Most mindenki megértette, hogy nem a profit a cél, inkább össze kellene hangolni a turisztikai szolgáltatásokat
Kádár Kata utolsó frissítés: 11:14 GMT +2, 2020. július 15.Sokan teszik fel a kérdést: mi lesz a turizmussal a járvány után, egyáltalán hogyan vészelhetik át ezt a periódust azok, akik ebben az ágazatban működnek? Annak jártunk utána, hogy a székelyföldi turizmusnak milyen jövőt ígérnek a szakértők.
Szakértők szerint a nyaralni vágyók legjava itthoni kikapcsolódási célpontot keres, lévén, még mindig bizonytalan a járványhelyzet, ezt tetőzi, hogy naponta rekordot dönt az új koronavírus-fertőzöttek száma.
Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy miként alakul a székelyföldi turizmus, hogyan mentik vállalkozásaikat, milyen túlélési stratégiát választanak a vállalkozók. Igyekeztünk a régió turizmusának jelenlegi helyzetét is összefoglalni. László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt a segítségünkre.
Kezdjük először az adatokkal: a három megyében már az első negyedévben átlagosan 18% körüli volt a turisták érkezésének visszaesése
„A második negyedév adatairól nem is érdemes külön beszélni, ekkor több, mint 90%-os volt a csökkenés mértéke” – mondta el László Endre. A felmérések a 2020. januári – márciusi hivatalos statisztikai adatok alapján lettek elkészítve. Mivel az ötágyasnál kisebb kapacitású szálláshelyeknek nem kötelező havi jelentést leadni, a számok nem teljesen tükrözik a valóságot, azonban jól mutatják a turizmus járvány előtti tendenciáit:
Kovászna megye: érkezések száma
Hargita megye: érkezések száma
Maros megye: érkezések száma
A Székelyföldre érkező turisták nagyrésze (60%-a) Maros megyét látogatta (2019-ben ez az arány 62%, 2018-ban 64% volt), a maradékon osztozik Hargita és Kovászna megye. Mint ebből látható, az utóbbi két évben Kovászna és Hargita megye részesedése növekvő tendenciát mutat, de Maros megye továbbra is első számú a régióban. László Endre elmondta, Hargita megyében a turisztikai forgalom arányaiban véve körülbelül kétszer akkora, mint Kovászna megye esetében, ez főleg a méretbeli és a szálláshelyek számbeli különbségeiből adódik.
Ami az első negyedévi érkezéseket illeti, megfigyelhető, hogy a járvány kezdeti időszakában Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben (-26,44%) az előző évhez képest, Hargita megyében is hasonló arányban esett vissza (-26,18%), míg ugyanabban az időszakban Kovászna megyében az érkezések száma csupán 3,58%-kal csökkent.
A vendégéjszakák számának alakulását tekintve az első negyedévben a 2019-es adatokhoz viszonyítva Hargita megyében 27,15%-kal, Maros megyében pedig 25,12%-kal csökkent, mialatt Kovászna megyében ez 7,09%-kal növekedett. László Endre szerint a pozitív eredmény a Kovászna gyógyfürdő-városba érkező vendégek hosszú tartózkodási idejének tudható be.
Itt még érdemes megemlíteni, hogy a székelyföldi régióban értékesített vendégéjszakák 8,14%-os piaci részesedést tesznek ki országos szinten, a faluturizmusban a régió pedig az országos forgalom 10%-át adja.
Dominánsabb turizmusi ágazatok Kovászna és Hargita megyében, valamint ezek megyénkénti összehasonlítása
- Nemes- és vadászturizmus
Hargita megyében turisztikai forgalomban lévő, kastélyokból illetve kúriákból kialakított szálláshelyek nem nagyon vannak, Kovászna megye ebből a szempontból erősebb, köszönhetően egy országos szintű "Kúriák földje" című kampánynak is. László Endre elmondása szerint, például a zabolai Mikes-kastélynak most jóval nagyobb a forgalma a tavalyi év hasonló időszakához képest, hiszen olyan prémium szolgáltatásokat biztosít, amit általában a Párizsban/Dubajban nyaralók keresnek fel ebben a koronavírusos időszakban.
Az üzletszerű vadászturizmus mindkét megyében jelen van, ám nem lehet jelentős ágazatnak titulálni, mivel többek között a medvék vadászatát tiltja a törvény, a szarvasokért meg nagyon sokat kell fizetni. Általában véve kevés külföldi jár ide vadat ejteni, ettől függetlenül mindkét megyében taláhatunk olyan vállalkozókat, akik az ágazatban regionális szinten nagy népszerűségnek örvendenek, de viszonylag nagy az igény a vadászházak, vadászpanziók, vadasparkok és még a vadfotózás iránt is.
A zabolai Mikes-kastély. Fotó: Zabola Estate Transylvania Facebook oldala
- Balneoturizmus
Kovászna városa miatt Kovászna megye előbbre áll ebben az ágazatban – fejtette ki a szakértő. Mint a vendégéjszakák statisztikáiból is látható (fentebb), Kovászna megyében azért magasabb ez a mutató, mert a szív- és érrendszeri betegségek kezelési periódusa akár 21 napig is eltart, míg például a tusnádfürdői nőgyógyászati kezelések, vagy más kúrák nem ennyire hosszú időtartamúak. Ehhez hozzátartozik, hogy Kovászna városában nagyon sok szálloda és kisebb szállásadó egység található, Hargita megyében nincs olyan kimondottan gyógyturizmusra specializálódott település, amely ekkora kapacitással bírna.
- Faluturizmus
Ebben a tekintetben Hargita megye abszolút első, Kovászna megyében alig fellelhető ez az ágazat (a Vargyasi-szoros környékén). Hargita megyében jelentős forgalma van a Gyilkos-tónak és környékének, de a megye természeti és antropikus adottságai rendkívül kedvezőek a faluturizmus kialakítására és gyakorlására.
A természetközeliség egyébként még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-járvány időszakában, megfigyelhető, hogy a turisták kerülnék a kontaktust úgy a személyzettel, mint más turistákkal is, tehát népszerűek a kulcsosházak, apartmanok és a villák. Egyébként a szabadidős tevékenységek terén is sokkal több a lehetőség Hargita megyében – árulta el László Endre.
A gyimesi Skanzen panzió. Fotó: Visit Harghita Facebook oldal.
"A kollégák beszámolói alapján azonban azt is elmondhatjuk, hogy a népszerű, nagy kapacitású szállodák a hétköznapokban 50%-os, hétvégente pedig 100%-os telítettséggel működnek, ilyen például a bálványosi Grand Hotel szálloda is" – emelte ki.
Megoldás a krízisre: össze kell hangolni a turisztikai szolgáltatásokat
László Endre elmondta, nagyon fontos ebben az időszakban az összefogás, kapcsolatteremtés, információcsere és a közös értékesítési csatornák kialakítása. Ha összeáll egy turisztikai program, annak tartalmaznia kellene az idegenvezető szolgáltatásait, a szállást, a szállítást stb. Ezt példával is magyarázta: ha egy sepsibükszádi panzió promóciós kampányt indít magáról, és nem kommunikálja le a környék látnivalóit, kevés az esély arra, hogy értékesíteni tudja a szolgáltatásait, főképp, ha nem a helyi piacot célozza. „Sepsiszentgyörgyi turisztikai egységek megemlítik például a barcarozsnyói dinóparkot vagy a Törcsvári kastélyt is, mindannak ellenére, hogy ezek már Brassó megyei látványosságok, de a közelségük vonzóvá teheti a szálláshelyeket” – tette hozzá.
Ezt szorgalmazta többek között a székelyföldi TDM - Turisztikai Desztináció Management Klaszter, amely több turisztikai egyesület, turizmusban tevékenykedő vállalkozó, valamint turisztikai irodák képviselőinek önkéntes projektje. Mint László Endre elmondta, ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy a régió turisztikai arculatát népszerűsítő programokat támogassanak, értékesítési stratégiákat, valamint közép- és hússzútávú terveket dolgozzanak ki.
A járvány alatt a TDM számos online konferenciát/beszélgetést szervezett, ahol a megyék turisztikai képviselőivel külün-külön egyeztettek a lehetséges opciókról. Mint a szakértő elmondta, a koronavírusos időszak alatt végre volt idejük tételesen áttekinteni és kivesézni a megyék, valamint azokon belül a mikrorégiók turisztikai potenciálját.
"Az első zoomos találkozónkon például az idegenvezetőkkel beszélgettünk, akik eléggé kétségbeesettnek tűntek, mivel ők saját kapcsolati hálójukat felhasználva próbálták programjaikat eladni. A beszélgetéseink során olyan programokat állítottunk össze közösen, amelyeket turisztikai egyesületek, például a Visit Covasna vagy a Visit Hargita kiközvetítenek azoknak a vállalkozóknak, akik érdekeltek lehetnek az idegenvezetők programjainak értékesítésében. Szállodák, panziók, utazási irodák és idegenvezetők közötti együttműködés eddig nem nagyon működött, legalábbis nem számottevő szinten" – árulta el László Endre.
Járvány utáni hangulat – az emberek többnyire optimisták, mindannak ellenére, hogy az állami programok nem sokat segítettek rajtuk
„Már annak is örvendenek, hogy félig tele van a szálloda, tavaly ez nem volt jó dolog. Most mindenki megértette, hogy nem a profit a cél, hanem az, hogy ne jussanak a negatív tartományba anyagilag. Oda kell figyelni a befektetésekre, arra, hogy milyen hitelt vesznek fel, de arra is, hogy megtartsák az alkalmazottakat. Nagy reményeket fűzünk a vissza nem térítendő EU-s támogatásokhoz, mert az állam részéről nagyon minimális volt a specifikus támogatás. Az utazási irodák például rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültek: sokan többet dolgoztak a járvány alatt, mint normális ügyvitelben, mivel nagyon sokan visszamondták vagy átütemezték az utazásokat. Ennek ellenére a vezetők nem küldték kényszerszabadságra az alkalmazottaikat, holott nekik sem volt bevételük. Igazi patthelyzet alakult ki, mert így nem jogosultak állami támogatásra” – részletezte a szakember. Mint kiemelte, ezeket az eseteket leszámítva, a turizmusban tevékenykedő munkaadók és munkavállalók számára ez az állami program jelentette az egyetlen segítséget.
„Nem lenne logikus lépés az sem, ha elhalasztanánk az adóilletékek befizetését, mert októberben sem lesz több pénzünk és csak újabb adósságba hajtanánk magunkat. A termelő egységek esete teljesen más, mivel ők be kell szerezzék a nyersanyagokat” – folytatta.
Arról is beszélt, hogy a kis- és középvállalkozások számára nyújtott kamatmentes hitelprogram, az IMM Invest a turisztikai ágazatban tevékenykedők számára szintén nem opcionális, mert egyszerűen nem tudnak olyan üzleti tervet felmutatni, amivel meg lehet győzni a bankokat.
"A szükségállapot és a készenléti állapot alatt a vendéglátóegységek és a szállásadók mentesültek az éttermi ülőhelyek, illetve az ágyak száma után számolt specifikus adózás alól, illetve ugyanebben a periódusban a helyi önkormányzatok dönthettek úgy, hogy ezeknek a turisztikai szereplőknek elengedik vagy csökkentik az épület és területadókat -mondta el a Pénzcsinálóknak László Endre, turisztikai szakember.
turizmusSzékelyföld