2024. március 28. csütörtökGedeon, Johanna
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

November végén beüthet a világméretű bankválság

 utolsó frissítés: 11:16 GMT +2, 2015. április 24.

65%-os esélye annak, hogy november 23-26 között bankválság robban ki a Európában - véli az Exclusive Analysis elemzőcég. Véleményük szerint Görögország csődbe megy, és a pénzügyi összeomlás azonnal továbbgyűrűzik az olasz bankrendszerre – írja a Napi Online-ra hivatkozva az index.hu. A szakértők szerint napról napra kisebb a valószínűsége annak, hogy az EU vezetői átküzdik magukat az adósságválságon, és világos menetrendet vázolnak fel a helyzet rendezésére.


Senki sem ad pénzt Európának

Az Exclusive Analysis legvalószínűbb forgatókönyve szerint az USA, Nagy-Britannia és a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) megtagadják, hogy külön forrást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mellett létrehozandó alapon keresztül. A második lépésben a görög és a portugál kormány összeomlik, mivel a politikai erők nem tudnak megállapodni az egyre erősebb szociális elégedetlenséget okozó válságkezelés következő lépésein.

Németországban tovább erősödik az európai stabilitási eszköz (EFSF) finanszírozásával szemben. Ez egészen odáig vezet, hogy a parlament csökkenti az ország hozzájárulását az alap tőkéjéhez. Erre reagálva Kína és a többi BRIC-ország világossá teszi, hogy nem ad pénzt az EFSF e célból létrehozandó társalapjába.

Az eurósánc kénytelen az Európai Központi Bankhoz (ECB) fordulni finanszírozási forrásért, ám az európai jegybank megtagadja ezt, miután gyakorlatilag egyet jelentene a fedezetlen pénz kibocsátásával. Ezért az alap nem tudja finanszírozni a bajban lévő eurózóna-államokat, amivel eldől az unió október végén tartott csúcsértekezletén hozott döntések egyik fontos tartóoszlopa.

Látva a válságkezelés összeomlását az európai bankok visszautasítják görög államkötvények értékének 50%-os csökkentését. A folyamat végén mind az Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind az ECB megszünteti Görögország finanszírozását.


Franciaországot és az EFSF-et is leminősítik

A jövő hét végén, november 18-a és 22-e között a hitelminősítők AAA-ról AA-ra rontják a francia adósságok besorolását, a bankközi hitelezés lefagy, Görögországban és Franciaországban heves tiltakozások indulnak az újabb megszorítások ellen. Spanyolországban a választások után megalakuló kormány a korábbiaknál is keményebb lépésekre kényszerül, Portugália bejelenti, hogy nem tudja teljesíteni az EU-IMF segítségért cserébe vállalat pénzügyi céljait.

Ezzel kockázatosabbá válik a Lisszabonnak nyújtott kedvezményes hitel. Ez, és a francia leminősítés az EFSF kötvényeit is magával rántja, besorolásuk AA pluszra romlik. A PIIGS-országok (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország) kötvényhozamai elszállnak, az olasz papíroké 7,3 százalékra megy fel. Másodlagos hatásként a saját bankjaikban nem bízó olasz és spanyol betétesek megrohanják a pénzintézeteket, ami számos bankok súlyos helyzetbe taszít.

Görögország november utolsó hetében megy csődbe. Athén elhagyja az eurózónát, elkezdi nyomtatni saját pénzét, hogy megmentse bankszektorát. Az új drachma gyorsan elveszi az értékét, így a görög kötvények tulajdonosai azt látják, hogy euróban nyújtott hiteleik az új valutában fabatkát sem érnek.

Összességében a kormányok csődbe mennek adósságuk kezelhetetlensége miatt, a bankok pedig állami adósaik bedőlése miatt, ami európai szintű bankválsághoz vezet – írják az Eclusive Analysis elemzői. Az átlagember pedig azt fogja tapasztalni, hogy befagyasztották a bankbetétei kifizetését. (index.hu)

válságGörögországOlaszországEurópai Unió
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális