről. A magas üzemanyagárak, és az áprilisra bejelentett újabb, literenkénti hét eurócentes adó miatt ismét téma az alternatív üzemanyagra történő áttérést lehetővé technológiák beszereltetése. Utánajártunk, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az egyáltalán nem új keletű, Romániában is már 20 éve kapható LPG (Liquefied Petroleum Gas – románul: GPL).


Hosszabb távon megtérül

A benzines gépjárművek „autógázosítása” természetesen azért téma, mert hosszabb távon megéri a „rendszerváltás”. A megtakarítás nem abból adódik, hogy a jármű kevesebbet fogyaszt autógázból, mint benzinből (sőt!), hanem abból, hogy az LPG sokkal olcsóbb. Romániában jelenleg 2,8-3,5 lej literje, míg benzint már alig találni 6 lej alatt, és áprilistól majd 6,3-6,4 lej alatt sem.

„Egy Dacia Logan és egy hengeres tartály esetén 2200 lejbe kerül a rendszer és a beszerelése. Ez márkatípusonként 10-20 százalékot változhat mindkét irányban” – magyarázza Sándor Zoltán, aki szerint 10-15 ezer lerótt kilométer után térül meg a befektetés autótípustól, vezetési stílustól függően.

A szakembertől megtudtuk: az autógázra történő áttérés nem jelenti azt, hogy teljesen nélkülözni lehet a benzint az autóból. „Injektoros motorok esetén legalább tíz liter üzemanyagot kell tartani a tartályban a rendszer hűtése miatt. A motor csak addig használja a benzint, ameddig bemelegedik. Ez másodpercek kérdése, legfeljebb pár perc. Egy Chevrolet Spark esetén egy tartály benzin, majdnem taxi üzemmódban használva is elég egy háromnegyed évre” – fejtette ki.

Mivel a folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegyének a fűtőértéke alacsonyabb, mint a benziné, azonos teljesítmény eléréséhez több üzemanyagra van szükség gázüzemben, ez mintegy 15 %-os fogyasztásnövekedést jelent literben számolva. Ezért is beszél a szakember 50% helyett csak 35-40% körüli megtakarításról.


Illusztráció: Opel

Sándor ugyanakkor cáfolja azt az elterjedt információt, miszerint az autógázas járműveket gyakrabban, ezer kilométerenként kell ellenőriztetni. „Miután ezer kilométert járnak az autóval, valóban van egy visszahívás, amikor ellenőriztetni kell, hogy minden rendben működik-e, de ez csak egyszeri alkalom. Ezt a rendszert is ugyanúgy kell műszakiztatni, mint a benzines technológiát” – mondja.


Biztonságos?

A gázüzemű gépkocsiktól a legtöbben a robbanásveszély miatt ódzkodnak. A hivatalos gázautó műhelyekben beszerelt rendszerek viszont számos biztonsági szerelvényt tartalmaznak, ezek baleset esetén megakadályozzák a gáz szabadba távozását, illetve a gáz az acélból készült tartályból a motortér felé történő áramlását. „Veszély az injektoros motorok esetén már egyáltalán nincs. A rendszer automatikusan felügyeli a veszteséget, lezár. A tartályok 30 légkört bírnak, az egész rendszer legfeljebb 5 légkörön működik és ütésálló. Az az eset nem áll fenn, mint a háztartási butélia esetén, hogy túlnyomás keletkezik és felrobban. Mindegyik típusú gáztartály a kocsi alján engedi el a gázt” – magyarázza Sándor.

Ennek ellenére mélygarázsokba és a talajszintnél mélyebben elhelyezkedő parkolóházakba nem ajánlott gázüzemű autókkal behajtani, Magyarországon például tilos is. Magánterületeken, saját garázsban szellőző nyílások kialakítását javasolják a biztonság érdekében.

Gyakori kritika még, hogy "a gázautó mindig büdös". Egy megfelelően átalakított jármű esetében azonban nem szabadna érezni gázszagot sem az utastérben, sem a gépkocsi körül. Általában akkor érződik gázszag, ha szivárog a tartály (ekkor szakemberhez kell fordulni), vagy ha jogszabályellenesen, háztartási gázzal töltötték fel az autót.

Jó hír viszont a gáztechnológia kapcsán, hogy a kedvező káros anyag-emissziónak köszönhetően környezetkímélő megoldásnak számít, különösen a levegőtisztaság terén dicsérik a „zöldek”.


Szakszerviz, majd új műszaki

A pótkerék helyére, vagy a csomagtartóba lehet felszerelni a gázrendszert. Így az egyik hátrány, hogy nagy valószínűséggel elveszik a csomagtér egy része: vagy mert ott van a rendszer, vagy mert ott kell hordozni a pótkereket.

A felszerelés csakis engedélyeztetett szervizben ajánlott. Időpontot kell kérni a Román Gépjármű-regisztrációs Hivataltól (RAR), ők ellenőrzik a beszerelt rendszert, füstmintát vesznek, majd beírják a törzskönyvbe és a forgalmiba a változtatást.

„A tartálynak tíz éves szavatossága van, utána már nem lehet műszakiztatni, ki kell cserélni” – sorol egy újabb hátrányt Sándor, de hozzáteszi: amúgy a gyártók kétéves garanciát adnak a termékekre, és általában nincs is gond, ha "nem piszkálnak hozzá olyanok, akik nem értenek hozzá".


Illusztráció: pakistantoday.com

Gázkutakat már mifelénk is találni  

Erdélyben most már egyre több autógáz-kút van. Moldvában, vagy Bukarest környékén még több, ott hamarabb is terjedt el a rendszer. De nemcsak a gáz ára változik jobban kutanként, mint a benzin esetén, de a minősége is.

„Könnyebb tévedni, vagy becsapni az ügyfelet is, mert a gázt a halmazállapota miatt nehéz mérni. Folyékony kellene, hogy legyen, de ezt befolyásolja az időjárás is. Ügyeljünk, hol tankolunk autógázt” – javasolja a szerelőműhely-vezető. 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális