2020. április 8. szerdaDénes
EUR = 4.8314 RON
USD = 4.4445 RON
HUF = 1.3400 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 8,020.15(4.07%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,00%

Háromszék is beszáll az infósokért folyó harcba

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Három hónapja alakítottak IT klasztert a helyi cégek, és már ambiciózus terveik vannak. Hazacsábítanák a nagyvárosokban tanult szakembereket, feldobnák a megye silány bérstatisztikáit. 


“Olyan helyzettel is találkoztunk, amikor egyazon városból két hasonló profilú vállalkozó nem tudott egymásról. Az első célkitűzés teljesítése tehát megtörtént, most már tudunk egymásról, vannak kapcsolataink, adataink, már a konferencia helyszínén konkrét együttműködési tervek születtek” – meséli Bihari Béla, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamarán belül működő IT&C szekció elnöke, a Gnome Design & IT Solutions tulajdonosa a tavalyi év végén megrendezett első székelyföldi IT konferenciáról.

Kovászna megyében 80-85 IT-cég van bejegyezve, többségük egyszemélyes vállalkozás, de nagyobb cégek is megérkeztek már. Sepsiszentgyörgyön van a központja például a Deutsche Telekom Csoport támogatását élvező Combridge-nek, vagy a nem csak Székelyföldet, hanem Románia több régióját is könyvelői prgramokkal ellátó HAMOR Softnak. Itt került bejegyzésre a TeliaSonera romániai leányvállalata is.

Háróm hónapja alakult a háromszéki IT klaszter, szakembereket csábítanának haza, és együttműködések útján vennék fel a versenyt a nagyokkal.

A szekció létrehozása egy világos stratégiai lépés is. Székelyföldön van a sok hagyományos, általában kétkezi munkát igénylő munkalehetőség – taglalja Édler András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke. „Gondolok itt például a nadrággyárakra, ahol az alkalmazottakat nem fizetik meg megfelelőképpen. Ezt megérzi egyrészt az ember, másrészt pedig megérzi akár a helyi, akár a megyei önkormányzat az alacsonyabb jövedelmek után fizetett adókötelezettségek miatt.” Vagyis ha nagyobb szerepet kapna a szoftverfejlesztési piac Kovászna megyében, azzal mindenki jól járna.


Illusztrációk: Shutterstock

“A Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamaránál arra törekszünk, hogy próbáljunk olyan csoportosulásokat is létrehozni, amik nincsenek a kamara keretén belül, de fontos szektornak számítanak. Az IT szektorban működő vállalatokkal és szakemberekkel történő egyeztetés után megszületett az ötlet, hogy létrehozzuk ezt a csoportot” – mondta Édler. A klaszter létrejötte után három hónappal már megszervezésre került az első Székelyföldi Informatikai és Telekommunikációs Konferencia. Az időpont megválasztása sem volt véletlen, a szervezők

azokat a szakembereket is várták a konferenciára, akik nem Székelyföldön, vagy esetleg külföldön dolgoznak.

“A konferencia megszervezésének lényege, hogy próbáljuk megismerni egymást. Feltérképezni, hogy kik azok a szereplők a székelyföldi IT piacon, akik hajlandóak együttműködni” – nyilatkozta Édler, aki hozzátette, hogy a kapcsolatok később nagyszerűen kamatoztathatóak lehetnek: ha például egyes cégek átmeneti erőforrás hiánnyal küszködnek, kihelyezhetik egymás közt a feladatokat. Az együttműködés egy másik formája lehet, ha olyan projekteket tudnak a székelyföldi IT cégek közösen elvállalni, amelyeket egyénileg lehetetlen lenne, mert több komponensből tevődnek össze.

Bihari Béla szerint ilyen típusú megvalósítás még nem volt a térségben, a szervezők mindenképp sikernek könyvelik el, hogy 80 embert tudtak mozgósítani, köztük az IT és telekom területén belül tevékenykedő vállalkozókat és munkavállalókat. Az IT szekció elnöke örömtelinek tartja, hogy az oktatási intézmények részéről is volt érdeklődés a rendezvény iránt, sőt, sok frissen végzett diák is részt vett a rendezvényen.

A konferencia szervezői szerint az eseményen sikerült azonosítani azokat a pontokat, ahol a cégek közötti kapcsolatokat erősíteni lehet. A legfontosabb, hogy megtörtént a térségben levő azon kisvállalatok feltérképezése, amelyek hasonló profilú aktivitást folytatnak.

Az egyszemélyes vállalkozókkal nehezebb volt a dolguk. Ezek az emberek többnyire nyugatra dolgoznak. Nehéz őket számon tartani, és passzívak is - mondják. Az IT szekció alapító okiratba is belefoglalt célja, hogy nagyobb pályázatokat vagy kiírásokat közös erőforrásmegosztással sikerüljön kivitelezni. Bihari szerint nem arra van szükség, hogy egy nagyobb cég elvállalja és kiszervezze a munkákat, fel kell térképezni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek a helyi vállalatok.


Szakemberek haza!

A székelyföldi IT klaszter nem titkolt célja a szakemberek hazacsábítása, akik után az igény egyre csak növekszik. A kamara elnöke szerint keresetben csak kevéssel marad el a szakemberek fizetése a külfölditől. Előny a külföldön vállalt munkával szemben, hogy Romániában minden IT szektorban alkalmazott személy adómentességet élvez, a szektorban dolgozó szakemberekre nem kell jövedelemadót fizetnie a vállalatoknak.

“Egyre inkább oda fogunk jutni, hogy a jól képzett szakemberek vagy nagyon hamar elvándorolnak, vagy felszippantják őket a multinacionális vállalatok. A probléma megoldásának mi, kisebb magánvállalkozók kell, hogy elébe menjünk” – mondta Bihari, aki szerint fontos már akár az utolsó éves diákok, egyetemisták megkeresése, és mentorprogramokon keresztül már tanulmányaik végzése alatt aktívan be kell vonni őket a csapatba – ez lehet a megoldás.

A szekció elnöke a nyári szakmai gyakorlatokat is nagyszerű lehetőségnek tatja erre, de kihangsúlyozta azt is, hogy lehetőséget kell adni akár különböző kutatási programokon való részvételre is. Ez esélyt adhat a diákok számára, hogy mihamarabb megismerhessék a vállalatokat, 

az egyetem elvégzése után már eleve produktívan tudjanak munkába állni.

“Jelen pillanatban Székelyföldön nagyon nehéz jólképzett szakembert találni. Abban bízunk viszont, hogy akik Brassóba, Kolozsvárra, Temesvárra, vagy Budapestre mentek továbbtanulni, még mindig előnyben részesítik szülővárosaikat. Ha családalapításra kerül sor, vagy csak egyszerűen egy előnyösebb megélhetési pozícióból szeretnének indulni, Székelyföld lehet számukra az otthont adó hely” –jelentette ki Bihari.

Bihari elismeri, hogy egy nagyvárosban a befektetők jelenléte, de akár a konkurencia is előnynek számít, de biztosan kijelenthető, hogy Székelyföldön az IT vállalatok ugyanolyan modern technológiákkal, életképes megoldásokkal képesek megállni a helyüket a piacon. A termékek és szolgáltatások színvonala azt bizonyítja, hogy a szakembereknek megéri itt kezdeni, vagy akár itt továbbvinni a pályafutásukat. A kisvárosban való munkavállalásnak számtalan előnye lehet:

például az ott tapasztalható nyugalom, 

de fontos tényező lehet az is, hogy egy kisebb városban alacsonyabbak a megélhetési költségek.

Bihari felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok még nagyobb támogatása segíthetne a kezdeményezésen, legyen szó akár az állások meghirdetésében való szerepvállalásról, különböző szakmai rendezvények szervezéséről, de akár workshopokról is. Az önkormányzatok akár különböző előnyöket is fel tudnának ajánlani letelepedéshez a magasan végzett szakembereknek, így a térség csalogatóvá válhatna. A munkaügyi hivatal is segíthetne, hogy a városok egyetemeivel karöltve egy még erősebb kampány segítségével hívja fel a figyelmet a munkalehetőségekre.

“A vállalatok egymagukban, csupán lokális tőkével nagyon nehéz helyzetben vannak. De a tömörülések, klaszterek formájában elérhetővé válik, hogy a székelyföldi IT szektor képes legyen feltörekedni akár a nyugat-európai piacra is, olyan szinten, hogy ismertté tegyük a szolgáltatásainkat, de akár a helyszínt is” – fejtette ki Bihari.

Székelyföldinformatika
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális