Szerdáig eldől az eurózóna sorsa
utolsó frissítés: 11:16 GMT +2, 2015. április 24.Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy a szerda esti újabb csúcsértekezleten véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.
Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint a 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén - amely a teljes EU csúcstalálkozóját követte közvetlenül - valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még számos részletet ki kell dolgozni.
Hangoztatta: azért nem döntöttek semmiről véglegesen, mert a tárgyalt témák összefüggnek, azokról egyetlen közös döntéssel kell határozni.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke 72 óra türelmet kért a határozatok bejelentésére.
A csúcstalálkozó kétlépcsős megrendezésének az is fontos oka, hogy Németországban a törvényhozás beszámolóra kötelezte a kormányt a német adófizetők pénzét is érintő uniós döntésekről, még azok véglegesítése előtt.
A vasárnap külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást tettek az euróövezeti adósságválság megoldása felé. Részleteket azonban ő sem közölt, zárónyilatkozatot nem adtak ki.
Van Rompuy a pénteken kezdődött háromnapos maratoni EU-találkozósorozatot is lezáró sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács "néhány tagjának" még szerdáig meg kell győznie kollégáit arról, hogy országa teljes egészében végrehajtja a korábban kilátásba helyezett intézkedéseket. Jóllehet neveket nem említett, szavaiból kiderült, hogy Olaszország ezen tagállamok között található, Belgium viszont nem.
Olaszországon a sor a reformok alkalmazásában
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök este maga is elismerte, hogy országától további lépéseket kértek, és jelezte, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról már hétfőre rendkívüli kormányülést hív össze.
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök a csúcs után úgy nyilatkozott, hogy Madrid erőfeszítéseit a résztvevők elismerték. Spanyolországot is rendszeresen említik azon tagállamok között, amelyekre fennáll az adósságválság kiterjedésének kockázata.
Görögország egyelőre megmenekült
Görögországgal kapcsolatban Van Rompuy azt mondta, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték azt a miniszteri döntést, amellyel felszabadították a következő, 8 milliárd eurós nemzetközi hitelrészletet. Jelezte, hogy egy új programon, olyan megoldáson dolgoznak, amely a magánbankok nagyobb mértékű bevonásával növeli a gazdaság fenntarthatóságát a dél-európai országban.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő annyit elárult a készülő tervekből, hogy azok könnyítik az ország adósságterheit, így várhatóan enyhülni fog az Athénra nehezedő pénzügyi nyomás.
Herman Van Rompuy a válság tovaterjedése elleni hatásos tűzfalként írta le azokat az elképzeléseket, amelyek az euróövezeti pénzügy stabilitási mechanizmus (EFSF) "forrásainak maximalizálását" célozzák. Elmondta: cél ugyanakkor az is, hogy az EFSF-et "támogató garanciákat ne terjesszék ki". E területen még több opciót vizsgálnak, és ezekből nem zárták ki teljesen az Európai Központi Bank szerepét sem - adta értésre.
Uniós források beszámolója szerint a két kiemelt lehetőség az adósságproblémával küzdő országok segítése egyfajta biztosítási rendszerrel, illetve egy olyan speciális alappá alakítás, amelybe unión kívüli szereplők is fektethetnek. Az EU elsősorban az IMF-re számít ez utóbbinál, de nem egységes fogadtatásra talált a tagállamok körében az a lehetőség, hogy például Kína is bekerülhet a finanszírozók közé. Van Rompuy vasárnap azt jelezte, hogy a két említett modell egyszerre is megvalósítható. (mti)
A csúcstalálkozó után uniós diplomaták megerősítették, hogy továbbra is érvényben van az a megállapodás, amely szerint a görög adósság miatti, legalább 50%-os veszteség elfogadására kérik a hitelező bankokat. Továbbra is 108 milliárd euróval számolnak emellett az uniós bankok feltőkésítéséhez.
EU-csúcsEurópai Unió