2019. aug. 18. vasárnapIlona
EUR = 4.7274 RON
USD = 4.2656 RON
HUF = 1.4566 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,035.27(-0.19%)
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Energiafűz: biznisz, vagy fenntartható energiaforrás?

Kudor Emese utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Romániában körülbelül 7-900 hektáron termesztenek energiafüzet: akár 30 éven keresztül is hasznosítható egy ültetvény, gyorsan növekszik, magas energiatartalommal bír, és ellenálló. 


A fosszilis energiahordozók drágulása és a környezeti problémák súlyosbodása új iparágakat kezd felvirágoztatni: a megújuló energiaforrások nemcsak a Földre, de a pénztárcánkra is jótékony hatással lehetnek. Románia egyike a világ tíz legvonzóbb szélpiacának, és a CEZ Románia igazgatója szerint 2012 végére romániai lesz a legnagyobb szélpark Európában.

Napelemparkot  Gyergyószárhegyen és Dicsőszentmártonban is építenek, ez utóbbi az országban a legnagyobb lehet. A lázat pedig nem csak az a nagyratörő cél táplálja, hogy az ország 2020-ra energiafogyasztásának 24%-át megújuló energiaforrásokból fedezze, hanem az is, hogy tavaly októberben a kormány jóváhagyta megújuló energiatermelők támogatási rendszerét

Ezt pedig a biomasszát felhasználó villamosenergiatermelők előszeretettel ki is használják. Az országban pillanatnyilag 3–4 olyan hőerőmű van, amely biomasszával működik, és legalább tíz épülőfélben, de egyre több elkészült kivitelezési tervről is lehet hallani. Egy ilyen beruházás akár 50 millió eurót is felemészthet, ezért leginkább külföldiek érdeklődnek a hazai üzleti lehetőségek iránt. 

Mint ismeretes, minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt MWh-ok után egy meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthet. A beruházó Románia zöldenergia-piacán adhatja el a bizonylatokat, az Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a minimális árat 27 euróban, a maximálisat pedig 55 euróban szabta meg. Emellett a megtermelt villamosenergiát szabadpiaci áron értékesítik.

"Legtöbb esetben a bizonylatok értékesítéséből származó bevétel meghaladja a villamosenergia eladásából származó jövedelmet. Jelenleg a villamosenergia szabadpiaci ára 40-45 euró MWh-ként, az egy MWh biomasszából termelt villamosenergia után járó két zöld bizonylat pedig 110 eurót ér" - mesélte korábban a Pénzcsinálóknak Nagy-Bege Zoltán, az ANRE elnöke. 

Miért éppen energiafűz? 

A használható biomasszák közül az energiafüzet kezdi körüllengeni a legnagyobb érdeklődés. Fahulladékból és forgácsból ugyanis az erdőkitermelés szűkítésével egyre kevesebb van, a fűz pedig gyorsan nő, és akár harminc évig is folyamatos ellátást biztosít.  

Az energiafüzet Svédországban kísérletezték ki, a kutatók eddig mintegy 18 energiafűz-fajtát védtek le, amelyeket 14 országban - köztük Romániában is - értékesítenek. A forgalmazók szerint a növény eleget tesz a legfőbb követelményeknek, amelyeket egy energiahordozótól elvárhatunk: gyorsan növekszik, magas energiatartalommal bír, ellenálló a betegségekkel és zord körülményekkel szemben, illetve olcsón lehet termeszteni. Egyes fajták napi 3 – 3,5 centimétert is nőnek, és magas hőértékkel (4.600 – 4.900 kcal/kg) bírnak. 

Miért jobb energiafüzet égetni, mint szenet? 

A szén millió évekkel ezelőtt fa volt, amely annak idején megkötötte a széndioxidot. Az ember pár száz év alatt annyi szenet égetett el, amennyi lehet, hogy csak száz millió év alatt gyűlt össze a földben. Ez azt jelenti, hogy az évmillók alatt megkötött széndioxidot az ember száz év alatt  visszanyomta a levegőbe. Az energiafűznél, mint CO2-semleges, megújuló energiaforrásnál, ez a ciklus rövidebb idő alatt zajlik le: csak az egy év alatt megkötött széndioxid kerül ki a levegőbe. A legtisztábbak a megújuló energiák közül mégis azok, amelyeknek nincs utótermékük, ilyen a napfény vagy a szél. (B.Zs.)

Mivel a svéd kutatók levédték az általuk kitermesztett fajtákat az EU Növényvédelmi Bizottságánál, szaporítását törvény szabályozza, és bünteti a kihágásokat. Ahhoz, hogy valaki a telkén energiafüzet ültessen, fel kell keresse az országban jelen lévő hivatalos forgalmazók egyikét, akik rendelkeznek a termesztéshez és értékesítéshez szükséges licenccel. Csak engedélyezett csemetekertekben termesztett dugványokat lehet használni szaporításra, új ültetvények létesítésére - mesélte Benkő Zsombor, aki Kelet-Európa egyik legnagyobb forgalmazóját, a Kontrastweget képviseli. 

Elmondása szerint három év alatt fejlődik ki az ültetvény, ez idő alatt figyelmet és törődést igényel, viszont ezután szinte már csak a kétévente esedékes aratásra kell ügyelni. " 14 ezer darabot ültetnek egy hektárra, a harmadik évtől aratják, általában kombájnnal. A gép kicsi darabokba vágja fel a füzet, az aprítékkal akár már azonnal lehet fűteni, nem kell hosszasan szárítani. Egy ültetvény akár 30 éven keresztül is hasznosítható" - írta le a folyamatot a fiatal üzletember. 

Ügyfélkörüket háromfelé lehet osztani:  a 10 hektár alatti termesztők kicsinek számítanak, ők általában saját házukat fűtik az energiafűzzel. Egy hektár körülbelül egy 150 négyzetméteres házat képes fűteni egy szezonon keresztül. A kazánban csak apró átalakítás szükséges, és máris lehet fa helyett az apró darabokra vágott "chipset" lapátolni. A nagyobb kliensek hőerőműveknek, pelettgyáraknak értékesítik a learatott chipset. Benkő elmondása szerint Romániában több mint tíz gyár működik, amelyek préselt fűrészmosztból vagy fűzből készítenek fűtőanyagot. A hőerőművek pedig nagytermelőkkel dolgoznak, mert sokkal több anyagra van szükségük. 


Költség-haszon? 

Benkő Zsombor úgy tudja, hogy jelenleg Romániában körülbelül 7-900 hektáron termesztenek energiafüzet, de tervben van további 1-2000 hektár beültetése is. A vállalatnak az előző években 150 tesztültetvénye volt szerte az országban, ezeken kísérletezték ki, hogy bírja a növény a különböző talaj- és időjárási viszonyokat.

"A tapasztalatok azt mutatták, hogy a fűz szereti a vizes felületeket, nem gond például, ha egy területet elönt az ár. A kérdés inkább az, hogyan reagál a melegre és az egyre erősebb szárazságra. Az idei tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ebben a növényben tette a legkevesebb kárt a szárazság, igaz, lassabban fejlődött a növény, hozama lecsökkent" - emelte ki. Hozzátette, hogy a svéd vállalatnak közel 20 specifikus faja van, ebből azt a kettőt értékesítik Romániában, amelyek a legjobban megélnek a helyi körülmények között.

A Kontrastwege ajánlatában úgy szerepel, hogy hektáronként körülbelül 2300 eurót kell fektetni a dugványok megvásárlásába, az ültetésbe és az előkészítő munkákba, de ez az összeg lefedi az első év végéig elvégzendő egyéb munkálatokat is. A forgalmazótól lehet bérelni a szükséges berendezéseket, szakértőket és pontos útmutatással is ellátnak, mire kell figyelni a gazdálkodás során.


A kimutatás szerint a harmadik év után kétévente 2200-2800 eurós tiszta haszon keletkezik. Egy elméleti 0%-os nedvességtartalommal számolva hektáronként 20-25 tonna aprítékot lehet kinyerni, amelynek a piaci ára 55 euró körül mozog. A következő években a felvásárlási ár várhatóan emelkedni fog, ugyanis az EU-ban jelenleg 60 és 100 euró körül mozog a tonnánkénti ár. A ráfordítás kétévente hektáronként 333 eurót tesz ki a cég adatai szerint.

"Feltételként megszabtuk, hogy minimum három hektáron történjen az ültetés, mert méretgazdaságosság miatt így jobban megéri. Más forgalmazók is hasonló árakkal dolgoznak, amelyeket a piaci árak szabnak meg: mennyibe kerül a vegyszer, a traktorbérlés órája, stb." - meséli Benkő.   

Domokos Árpád Kézdiszentkereszt határában 18 hektáron műveli az energiafüzet, elmondása szerint a telepítés hektáronként 1600 euróba került, benne a dugványok, a talaj gépi előkészítése, a kézi ültetés, a többszöri kézi kapálás és a műtrágyázás - írja a 3szek.ro. Úgy tartja, hogy 20-30 hektárig terjedően a kézi ültetés olcsóbb, mint a gép megvásárlása. Ugyanakkor a kézi dugványozásnál 95%-os a megmaradási arány, miközben magyarországi adatok szerint a gépesített ültetésnél a dug­ványok 70%-a fogant meg. 


Épülőben az értékesítési lánc

Vajda Lajos, a kovászna megyei Green Energy egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a szövetkezeten belül össze szeretnék kötni a termesztőket a beruházókkal, azaz "egyensúlyt teremtenének a biomassza-előállítás és biomassza felhasználás között, piacot biztosítva a termelőknek. Ha ügyesen tudjuk építgetni ezt a rendszert, lesz jövője. Az energiafűz olyan területen is megél, ami a mezőgazdasági termelés számára használhatatlan. Kovászna megyében közel 19 ezer hektár hever parlagon, ezeket be lehetne telepíteni energiafűzzel" - vázolta fel a célkitűzéseket a szervezet elnöke. 

A felhasználásról szólva elmondta, hogy a Sepsiszentgyörgy melletti Bodokon működő kazángyártó már több mint 300 biomasszát felhasználó kazánt szerelt fel, nem csak Romániában, hanem külföldön is, például a gödöllői egyetemen is az ő kazánjuk működik. Hozzátette, hogy a sepsiszentgyörgyi inkubátorház is nemsokára áttér a biomassza alapú fűtésre, Földváron is épül egy hőközpont, Bodzafordulón pedig szintén működik egy hasonló erőmű. Továbbá Sepsiszentgyörgy mellett a Dalia virágház fél hektáros területét is biomasszával fűtik. 

Emellett az energiafűz más tekintetben is hasznos lehet Vajda Lajos szerint. A folyó menti árterületeken védősávot tudna biztosítani a gátaknak, közutak mellett ugyancsak védősávként szolgálna hófúvások esetén, de nyáron is felfogja a port. Szennyvíztisztítók mellé is lehetne ültetni, és a szennyvíziszapot is fel lehetne használni természetes trágyaként. Szeméttárolók mellett is ki lehetne alakítani védősávokat. Emellett az energiafűz-ültetvények előteret biztosítanak a kisállatoknak, mint az őz, nyúl, fürj. 

Vajda Lajos egy állami támogatási mechanizmust is előrevetített. A klaszter benyújtott egy törvényjavaslatot, amely szerint a termelési költség 50–60%-át térítenék meg annak függvényében, hogy milyen kategóriájú termőföldbe kerül az ültetvény. A mezőgazdászok legtöbb 100 ezer euró támogatást vehetnek igénybe, de hektáronként nem többet 1500 eurónál. A törvényhozók azt a kitételt is a törvénybe foglalták, hogy élelmiszer termelésére alkalmas földeken megakadályozzák az energiafűz termesztését. 

energiamegújuló energiaforrások
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális