2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergõ
EUR = 4.7667 RON
USD = 4.3224 RON
HUF = 1.4239 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,692.51(0.00% )
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Kolozsvár: virágzik az IT-szektor, még „végtelen” számú végzőst elbírna

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:22 GMT +2, 2015. június 01.

Százmillió eurós forgalmat lebonyolító cégek 300 hektáros „szilícium-völgyet” álmodtak Kolozsvár mellé. De mitől ennyire versenyképes a város, és mi gátolja a fejlődést? 


Románia első számú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtó központjává nevezte ki Kolozsvárt 2012 novemberében a gazdasági és vidékfejlesztési minisztérium által elfogadott stratégiai fejlesztési terv, és megalakították a Kolozsvár IT Innovációs Klasztert. A szövetségbe tömörülő 23 cég 2012-ben több mint 100 millió eurós forgalmat bonyolított le, ennek bő háromnegyede exporttevékenység volt.

A szaktársulat számítástechnikai cégeket, felsőoktatási intézményeket, kutatóközpontokat és közigazgatási intézményeket egyesít, céljuk, hogy Kolozsvárt a Silicon Valley mintájára számítástechnikai kutatási és fejlesztési központtá valamint IT szolgáltatáscentrummá tegyék.

A Silicon Valley vagy helyesen magyarul: a szilícium-völgy az Amerikai Egyesült Államokban, Kalifornia államban, a San Francisco-öböl déli részén található, központja San José. A terület nevét a helyben gyártott szilíciumalapú chipekről kapta, amelyeket meglehetősen nagy számban gyártottak és gyártanak ma is. Több mint 225 ezer IT-szakember dolgozik itt a világ legnagyobb információtechnológiai vállalatainál, mint az Apple, Adobe Systems, eBay, Google, Hewlett-Packard, Intel, Nvidia, Oracle Corporation, Yahoo!.

Februárban mutatták be a kolozsvári IT Cluster képviselői a Cluj Innovation City projektet a helyi és megyei önkormányzat vezetői, illetve szakértők és üzleti tanácsadók előtt. A városfejlesztési projekt kiegészítő szolgáltatások révén számos új munkahelyet létesítene, fenntartható fejlődést biztosítana a térségnek, de pozitív hatása országos szinten is érezhető lenne - vázolta fel Alexandru Tulai, az IT Cluster igazgatótanácsának elnöke.


Az IT Clustert alkotó cégek

A projekt irodahelyiségek, kutatólaboratóriumok, felsőoktatási egységek létrehozását tartalmazza, de éttermek, hotelek kiépítésére is kitérne: tehát minden szolgáltatás adott lenne egy kreatív és proaktív környezet megvalósulásához. Az IT klaszternek még olyan tervei vannak, hogy azokat a kolozsvári egyetemi végzősöket, akik nem találnak munkát a szakterületükön, átképzik, hogy az információtechnológiai szektorban leljenek állást. Erről már egyeztettek is a megyei tanáccsal és a felsőoktatási intézményekkel.


Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke február 15-én bejelentette, hogy egy 300 hektáros területet keresnek Kolozsvár mellett a szilícium-völgynek, a befektetés értékét pedig 300 millió euróra becsülik. A beruházásba nem csak megyei és kormányzati, hanem még amerikai forrásokat is bevonnak – nyilatkozta a tanácselnök, aki szerint 20 éven belül 20 ezer IT-szakember dolgozhat majd itt.  A telken informatikai központot, kutatólaboratóriumokat hoznának létre, és lakásokat építenének az ott dolgozóknak.

Kolozsváron jelenleg több mint 250 számítástechnikai és telekommunikációs cég közül 100 foglalkozik szoftverfejlesztéssel – ezt már Szélyes Leventétől, a Codespring vezérigazgatójától tudtuk meg, aki szerint az elsősorban külföldi megrendeléseket teljesítő helyi szoftverfejlesztő cégek üzleti forgalma a 2011 és 2012-es években 48,8%-kal nőtt, a foglalkoztatott szoftverfejlesztők száma pedig már most meghaladja az 5000 főt. Nem csak programozóknak ad munkát az ágazat, a műszaki egyetem (UT) számításai szerint a városban összesen már több mint 9 ezer alkalmazottja van az IT&C cégeknek.


Pár kolozsvári IT cég pénzügyi teljesítménye 2011-ből


Mitől versenyképes a Kolozsvári IT ágazat?

„Közös európai kultúrában nevelkedett, magasan képzett humán erőforrás áll rendelkezésükre, amelynek utánpótlásáról 11 felsőoktatási intézmény gondoskodik. Bár a kiváló technikai felkészültségnek ára van, a minőségi szolgáltatás folytán az eddig Távol-Keletet, Indiát választó befektetők szívesebben dolgoznak kelet-európai szoftvermérnökökkel, és egyre többen vesznek igénybe szoftver kihelyezési szolgáltatásokat Kolozsváron. Az itteni vállalatok országos számítástechnikai márkaépítési kampány részét képezik, és kormányzati alapokhoz jutnak.


Szélyes Levente (fotó: codespring.ro)

Számos gazdasági és kereskedelmi missziót és nemzetközi vásáron való részvételt támogat a kormány. Március 5-9. között például 17 romániai cég vesz részt a hannoveri CeBIT-en, a világ legrangosabb informatikai szakvásárán” – nyilatkozta a Codespring vezérigazgatója, aki szerint a város földrajzi elhelyezkedése is roppant szerencsés, közvetlen járat köti össze Európa legtöbb városával. 

Zemba Albert, a kolozsvári BitStone szoftverfejlesztő cég menedzsere is úgy látja, a jó légi összeköttetés is előny, bár ez enyhén csorbult, ugyanis sok járatot áthelyeztek
Marosvásárhelyre. „Az elmúlt 5-10 évben kialakult sok erős cégből álló szakmai mag jelenléte is sokat hozzátesz a versenyképességhez, a partnerek segítségével ugyanis bármilyen problémát gyorsan meg lehet oldani” – mondta el a cégvezető.

Az egyik legnagyobb, Kolozsváron és Marosvásárhelyen egyaránt jelen levő erdélyi szoftverfejlesztő cég, az evoline vezetősége a Pénzcsinálóknak adott válaszában három fontos húzóerőt említ meg: meglátásuk szerint a Műszaki Egyetem és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem léte, a kolozsvári infrastruktúra és az itt működő IT cégek nagy száma biztosítja a globális piacon a kompetitív minőséget. „Az elmúlt harminc évben a reál beállítottsággal rendelkező fiatalok meghatározó része az információtechnológiai szakirányt választotta. Következésképpen sok tehetséges szakember tudása adódott össze. Továbbá azt is fontos megemlíteni, hogy Románia, bár EU-s tagállam, versenyképes árakat biztosít a régióban, a díjszabások Bulgáriához és Ukrajnához hasonlóak” – fejtette ki Boldizsár Beáta PR-asszisztens, aki Égly János CEO, dr. Barabás László R&D vezető és Birtolon György operációs vezető véleményét tolmácsolta.


Segítenek a törvények?

Az általunk megkérdezett IT-menedzserek mindegyike kiemelte, hogy hatalmas segítség, hogy a programozók után nem kell befizetni a 16%-os jövedelemadót. „Ez az adókedvezmény az Európai Unió tagállamai közül csak Romániában hatályos. Az ICT szektor hatékonysága igazolja ennek a kedvezménynek az indokoltságát, hiszen a bruttó nemzeti össztermék 2,88%-át teszi ki, bár csak az aktív lakosságnak 1,95%-át foglakoztatja” – mondja Szélyes. Az evoline vezetői megemlítik, országos szinten tapasztalható gátló tényező a romániai adótörvény kiszámíthatatlansága, folyamatos változtatása, de ez minden céget sújt.


Nincs elég végzős

„Nőnie kellene a számítástechnikát tanuló diákok számának. Jelenleg egy gátat képez, hogy a kereslet jóval magasabb, mint a rendelkezésre álló végsőzök létszáma. Háromszor ennyi programozóra lenne szükség Kolozsváron, jelenleg nagy IT cégek döntenek úgy, hogy inkább Brassóban vagy Marosvásárhelyen terjeszkednek, mert egyszerűen nem találnak kellő számú szakembert” – fejtette ki Zemba Albert.

Egyetértenek ezzel az evoline vezetői is: „A versenyképesség fokozása érdekében jóval több diákot kellene képezzenek a kolozsvári egyetemek. A fejlődési potenciál óriási, kétszer annyi végzőst tudna elhelyezni az IT szektor, mint amennyit valójában alkalmaz. Léteznek esettanulmányok, melyek kimutatták, hogy azok a cégek, melyek a folyamatos növekedés után stagnálást terveztek, a nagy kereslet miatt 30-100 főig terjedő munkaerőhiánnyal küszködnek néhány hónap leforgása alatt.”

Szélyes Levente tovább megy, szerinte pillanatnyilag „végtelen” számú friss végzőst tudna elhelyezni az IT szektor. „Nagyon nagy a kereslet például a Java szakemberek iránt, illetve általában véve a többéves tapasztalattal rendelkező számítástechnikai mérnökök iránt. Sokkal több jól képzett szakemberre van szükség, mint amennyi évente végez. A kolozsvári szoftverfejlesztő cégek valósággal versengenek a jobbnál jobb ajánlatcsomagokkal, hogy odavonzzák a programozókat” – mondja a Codespring vezetője, aki úgy látja: az IT ágazatban a legfontosabb az emberi erőforrás megfelelő szakmai képzettsége, gyakorlati felkészültsége, így a versenyképesség megtartásában kulcsfontosságú szerepe van a felsőoktatási intézményeknek, amelyek napirenden kell legyenek az éppen használatos technológiákkal.

Zemba is úgy látja, hogy bár ebből a szempontból történtek előrelépések, de kellene javítani az oktatás minőségén, hogy az elmélet helyett még inkább  a gyakorlati alkalmazásra összpontosítsanak. Minőségi javulást várnának el az evoline menedzserei szerint is, szorosabbá és napi szintűvé kellene váljon a helyi IT cégek és az egyetemek együttműködése – mondják.

„Véleményünk szerint nem az emberanyag különbözik világszerte, hanem az oktatás szervezése, összefogása. Ezért a jelenben nem vagyunk túl derűlátóak. Ha a romániai társadalom stratégiai gondolkodása nem változik, akkor szép lassan a kolozsvári IT is elveszíti vonzerejét. Persze itt 10 éves léptékekről beszélünk. Az egyetemek nehezen tudnak reagálni a szakma igényeire, mivel egy-egy elavult tantárgy cseréje, az újabbak felvétele rendkívül nehézkes az egyetemi tanterv nehéz aktualizálhatósága miatt. A probléma pedig azzal tetőződik, hogy a jelenlegi piaci helyzet generálta óriási munkaerő kereslet mellett kevés tehetséges fiatal választja a tanári pályát. Az egyetemi tanárok pedig komoly kísértéssel küzdenek, hiszen a szakmához viszonyítva finoman fogalmazva is alulfizetettek.”

Milyen a végzősök felkészültsége? 

„Kissé az elvárások alatt marad” – mondja a BitStone menedzsere, aki úgy gondolja, hogy az egyetemek gyorsabban kellene aktualizálják a tananyagot, hogy elkerüljék olyan technológiák oktatását, amiket már nem használnak a piacon. Ugyanilyen fontos lenne, hogy több szakmai gyakorlaton vegyenek részt a hallgatók – véli. 

Az egyetemi végzősök jó minőségű elméleti szaktudással érkeznek a cégekhez Szélyes Levente szerint, aki szintén a gyakorlati tudás megszerzésének a fontosságát emelte ki, amelyet cége különböző mentorprogramokkal, együttműködésekkel segít elő, államvizsga és mesteri dolgozatok szakmai irányítását is vállalja. „ A munkával egybekötött gyakorlati képzés és az elsajátított piacképes szaktudás a romániai informatikai szakképzés minőségi felértékelődéséhez vezethet” – vallja. 

„Ami a végzősök tudása és a piac elvárásai közötti összhangot illeti, a helyzet nem túl optimális. A cégek továbbképzéseket és szakmai kurzusokat kénytelenek szervezni és tartani, ami növeli a költségeiket, ez a világpiaci versenyben pedig visszahúzó elem” – vélik az evoline vezetői.

Mi segítené még inkább a kolozsvári IT szektort?

Az is segítené az ágazat további sikerét, ha az európai uniós alapok lehívási folyamata könnyebben és gyorsabban történne – véli Szélyes. „Továbbá a csak térképen létező infrastrukturális fejlesztéseket ideje volna valósággá változtatni, hogy az ország könnyebben megközelíthető legyen a befektetők számára, és hiteles partnere legyen az uniós tagországoknak. A nemzeti össztermék kutatásra és fejlesztésre fordított 0,5%-os arányát is fontos lenne emelni.”

Az evoline vezetői kiemelik, helyi szinten az jelent problémát, hogy óriási a hiány az irodaházak tekintetében, mind a minőség, mind az ár, mind a létszámuk vonatkozásában, és több, főként olcsó járatra lenne igény a légi közlekedést illetően. Országos szinten a társadalmi járulékok csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy a romániai IT szektor hosszútávon megtarthassa versenyképes árát. 

Kolozsvárinformatika
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális