2017. április 24. hétfõGyörgy
EUR = 4.5441 RON
USD = 4.2456 RON
HUF = 1.4501 RON
GDP-növekedés = 4,8%
Átlagbér = 2236 lej
Munkanélküliség = 4,71%
BET = 8,280.69(0.58%)
Infláció = 0,18%
Alapkamat = 1,75%

Nyakunkon a világméretű élelmiszerválság

 K. E. utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A folyamat visszafordíthatatlannak látszik, a Föld véges erőforrásai nem tudják kielégíteni a növekvő népesség élelmiszerigényét.


Bármennyire is egy science fiction film történetébe illőnek tűnik, a statisztikai adatok sajnos egyértelműen arra utalnak, hogy a közeljövőben gond lesz az élelmiszer- és ivóvíz-ellátással: a nehézségek a harmadik világ országairól akár Európára és Amerikára is tovább gyűrűzhetnek. Az ENSZ tanulmánya szerint például 2050-re 70%-kal megnő az élelmiszerek iránti kereslet, a mezőgazdasági termelés azonban évente csak 1,5%-kal bővül, a globális felmelegedés következtében beszűkül a használható termőterület. Miközben jelenleg a Föld népességének egy harmadának jelent gondot tiszta ivóvizet szerezni, arányuk 2025-re elérheti a két harmadot az előrejelzés szerint.

Vészjósló számok

Ugyancsak egy ENSZ-jelentés szerint 2100-ra a Föld népessége megduplázódik, a meglévő erőforrások pedig nem tudnak majd 14 milliárd embert táplálni. A szervezet szerint ezért szigorú születésszabályozásra lenne szükség, az új generáció csak a jelenlegi pótlását kéne szolgálja. Egy közepesen optimista szcenárió szerint 2070-re a Föld népessége eléri a 9,4 milliárd főt, majd a szám lassan elkezd csökkenni. Ehhez azonban a fejlődő országok születési arányát már most jelentősen vissza kell fogni – figyelmeztetnek a szervezet szakemberei.

Egy borúlátó előrejelzés szerint, amennyiben továbbra is megmarad a nőkénti átlag 2,2 – 2,3 gyermek, 2300-ra a Föld lakossága a 30 milliárd főt is elérheti. Afrika lakossága például még szigorú születésszabályozás mellett is 150%-kal fog bővülni 2100-ra, a kontinens számos országának népessége pedig megnégyszereződik. Az élelmiszerhiány miatt erőteljes migráció várható, sokan kénytelenek lesznek elhagyni otthonukat és oda költözni, ahol elég élelem lesz. A Foreign Policy szerint miközben az elmúlt években elsősorban a rossz időjárás hajtotta fel az árakat, a drágulás azonban most hosszútávú, a keresleti és a kínálati oldal is egyaránt táplálja. A keresleti oldalon a népesség és a jólét növekedését, illetve a gabona egyre szélesebb körű, üzemanyagként történő felhasználását emeli ki a lap.

A kínálati oldalon a nyomást a termőtalaj erodálódása, a víztartalékok apadása, a termőföldek nem-mezőgazdasági célú felhasználásának terjedése, a fejlett országok terméshozamainak stagnálása, a klímaváltozás következtében pedig a termés elszáradását okozó hőhullámok, gleccserek és jégtakarók olvadása okozza.

Melyek a környezeti tényezõk?

Az Egyesült Államokban 2009-ben learatott 416 millió tonna gabonából 119 millió tonnát etanol gyártására fordítottak, ez elég lett volna 350 millió ember évi táplálására. Európában is egyre nagyobb az igény a növény alapú dízelolajra, fõleg a repce és a pálmaolajra. Ez nem csak az élelem elõállítására használható területbõl csíp le, de az indonéziai és malajziai õserdõk kivágását is okozza, hogy olajpálmákat ültessenek helyükre.
Továbbá a FP szerint a világ termõföldjének egy harmada gyorsabban veszti el a legfelsõ termõrétegét, minta ahogy az új földréteg keletkezik. Ennek következtében két óriási porfelhõ van születõben, egyik Északnyugat-Kínában, Nyugat-Mongóliában és Közép-Ázsiában, a másik pedig Közép-Afrikában. Mûholdfelvételeken jól látszik a vándorló talajpor, Észak-Kínában közel 24 ezer falu néptelenedett el, mert a túllegeltetés tönkretette a földeket, a termõföldeket pedig a vándorló homokdûnék tették használhatatlanná. A talaj erodálódásának következtében olyan országok, mint Haiti vagy Észak-Korea jelentõs élelmiszer-importra szorulnak.
A víztartalékok apadása a túlzott gépi szivattyúzásnak köszönhetõ, ennek eredményeképpen világszerte számos helyen egyre kevesebb az öntözött földfelület. Így van ez Közel-Keleten, Szaúd-Arábiában, Szíriában, Irakban és Jemenben.
Másik probléma a terméshozam stagnálása – a meglévõ technológiák mellett. Európában például Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában már nem növekszik a gabonatermés hozama, a három ország együtt pedig a világ búzatermésének egynyolcadát adja. Emellett a mezõgazdasági felhasználás elõl elveszik a területet a különbözõ ipari építkezések, utak, autópályák, parkosítások: így van ez például Kalifornia középvölgyében, Egyiptomban a Nílus mentén, vagy a gyorsan iparosodó országokban, mint Kína és India.
A felmelegedés is negatív hatással jár. Szakértõk szerint az optimumot meghaladó minden egyes Celsius fok hõmérséklet-emelkedés után 10%-kal csökken a hozam. A jelenség megfigyelhetõ volt Oroszországban 2010 nyarán, amikor a hõség miatt gabonaexport-szûkítésre kényszerült az ország.
A FP szerint tehát a jelenség nem ideiglenes, a klímaváltozás elõbb-utóbb élelemellátási gondokkal fog járni, az árak pedig nem fognak hosszútávon csökkenni. (foreignpolicy)




Kik a legveszélyeztetettebbek?

A 2008-as adatokon alapuló Nomura japán kutatóintézet tanulmánya szerint Románia a 12. legkockázatosabb ország a világon, Európából pedig az első helyen áll. A top10-ben szerepel többek között Egyiptom, Algéria, Marokkó, Hong Kong, Banglades és Sri Lanka. Tunézia, Románia és Ukrajna benne van az első 20-ban.

Országok kockázati kitettségük szerint <i>(adevãrul)</i>

Országok kockázati kitettségük szerint (adevãrul)


A térkép nagyobb méretben itt tekinthető meg

Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter szerint viszont nincs ok a pánikra, ugyanis Románia mezőgazdasági potenciáljával 80 millió személyt tudna ellátni. Azonban a rendszer nem hatékony volta miatt a területek negyede nincs megművelve, az élelmiszerek 70%-a pedig importból származik. A hazai vásárlóerő az elmúlt két évben jelentősen lecsökkent, így a jelenlegi helyezés akár a bemutatottnál is rosszabb lehet – vélik a szakértők.

Európai veszélyességi rangsor <i>(adevãrul)</i>

Európai veszélyességi rangsor (adevãrul)


Martin Schuldt, az egyik legnagyobb helyi gabonakereskedő vállalat, a Cargill Romania igazgatója szerint azonban nem kell élelmezési gondoktól félni Romániában. A mezőgazdasági termelés növekedési potenciálja magas, az export tavaly 30%-kal nőtt. Nemzetközi szinten pedig elégségesek a gabonakészletek, probléma csak a hatékony szétosztás – véli Schuldt. Véleménye szerint pont azért ígér sokat Románia, mert jelenleg még alacsony az egy hektárra jutó terméshozam, a földterületek jelentős hányada pedig nincs megművelve, tehát van még mit fejlődni.

Növekvő feszültség

A Tunéziában, majd Egyiptomban kitört éhséglázadásként indult forradalom nem az első példája volt a magas élelmiszerárak miatti elégedetlenség kifejezésének. A Tunéziával szomszédos Algériában januárban az alapvető élelmiszerek árának emelkedése miatt szintén halálos áldozatokat követelő zavargások voltak. Jordániában pedig több városban ezrek tüntettek a munkanélküliség és az infláció miatt, egyben a kormány bukását követelve.

A ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe az 1990. évi bevezetése óta most a legmagasabb, meghaladva a 2008-as krízis csúcsértékét is. A FAO szakértői szerint az adat világosan jelzi, hogy az árfelhajtó hatások nem enyhülnek, és a magas árak a következő hónapokban is kitartanak.

A FAO élelmiszerárindexének alakulása <i>(bloomberg.com)</i>

A FAO élelmiszerárindexének alakulása (bloomberg.com)



A 2008-as élelmiszerválság

A legutóbbi, 2008-as élelmiszerválság valójában politikai érdekkonfliktusok nyomán alakult ki. Az ENSZ szerint az élelmiszer-drágulás oka az volt, hogy a szegény országok termõterületein termesztett gabonát bioüzemanyagként dolgozzák fel, a kõolaj drágulása miatt ugyanis megnõtt az igény az alternatív üzemanyag elõállítására. A háttérben azonban számos spekulációs, politikai érdek húzódott, a feszültségek enyhülésével hamar újra lecsökkentek az élelmiszerárak.
2008 májusában Szomáliában tört ki éhséglázadás, miután a helyi kereskedõk már nem voltak hajlandók elfogadni a helyi valutát, mert annak értéke jelentõsen lecsökkent, és csak a dollárt látták szívesen. A tüntetõk szerint a szomáliai üzletemberek árasztották el a piacot hamis pénzjegyekkel, hogy még inkább meggyengítsék a helyi fizetõeszközt, és idõvel a dollár megkerülhetetlen legyen. A szomáliai shilling 100%-ban leértékelõdött 2007 folyamán, miközben az élelmiszerárak 110-375%-kal emelkedtek egy év alatt.
Haitiban rizslázadás tört ki, az erõszakba torkollott tiltakozás hatására René Preval elnök bejelentette egy zsák (kb. 50 kg) rizs árának 51 dollárról 43-ra történõ mérséklését, továbbá a nemzetközi közösség hárommillió dollár segítséget nyújtott Haiti kormányának.
Hasonló gondok jelentkeztek Bangladesben, Fülöp-szigeteken, Thaiföldön, Kínában, Japánban és Egyiptomban is. A 2007/2008-as élelmiszerválság során a Világbank becslései szerint 870 millióan éheztek, vagy voltak alultápláltak. A FAO úgy véli, hogy mostanra ez a szám nemhogy csökkent volna, hanem 925 millióra nõtt.


Az AFP elemzése szerint ezúttal az élelmiszerek és kőolaj drágulása nem időszakos jellegű, mivel nincsen spekulációra utaló jel. A dokumentum szerint a mostani áremelkedés első látásra a 2007-2008-as élelmiszerválságra emlékeztetnek, csakhogy ezúttal nincsen a háttérben spekuláció, így nem remélhető, hogy az árak hirtelen zuhanni fognak, mint ahogy két évvel ezelőtt történt. Az áremelkedés elsősorban a fejlődő országok fogyasztásának növekedésével, valamint az utóbbi időszak kedvezőtlen időjárásával magyarázható – áll a tanulmányban.

Az ENSZ szerint az árak legalább hat hónapig még magasak maradnak, amikor betakarítják a bőségesnek várt terményt. Amennyiben viszont ennek nem kedvez az időjárás, nem is számíthatunk az árak mérséklődésére – figyelmeztet Abdolreza Abbassian, a FAO munkatársa.

Harc a termőföldekért

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világtérkép lassan kezd átrajzolódni. Olyan országok, mint Kína, Dél-Korea, Japán, Szaud-Arábia vagy Kuvait hosszú távra vásárolnak vagy bérelnek mezőgazdasági területeket, hogy kielégítsék az egyre bővülő belső keresletet.

A Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (IFPRI) becslése szerint az elmúlt 5 évben a szegény országok 15-20 millió hektár termőterületet adtak el, ez megegyezik az EU mezőgazdasági területének egyötödével – írja a The Guardian. Az Oxfam.org szerint számos befektetési- és nyugdíjalapot, nemzetközi mezőgazdasági nagyvállalatot és még Wall Street-i befektetési bankokat is érdekel a külföldi termőföld-vásárlás, ezekre a hagyományos pénzügyi eszközök hosszú távú befektetési alternatívájaként tekintenek. David Hallam, a FAO egyik vezetője szerint a helyzet egy új gyarmati rendszerbe torkollhat, amelynek veszélyes következményei is lehetnek. A Világbank is óvatosságra inti a fejlődő országokat termőföldjeik kiárusításakor, amely veszélybe sodorhatja a saját élelmiszer-biztonságukat.

Általában a befektetők olyan országokat keresnek, amelyek minőségi termőfölddel rendelkeznek, de nincsenek meg a megfelelő pénzügyi erőforrásaik azok megműveléséhez. Afrikában például a legvonzóbb térségek a befektetők számára Kongó, Ghána, Madagaszkár vagy Etiópia, Latin-Amerikában Kolumbia, Paraguay, Brazília és Argentína is hatalmas termőterületekről hajlandó lemondani, Ázsiában pedig Laoszt, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket és Vietnámot célozzák meg a befektetők. Európában leginkább Oroszországot, Ukrajnát, Bulgáriát, de Romániát és Moldovát is vásárlási célpontokként tartják számon.

Modernkori gyarmatosítás?

Az Egyesült Arab Emirátusok közel 400 ezer hektárnyi területet tart ellenőrzése alatt Szudánban, és további 900 ezret Pakisztánban. Kína rizstermesztését az elkövetkező öt évben ötszörösére növelné, ennek érdekében már 1,2 millió hektár területet vásárolt a Fülöp-szigeteken és további 700 ezret Laoszon. Dél-Korea 700 ezer hektárral rendelkezik Szudánban, a japán kézben lévő külföldi összterület 300 ezer hektárt tesz ki, amelyből 200 ezer az Egyesült Államokban, 100 ezer pedig Brazíliában van. Romániában a legnagyobb tíz mezőgazdasági befektető közül kettő külföldi: a legnagyobb romániai vágóhidat működtető Maria Trading, illetve a Delta-Rom Agriculture. Az előbbi 12 ezer hektár területen dolgozik, és líbiai tulajdonban van, az utóbbi pedig 10 ezer hektárt használ, és egy luxemburgi offshore kirendeltségen keresztül üzemeltetik.

<i>Forrás: adevãrul.ro</i>

Forrás: adevãrul.ro




Megoldás: genetikailag módosított élelmiszerek?

John Beddington brit kormánytanácsos szerint a teljes rendszert át kéne gondolni, hogy kevesebb ráfordítással többet lehessen előállítani. “ Nem szabad csak etikai és morális megfontolásból elvetni az olyan új technológiákat, mint a génmódosítás, az állatok klónozása vagy a nanotechnológia” – véli a tanácsos. A brit kérésre összeállított tanulmányt azonban sokan kritikusan fogadták, agrárszakértők szerint az éhség problémája gyakran inkább politikai eredetű és a szegénységhez kötött, mintsem az alkalmazott technológia függvénye.

Egy korábbi, 2008-as tanulmány még teljesen más megoldást javasol: a helyi szintű organikus mezőgazdaság elejét veheti a következő 40 évben egy élelmiszerválság kirobbanásának.




globális