2020. szeptember 21. hétfõMáté, Mirella
EUR = 4.8583 RON
USD = 4.1224 RON
HUF = 1.3385 RON
GDP-növekedés = -10,5%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,961.07(-1.70%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Orvosi kutatás magánpénzből

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Fejér Szilárd hisz a székelyföldi mentalitásváltásban, cambridge-i doktorival a zsebében egyedülálló kutatólaboratóriumot hozott létre Sepsiszentgyörgyön, ahol még egyes rákot okozó vírusokat is tanulmányoznának. 


150 ezer eurós befektetésből országosan egyedülálló magán orvosi kutatólaboratóriumot hozott létre Sepsiszentgyörgyön Fejér Szilárd. Hárman kutatnak, a Cambridge-ben doktorált vegyész fiatalember és még egy vegyész, valamint egy biológus, nekik is doktori fokozatuk van. Szilárd elmondása szerint tovább bővítene, de az új emberek fizetését nehéz megoldani, csak akkor lehet, ha a finanszírozás egy része pályázatokból érkezik. Pályázni pedig folyamatosan kell, a Pénzcsinálóknak adott interjúja előtt és után ezzel foglalkozott, ugyanis ma (pénteken) van az egyik leadási határidő. A vegyész havonta egy-két hetet Szegeden van, most Székelyföldön csíptük el, hogy megtudjuk: működhet-e a kutatás üzleti alapon.



Mi vonz haza egy Cambridge-ben doktorált fiatalembert Székelyföldre?

- Elsősorban a potenciál. Úgy látom, hogy bár lassacskán, de a dolgok kezdenek változni, sok olyan fiatal van, aki előre akar mozdítani valamit. Látom a fejlődést, ezért jöttem haza. Egy mentalitásváltozás figyelhető meg, ezt azok hozzák, akik többet voltak külföldön, látták, hogyan működnek a dolgok, hogy érdemes becsületesen dolgozni. Ezek a fiatalok valamit jobbá akarnak tenni, nem csak „belepunnyadnak” a munkájukba, van bennük akarat.


Milyen kutatással foglalkozik az újonnan létrehozott kutatólaboratórium?

- Cambridge-ben olyan projektekben vettem részt, olyan kutatásba kezdtem, ami elég egyedülálló volt még ott is. Ezeket a kutatási projekteket viszem tovább. Bár vegyész vagyok, de amivel foglalkozom, annak nagyon sok orvosi implikációja van, próbálok az orvostudomány felé tájolódni. A vírusok modellezésével azt próbálom megérteni, hogy miért olyanok, amilyenek. A kutatólaboratórium és a Pro-Vitam klinika együttműködése révén megnyílt rá a lehetőség, hogy folytathassam a kutatást, nagyon jó felszerelésünk van, egy kiváló infrastruktúra.


Összefoglalnád, hogy miben áll a kutatásod lényege?

- Nagyon sokfajta vírus létezik, millió-milliárd évekre visszamenően már nagyon elkülönültek az egyes törzsek, de a szerkezetük, kinézetük elég hasonló. Arra alkottam modelleket, hogy mi az az univerzális törvény, ami amögött van, hogy a vírusok építőelemei egy bizonyos típusba rendeződnek. A modell képes gyakorlatilag mindenféle vírusmorfológiát megmagyarázni, és az benne az egyedülálló, hogy egy nagyon egyszerű modellel nagyon bonyolult dolgokat is meg lehet érteni.

Sőt, ha jól tudom, még a rákkal kapcsolatban is vannak kutatásaid.


- A rákos daganatok körülbelül 15-20%-át valamilyen patogén vírus vagy baktérium okozza. Mi azt tanulmányoznánk, hogy a vírusok hogyan kerülnek be a sejtbe, milyen mechanizmusok során, és ha már egyszer bekerültek, hogyan idéznek elő rákos megbetegedést. Indítottunk erre egy kutatási irányzatot, meg is pályáztam ezzel egy támogatást az Országos Tudományos Kutatási Hatóságnál, sőt, meg is volt a pontszámom, bekerültem a nyertesek közé, de a kormány úgy döntött, hogy megfelezi a kutatásra szánt összegeket idén, így már nem kerültem fel a megkurtított listára.


A kutatólaboratórium működésébe még milyen forrásokat tudtok bevonni?

- Egyelőre kollaborációink vannak a Szegedi Tudományegyetemmel, és az Újvidéki Egyetemmel egy közös EU-s projekt keretén belül. Emellett saját forrásokból dolgozunk, és folyamatosan pályázunk, amire csak tudunk, de ez elég nehézkes a már említett megszorítások miatt. A beruházást saját alapból hoztuk létre, gyakorlatilag az amúgy hitelből finanszírozott poliklinika profitját fektettük be, olyan gépeket vásároltunk, amelyekkel a megyében egyedülállóan molekuláris genetikai vizsgálatokat tudunk végezni. Abban reménykedünk, hogy ezzel a pályázatokon is sikeresebbek tudunk lenni.


Mennyire számít egyedinek az, hogy valaki magán kutatólaboratóriumot létesítsen? Világszerte vagy Romániában mennyire van erre példa?

- Nem megszokott, általában aki kutatásba mer belekezdeni, annak vagy annyi pénze van, hogy nem tudja, hová tegye - ezek általában a nagy gyógyszercégek -, vagy külső befektetőkkel valósítja ezt meg. Én környékünkön nem tudok hasonló kezdeményezésről, mert nincs benne pénz, profit sincs benne, sőt, a megtérülés is hosszú években, évtizedekben mérhető. Az alapkutatást, amelyet én is csinálok, általában csak az állam szokta támogatni, mert ezeknek az eredményeinek a hozama csak hosszútávon érezhető.

Van egy nagyon szűk réteg a tehetős üzletemberek között, amelyet már nem érdekel a profit, és ők általában jótékony célokra fordítják vagyonuk egy részét. Ilyen például Bill Gates, aki az alapítványán keresztül hatalmas pénzösszegeket áldoz kutatásra, illetve a jövő kutatóinak kinevelésére. A doktori tanulmányaim során Gates-ösztöndíjas voltam, a Gates alapítvány által adományozott pénzügyi alapból biztosítja a Cambridge-i egyetem a tehetséges PhD és MSc hallgatók finanszírozását.


Fejér Szilárd és Bill Gates

A klinikával szoros együttműködésben valósulhat csak meg a kutatólaboratórium. Hogyan képzeljük el a szerkezeti működést?


- A Pro-Vitam klinika, amely Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kolozsváron (itt Promedical Center név alatt) van jelen, és amelyet szüleimet beleértve a család működtet, sokrétű tevékenységgel rendelkezik: járóbeteg-rendelés, műszeres diagnosztika, csontsűrűség-mérés, munkaorvosi vizsgálatok, klinikai laboratórium a rutinellenőrzésekhez.  Van három laborunk: egy mikrobiológiai, egy biokémiai, egy molekuláris genetika laboratórium, utóbbi az a rész, ahol a kutatási tevékenység zajlik.


Ha már a magánklinika szóba került: azt lehet észlelni, hogy ezeknek felfelé ível a csillaguk. Te, ti ezt hogy látjátok belülről?

- Való igaz, hogy a tendencia a verseny, a magán egészségügyi szolgáltatók felé mutat, egyelőre viszont az a gond a magánklinikákkal, hogy nagyon sokan csak az üzletet látják benne. Ha van már egy kisebb betegállomány-esés, forgalom-kimaradás, hamar bezárják, semmi gond nélkül. Mi azért próbálunk talpon maradni akkor is, amikor nem megy úgy, ahogy régebben. Az országban kell egy nagyon kemény egészségügyi reform, hogy a páciensek ott költhessék el a saját maguk által befizetett egészségügyi biztosítást, ahol jobb szolgáltatást kapnak, ebben az esetben viszont az állami szektor egy részének leáldozik. 

kutatásSepsiszentgyörgy
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális