A magyar állam erdélyi földet vásárolna?
szerk. utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.A magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja szerint igen, az új földtörvény alkalmazási normáira várnak. Januártól viszont csak a magánszemélyekre vonatkozó előírások változtak.
Mezőgazdasági területeket vásárolna a magyar állam Erdélyben, Budapestnek már van is egy erre vonatkozó terve, a program azonban csak akkor indul el, ha ezt össze tudják egyeztetni az új romániai földtörvénnyel - ezt Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja jelentette ki egy interjúban, majd az Erdély FM-nek is megerősítette állítását. Az attasé azt mondta: a magyar állam földvásárlási programjával az erdélyi magyarok helyben maradását támogatná, és ez a program elsősorban a szórványt érintené.
„Ha valaki megöregedik, a gyermekei elmentek és ottmarad a földterülettel, amit nem tud megművelni, akkor két eset van. Az egyik az, hogy piacra dobja, és bárkinek eladja, és kérdés, hogy az mit csinál a földel. A másik eset, hogy a földet egy programnak, alapítványnak vagy földalapnak adja el, amely ezért életjáradékot fizet neki élete végéig” - magyarázta Szabó József Andor, aki szerint ezt a földalapot a magyar állam visszaosztaná olyan fiatalok számára, akik nem tudnak földet venni, de szeretnének mezőgazdasággal foglalkozni, és helyben szeretnének maradni.
Az Erdély FM-nek adott interjúban Szabó azt állította, hogy a földvásárlási programra a magyar állam egyelőre nem különített el költségvetési keretet, hiszen annak elindítása még a román törvénykezés alkalmazási normáitól függ.
Romániában tavaly novemberben valóban módosították a külföldiek földvásárlására vonatkozó törvényt, azonban csak a jogszabály magánszemélyekre vonatkozó előírásai változtak: eszerint elővásárlási jogot élvez a bérlő, a szomszéd bérlő, a 40 évnél fiatalabb gazda, illetve a román állam egy földdarab megvásárlásánál. Csak akkor teheti rá a kezét egy külföldi állampolgár a földre, ha az említettek egyike sem tesz ajánlatot rá harminc napon belül.
A külföldi jogi személyek, tehát cégek, alapítványok, szervezetek számára viszont eddig is nyitva állt a kapu: viszonylag könnyen vásárolhattak földterülteket Romániában, csupán egy Romániában bejegyzett leányvállalattal, vagy romániai tulajdonossal is rendelkező céggel kellett rendelkezniük. A termőföldek 7-8%-a éppen ezért van már most is külföldi tulajdonban.
Vagyis a magyar állam, ha akart volna, eddig is tudott volna földeket vásárolni Erdélyben, egy magyar állami tulajdonban levő cég, például a Magyar Fejlesztési Bank egy Kolozsváron bejegyezendő fiókján keresztül. A jogi személyekre vonatkozó előírás semmit sem változott 2014-től. A neve elhallgatását kérő szakértő forrásunk szerint Szabó József Andor állításait éppen ezért vagy április elsejei viccnek szánta, vagy politikai indíttatás lehet a bejelentés háttérében.
Kerestük Szabó József Andort, hogy megkérdezzük, milyen jogszabályi pontosításokra vár a magyar kormány az erdélyi földvásárlási program elindításához, milyen szakaszban tart a program kidolgozása, miért most jelentették be, tartanak-e a diplomáciai következményektől, és mekkora valószínűséget adnak a program elindulásának, de az attasé azt mondta, már nem nyilatkozik a téma kapcsán, és a nagykövethez irányított a kérdéseink megválaszolása érdekében. Zákonyi Botondot viszont többszöri megkereséssel sem sikerült elérnünk hivatali telefonján.
Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának volt elnöke, az RMDSZ parlamenti képviselője a Transindexnek megerősítette, hogy jelenleg nincs érvényben olyan korlátozó rendelkezés, amely jogi személyek földvásárlására vonatkozna, azonban úgy véli: komoly diplomáciai egyeztetésekre van szükség, ha a magyar állam direkt módon szeretne beavatkozni.
„Szerintem a bejelentés kicsit előreszaladt ahhoz képest, hogy milyen stádiumban foglalkoznak ezzel a programmal. Mezőgazdasági körökben ez a téma már egy ideje napirenden van. Én azt gondolom, hogy sokkal egészségesebb lenne, ha az itteni önszerveződő struktúrák kapnák meg azt az anyagi támogatást, amellyel ilyen rendszereket működtetnének. Összességében a szándék pozitív, hisz arról van szó, hogy a helyi közösségeknél maradjon a föld” – nyilatkozta Korodi.
A képviselő szerint a kérdést több szempontból is meg kell vizsgálni, azonban a legkomplikáltabb megoldásnak a magyar állam beavatkozását látja.
FRISSÍTÉS: Helyreigazítás (2014. január 8.)
Amint arra Veress Emőd blogbejegyzése rávilágított, cikkünk pár pontatlan kifejezést, megállapítást tartalmaz:
- nem a földtörvény módosult, hanem a a mezőgazdasági külterületek természetes személyek általi adásvételével kapcsolatos egyes szabályozási intézkedésekről és a Földpiacot Adminisztráló és Szabályozó Hatóság (Autoritatea pentru Administrarea și Reglementarea Pieței Funciare) megalapításáról szóló törvényt fogadták el
- a törvény január 1-én nem lépett hatályba, azt január 7-én visszaküldte az államelnök a parlamentnek
- a jogi személyekre vonatkozó szabályozás változott: ezentúl nem kell romániai telephely a földvásárláshoz (bár fenntartjuk, hogy a magyar állam, ha akart volna, eddig is tudott volna földet vásárolni Erdélyben, ugyanis csak technikai jellegű akadály volt a Romániában bejegyzett cég)
- az elővásárlási jog gyakorlása nincs és 2014. január 1-től nem is lehet állampolgársághoz, jogi személy esetén nemzetiséghez kötve, vagyis nem igaz, hogy csak akkor teheti rá a kezét egy külföldi állampolgár a földre, ha az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem tesz ajánlatot rá: a mezőgazdasági haszonbérlő lehet egy osztrák részvénytársaság vagy egy francia krumplitermesztő is