2021. december 5. vasárnapVilma
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

A politikai helyzet és a magas infláció az alapkamat további emelését eredményezheti az OTP Bank elemzői szerint

 utolsó frissítés: 13:25 GMT +2, 2021. október 25.

Az OTP Bank Románia elemzői szerint az alapkamat 0,25 százalékpontos növelése a Román Nemzeti Bank kamatemelési sorozatának első lépése, válaszként a politikai válsághelyzet és az emelkedő infláció hatásaira.

A BNR október elején emelte az alapkamatot 1,5%-ra, így adaptálta a kamatkondíciókat a piaci és a nemzetközi feltételekhez. A fejleményre már a bankközi kamatok emelkedése és a nemzetközi hozamgörbe felfelé történő elmozdulása miatt is számítani lehetett, hiszen mindezek hatására a romániai eszközök kockázati költsége is emelkedett. Az elemzők szerint a tovább emelkedő európai energiaárak és a belpolitikai bizonytalanság is veszélyt jelent a helyi költségvetési konszolidációra.

„2021 eleje óta sok minden megváltozott, főleg a nyár végén. A központi bankok elkezdtek az infláció tartósabb emelkedésére számítani, és a nagy gazdaságok hozamgörbéje felfelé kezdett mozogni. A magasabb amerikai és euróövezeti kamatok növelik a feltörekvő piaci eszközökre vonatkozó kockázatot, ami felfelé tolja a hazai és a regionális hozamgörbéket is. Ezenkívül vannak olyan hazai tényezők is, amelyek monetáris szigorítást vonnak maguk után, Romániában az infláció szeptember végén 6,3%-os volt, és várhatóan tovább fog növekedni" - idézi az OTP Bank Románia közleménye a hitelintézet szakértőit.

Hozzátették, véleményük szerint év végéig egy újabb monetáris politikai kiigazításra is lehet számítani, míg 2022-ben az alapkamat szintje meghaladhatja a 2%-ot.

"Számos oka lehet az alapkamat jövőbeni emelkedésének, de először figyelembe kell vennünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az euróövezet hozamgörbéi fokozatosan növekedtek, és ez hatással van az olyan feltörekvő gazdaságokra is, mint például Románia, ahol ez a tendencia a finanszírozási költségek emelkedéséhez vezet" - vélekednek a szakemberek.

Ezeknek az emelkedéseknek a következménye az lehet, hogy a magas infláció nem ideiglenes jellegű lesz. Az ellátási láncok akadozásai és a magas energiaárak jövőre is az eredetileg becsültnél magasabb szinten tartják az inflációt. Nemzetközi téren arra lehet számítani, hogy a Federal Reserve már novemberben bizonyos intézkedéseket vezet be, míg decemberben az EKB csökkentheti az eszközvásárlásokat.

A belgazdasági tényezők is magasabb kamatot követelnek. Szeptember végén az infláció értéke 6,3% volt, és az év végén elérheti akár a 8%-ot, ha a nemzetközi földgázpiac alakulása miatt tovább emelkednek a fogyasztói energiaárak. Bár a növekedés nagy része nem tükröződik a maginflációban, mivel azt a magasabb energiaárak okozzák, tekintettel az erős gazdasági fellendülésre és a béremelésekre, fennáll annak a veszélye, hogy az infláció tovább emelkedik, és ez inflációs spirálhoz vezethet. Végül, a helyi eszközök kockázati költségét a belpolitikai és költségvetési bizonytalanság is táplálta, Románia közel 7%-os strukturális deficittel számol, amely valószínűleg a legnagyobb érték az EU-ban.

Az elemzők szerint az is nagyon fontos, hogy a BNR döntését regionális perspektívába helyezzük, hiszen a régió többi központi bankja jóval a román jegybank előtt elkezdte emelni a kamatokat. A Magyar Nemzeti Bank már 105 bázisponttal, 0,6%-ról 1,65%-ra emelte az alapkamatot, a szigorítási ciklus pedig 15 bázisponttal folytatódik. A Cseh Nemzeti Bank az alapkamatot már 0,25%-ról 1,5%-ra emelte két egymást követő kiigazítással, amelyek értéke 25 bázispont, illetve 75 bázispont volt. És ez még csak a kezdet, arra lehet számítani, hogy a magyar referenciakamat 2 év múlva eléri a 3,5%-ot, míg a cseh referencia kamat a 2,5-3%-os tartományba kerülhet. Az ukrán és moldovai jegybankok az elmúlt hónapokban 250-300 bázisponttal emelték az alapkamatot. A Lengyel Nemzeti Bank is határozott intézkedésekkel reagált a kialakult helyzetre, és egyetlen lépésben 0,1%-ról 0,5%-ra emelte a referencia-kamatlábat, erre néhány nappal a BNR döntése után került sor.

Az alapkamat emelésének és a monetáris politika normalizálódásának első szakaszban kisebb hatása lesz az inflációra, mivel ez inkább a bankközi kamatok emelkedésére adott válaszreakció. Ehelyett elősegíti az erős nemzeti valuta fenntartását, ugyanakkor magasabb lesz a hitelek és betétek kamata is. Ez ösztönző hatással lehet a megtakarításokra, és korlátozza a kiadásokat, amely kordában tarthatja az inflációt is.

Az OTP Bank elemzői azonban úgy becsülik, hogy jövőre az infláció alacsonyabb lesz, mivel az emelkedő energiaárak hatása az év második felére csökken. (közlemény)

inflációOTP
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac