2022. január 19. szerdaSára, Márió
EUR = 4.9447 RON
USD = 4.3575 RON
HUF = 1.3868 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13,128.23(-1.18%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,00%

Mit tartalmaz a villanyszámlánk?

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Nem csak a fogyasztást, sőt, az elhasznált energia mindössze a számla értéknek felét teszi ki. A zöldenergia-termelők és a hőközpontok támogatása dobja meg az összeget, de adót is duplán fizetünk.


Sok kérdés merül fel a különböző szolgáltatók által küldött számlákkal kapcsolatban. A villanyszámlánál a lakosság lassan megszokta, hogy minden harmadik hónapban történik meg a leolvasás, vagyis ekkor egyenlítik ki a tényleges és becsült fogyasztás közötti különbséget, de nem árt felidézni, hogyan is működik a rendszer.

Hogyan történik az energiaszámla becslése (estimare)?

Mivel csak minden harmadik hónapban olvassák le a villanyórát, a köztes időszakban az ügyfél a becsült fogyasztást fizeti. Ezt két módszerrel alapíthatja meg a szolgáltató, melyek közül az ügyfél választja ki a számára legmegfelelőbbet a szerződés megkötésekor vagy ennek módosításakor.

Az egyik módszer neve: fogyasztási előzmény. Ilyenkor az előző év napi átlagfogyasztása és a szezonális átlagfogyasztás alapján számolják ki a becsült fogyasztást.

A másik módszer: fogyasztási egyezmény. Ebben az esetben az ügyfél határozza meg, hogy előreláthatóan mekkora villanyáram-fogyasztása lesz az elkövetkező év különböző időszakaiban, a szolgáltató pedig ennek függvényében számolja ki a napi átlagfogyasztást.

Mindkét esetben a harmadik hónapban, az óra leolvasása után az ügyfél fizeti a különbözetet (ha többet fogyasztott, mint a becsült érték). Ha kevesebb volt a valós fogyasztás a becsültnél, akkor az előre kifizetett kilowattórák árát levonják az új számlából.

Annak ellenére, hogy átlátjuk a becslés-olvasás folyamatát, a számlákon szereplő tételek még jogosan okozhatnak fejtörést. Egy átlagos villanyszámla értékének ugyanis csak a felét teszi ki a tényleges fogyasztás, íme, a többi tétel részletes magyarázata.


Zöldbizonylatok (certificate verzi – renewable energy support)

A romániai zöldbizonylat rendszer szerint a villamosenergia-forgalmazók kötelezően zöldbizonylatot kell vásároljanak a közvetített energia függvényében. Ha ezt nem teszik meg, akkor minden egyes fel nem vásárolt bizonylatra 110 eurós büntetést kell fizetniük.

Minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt megawattórák után egy meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthet. A bizonylatok száma attól függően változik, hogy az üzem milyen erőforrásból termel. A beruházó - költségei fedezéséhez - Románia zöldenergia-piacán értékesíti a bizonylatokat. Az ANRE, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság a minimális árat 27 euróban, a maximálisat pedig 55 euróban szabta meg.


Illusztráció: Shutterstock via kaczor58

A zöldbizonylatok árát a végső fogyasztó fedezi, ugyanis a forgalmazók a keletkezett költségeiket belekalkulálják a végső árba. Ezt a törvénynek megfelelően fel is tüntetik a számlán, így mindenki kiszámolhatja, családjának mennyibe kerül a zöldenergia.

A riscograma.ro adatai szerint 2013 februárjában a zöldbizonylatok a villanyszámlák értékének a 12,5%-át tették ki. Az arány pedig folyamatosan nő. Az elkövetkező tíz évben ez 10 milliárd eurós költséget jelent a romániai fogyasztóknak. A kormány célja, hogy 2020-ig Romániában az energia 24%-át zöld forrásokból állítsa elő az ország (az európai uniós cél 20%). Ehhez az ország az EU-n belül a legbőkezűbb támogatási rendszert működteti, és a legmagasabb büntetéseket alkalmazza azokra, akik ezt nem tartják be.


Kapcsolt (kogenerációs) energiatermelési hozzájárulás (contribuţia pentru cogenerare - combined heat and power - CPC)

Egy olyan képlet hozadéka, amelynek révén az energiatermelők (és ezáltal a fogyasztók) a fűtés és villamosenergia egyidejű szolgáltatását, a „magas szintű hatékonyságot” támogatják. Ennek költsége 12 év alatt 4,7 milliárd euró.

Olyan energiatermelő egységek szubvencióiról van szó, amelyek a villanyáramon túl hőenergiát is szolgáltatnak, vagyis főleg a még működő távfűtési közművekről (RADET). A törvény szerint azért kell támogatni ezeket az egységeket, mert ezek az egyéni termeléshez képest kevesebb fűtőanyagot használnak el, azaz megtakarítást hajtanak végre, de különböző okok miatt nagyobb költségekkel kell dolgozzanak, ami „támogatás nélkül lehetetlen”.


Illusztráció: Shutterstock via wavebreakmedia


A magas hatékonyságú energiatermelők bónuszait és az erre fizetett hozzájárulást az 1215/2009-es kormányrendelet és az ANRE 10/2011 számú rendelete szabályozza. Az intézkedés 2012 júliusában lépett érvénybe, eszerint áfa nélkül 0,0212 lejt fizetünk minden kilowattóra elfogyasztott villamos energia után CPC hozzájárulás gyanánt.


Jövedéki adó (acciză - excise)

A törvény szerint a jövedéki adót a következő képlet szerint számolják ki:

A = Q x K x R, ahol 

A - a jövedéki adó értéke lejben
Q - a kiszámlázott villanyáram mennyisége (MWh)
K - az egységnyi jövedéki adó a számlázás pillanatában - jelenleg 1 euró / Mwh
R - euróárfolyam az előző év október 1-én - idénre a 2012. október 1-i 4,5223 lej/euró árfolyam érvényes

Az összegre még 24% áfát is felszámolnak. 


TV- és rádióadó (taxă radio-TV  - TV and radio fee)

Havonta 2,5 lejt fizet minden háztartás az állami rádió-, és 4 lejt az állami televízió fenntartására.


Egy "citire", azaz leolvasás utáni villanyszámlán található tételek

Foglalás (rezervare - reservation)

Csak abban az esetben kell fizetni, ha egytagú (monom), CR1, CR2, CR3 típusú számlázási rendszerben vagyunk - vagyis az esetek többségében. A díj egy fix jutalék a szolgáltatónak - attól függetlenül számolják fel, hogy használtunk-e energiát az adott hónapban, vagy sem.

A különböző számlázási rendszerek leírását itt találja.

Az Electrica magyarázata szerint ez egy "bérleti díj, amit azért fizet az ügyfél, hogy bármely pillanatban rendelkezésére áll a villanyáram. A hálózat fix fenntartási költségeit fedezi: az előállítási, a szállítási és a forgalmazási kiadásokat" - olvasható a szolgáltató szabályzatában.

A januári 6,68, februári 6,03 lejes foglalási díjat a következő képlettel számolják ki:

Díj  = T  * H, ahol
 

T - tarifa - jelenleg 0,1738 lej
H -  az adott hónap napjainak száma

Az összegre még 24% áfát is felszámolnak. 


Ha soknak találja a díjat, az ügyfél kérheti a foglalás nélküli egytagú számlázási rendszerre való áttérést (tariful monom fără rezervare CD JT), ekkor viszont a fogyasztásért magasabb kilowattóránkénti árral kell számoljon, míg a foglalási díjat fizető ügyfelek jelenleg 0,3614 lejt/kWh-val. Csak akkor éri meg áttérni a foglalási díj nélküli rendszerre, ha havonta 44 kilowattóránál kevesebb fogyasztunk, vagyis a tarifacsomag főleg hétvégi házak, vagy szerény anyagi helyzetben élő családok esetében javasolt. 

Nem olyan egyértelmű, mi is a foglalási díj

Mivel kezdetben mi magunk sem tudtuk, mi a foglalási díj, az Electrica Furnizare telefonos ügyfélszolgálatához fordultunk. Ott ezt a választ kaptuk: "Csak abban az esetben kell fizetni, ha az elmúlt egy évben a szolgáltató szüneteltette az áramellátását, mivel nem fizettük ki időben a számlát (vagyis ha levágták a villanyt). Az ügyfél ilyenkor a rosszul fizető kategóriába kerül, és havonta 7,5 lej körüli összeget fizet garanciaként. Egy év után, ha az ügyfél minden számlát határidőn belül törleszt, visszakapja a felgyűlt összeget, pontosabban levonják azt a számla értékéből."  Később rájöttünk, hogy nem minden szerkesztőnk lakásában volt levágva a villany az elmúlt egy évben, mégis mindenki fizeti a díjat. Kisebb kutakodás után bukkantunk rá a számlatétel fenti, helyes magyarázatára. 

Általános forgalmi adó (TVA - VAT)


Akárcsak bármilyen termékre, vagy szolgáltatásra, a villanyáramra is 24%-os áfát fizetünk. A legviccesebb, hogy még a jövedéki adóra is fizetünk általános forgalmi adót.

számlaenergia
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális