2021. március 9. keddFranciska, Fanni
EUR = 4.8838 RON
USD = 4.1118 RON
HUF = 1.3297 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,566.40(0.63%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Leköszöntek az osztogatós kampányok, beköszönt a gazdasági ősz

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Választási évben járunk, költségvetés csak jövőre lesz. Béremelés lehet, áfa-csökkentés aligha. Megáll a drágulási hullám?


Mifelénk szokássá vált, hogy a választási év együtt jár a felelőtlen ígérgetésekkel. Nem egyszer a politikum ezt ilyen-olyan jóléti intézkedésekkel is megspékeli, akkora lyukat vágva a költségvetésen, amit, ha vissza is kerül bársonyszékbe, csak nagyon nehezen tud betömni. Vajon idén ősszel is erre számíthatunk? 

„A tény, hogy választások lesznek, egy-két populista ígéreten túl, nem lesz kihatással a román gazdaságra. A Ponta-kormány mozgástere be van határolva, örökölt egy költségvetést, amelynek megvannak az irányszámai: azon belül lehet egy-két dolgot mozgatni, de ez kevés a boldogsághoz.” – nyilatkozta a Pénzcsinálók megkeresésére Mihály Csaba.

A gazdasági elemző szerint, mivel a kabinet a Nemzetközi Valutaalappal meg szeretné hosszabbítani a hitel-megállapodást, és ennek a kritériumai egyértelműen le vannak szögezve, idén, ami az állami kiadásokat illeti, nem számíthatunk már számottevő változásokra. 

Mihály szerint a nyugdíjak és az állami fizetések két szakaszban történő kiegészítése és a terv, miszerint az 500 000 euró alatti forgalommal rendelkező kis- és középvállalkozások az áfát a számla kifizetésekor utalnák az állami költségvetésbe, lehetnének az ősz nagyobb előrelépései. De egyelőre csak az intézkedések előkészítése látható, 

a konkrét lépésekre az elkövetkező 4-5 hónapban nem fog sor kerülni

 „A költségvetés átrendezésével és a hiány minimális emelésével elképzelhető a fizetésemelés, úgy gondolom, hogy a pénzpiacokon jelenlevő kormány eléggé jó feltételekkel tudott kötvényeket eladni, ezek egy része a bérek- és nyugdíjak kiegészítésére lesz fordítva” – véli a szakértő.

Az állami költségvetés tekintetében nem számít meglepetésekre Székely Levente, az FRS Global vállalat elemzője sem, mert, mint mondta, a Nemzetközi Valutaalap figyelemmel kíséri, hogy a kormány betartja-e a vállalt kötelezettségeit, és a „nemrég magunkra haragított” Európai Biztosság is árgus szemekkel figyeli a legkisebb mozgásokat is.

 „Románia ellen - nem kevés másik tagországgal együtt – túlzottdeficit-eljárás van folyamatban, amiből a tervek szerint jövőre ki kellene evickélnie. Ilyen feltételek mellett, egy, a Nemzeti Banktól delegált pénzügyminiszterrel még választási évben sem hinném, hogy letérne a román gazdaság a megjelölt költségvetési útról” – mondta az elemző. Szerinte a kitűzött 3%-os hiánycél tartható, így pedig a bruttó hazai össztermék arányában kifejezett államadósság mértékének gyakorlatilag stagnálnia kellene.

A bruttó hazai termék változásával mért gazdasági növekedést a legtöbb előrejelzésnek megfelelően elég gyengének várja Székely.


"Év végére egy 2%-nál alacsonyabb mértékű növekedés
 

tűnik valószínűnek”  - mondta. A Wolters Kluwer leányvállalataként működő cég szakértője úgy látja: a gyenge növekedésnek több oka is van. Az európai adósságválság miatt csökkenő külföldi kereslet, a gyenge külföldi befektetési szint, az EU-források siralmas lehívási aránya, az igen gyenge hazai kereslet, a gyenge hitelkínálat és az ezzel szemben devizában felhalmozott hatalmas adósságállomány, a vártnál gyorsabb ütemben leértékelődő lej és az utóbbi időben lezajlott politikai csetepaté is hozzájárult a bizonytalanság növeléséhez. 


Október 1-én érdemes az árfolyamra figyelni

Az éves szintre levetített inflációs ráta elérte a 3,88%-ot, miután augusztusban az árak az év első felében tapasztalthoz képest jelentős mértékben nőttek az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján. A jegybank előrejelzése szerint 3,2%-os lesz az éves infláció, ami azt jelenti, hogy az országnak sikerül betartani az éves inflációs célt. Ennek ellenére több szakember is azt jósolta, hogy az infláció év végére elérheti a 4,5%-ot is

A szeptember-december közötti időszakban nagyon fontos lesz, hogy miként fog a lej árfolyama változni Mihály Csaba szerint. „Az október első munkanapi történet az érdekes, mert az akkori árfolyamon fogják számolni a különböző adók és illetékek értékét.” 

Székely Levente úgy látja: az infláció mértéke az előrejelzettnél érezhetőbben magasabb lesz. „Ez elsősorban a szárazság okozta agrártermék-árak emelkedésének lesz köszönhető, ami a fogyasztói árakba is beépül. Feszült a nemzetközi helyzet és egy kőolajár-sokk sem kizárt. Ez erőteljes inflációs nyomást hordozna magában. Arra számítok, hogy az éves infláció meghaladja majd a Nemzeti Bank által meghatározott sáv felső szélét. Bár a gyenge bankszektor miatt a központi bank a lej árfolyamát kordában kell tartsa, az ársokk ellen nem sokat tud tenni” – taglalta Székely. 

Drágulások: mindig akad valamilyen kifogás


Drágul a kenyér, 70%-kal drágult a takarmány, drágulnak ősztől a hústermékek, 60%-ot drágult a búza tavaly szeptemberhez képest, jelentős mértékben drágultak a hústermékek, hat hét alatt hatodszor drágít üzemanyagárain a Petrom – csak párat szemezgettünk ki az elmúlt két hét áremelkedésről szóló híreinek címeiből. De hol a határ? 

Mihály Csaba úgy véli, szezonális jellegű mozgásról van szó. „Visszaemlékezhetnek az olvasók, hogy minden ősszel, amikor az új termés feldolgozásra kerül, akad valamilyen kifogás a termék minőségére, mennyiségére vonatkozóan, hogy a feldolgozók az áraikat egy kicsit mozgatni tudják. Most valóban egy aszályos évben vagyunk, amikor az időjárás miatt kisebb a termés, ez valamilyen formában a nyersanyag árában jelentkezni fog” – mondta a szakértő, aki szerint figyelembe kell venni, hogy bármennyire is indokolt az áremelés a termelők túlélése szempontjából, a piac nem fogja ezt teljes mértékben elfogadni, mivel igen-igen

visszafogott a vásárlóerő, így óriási áremelésekre nem kell számítani. 

„Kisebb mozgások lesznek, de október-november környékén az árak beállnak, és nem lesznek olyan nagy elmozdulások, mint amiket a sajtóban jóslatként olvashatunk” – véli Mihály.

Kérdésünkre, miszerint segítene-e egyáltalán a drágulási hullám megállításában az alapélelmiszerek áfá-jának a csökkentése, a szakértő azt válaszolta, hogy ebben az időszakban elveszne ennek a hatása, mert a vállalkozásoknak lehetőségük lenne a 15%-os rész árakba való beolvasztására. Az elemző hozzátette: az áfa-csökkentés lekerült a terítékről, mert az IMF és a Világbank nem támogatta a kormánynak ezt a javaslatát.


Kései költségvetés: nem baj, mert így tisztességes 

A kormány hivatalba lépésétől számított 15 napon belül készül csak el a 2013-as évi költségvetés - jelentette be Florin Georgescu pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy jövő év januárjára tolódhat a büdzsé elfogadása. De vajon hogyan hat ez az ország gazdaságára? 

Székely Levente szerint a költségvetés kései elfogadása nem fog érezhető hatással bírni a gazdaságra. Technikai részlet a költségvetés kései elfogadása Mihály Csaba szerint is. „Bár nagyjából lehet tudni, hogy kik fogják nyerni a választásokat, így tartom tisztességesnek. Emellett az is fontos szempont, hogy Románia a költségvetése összeállításakor a hitelezőivel kell egyeztessen, az IMF-EU-Világbank trióval. Ez a kampány időszakára esne, és 

kedvezőtlen felhangot kapnának ezek az egyeztetések, 

megnehezítve a folyamatot. Úgy gondolom, hogy a költségvetést most csak elő kell készíteni, majd az új kormány dönt arról, hogy egészen pontosan melyik szám mit fog mutatni” – fejtette ki a szakértő.

költségvetésIMFdrágulásválasztás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális