2021. október 20. szerdaVendel
EUR = 4.9488 RON
USD = 4.2570 RON
HUF = 1.3640 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,716.06(0.38%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

A kriptopénz jó alternatíva lehet egy esetleges adósságválság esetén, csakhogy erre még nincs technológia

 utolsó frissítés: 12:13 GMT +2, 2021. október 11.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezete a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett vitafórum sikerességére alapozva döntött úgy, hogy az évad első Közgazdász Borklubjának szakmai előadása szintén a kriptopénzek témáját járja körül.

Miért kriptoPÉNZ és nem kriptoVALUTA? Dr. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, tőkepiaci szakértő rámutatott, hogy a "valuta" kifejezés a szaknyelvben inkább a készpénzhez köthető, amelynek épp az ellentett irányzatát képviselik a virtuális pénzek.

A nyári vitafórumon több területről érkező gazdasági szakember fogalmazott meg pro és kontra véleményt arról, hogy a kriptopénzek valós monetáris forradalmat hoznak, vagy csupán befektetési spekulációt idéznek elő. A szeptember 30-i előadás ennek a kerekasztal-beszélgetésnek mintegy "előzményeként" szolgált, ahol a meghívott ezúttal objektív megközelítéssel tisztázott néhány elméleti tudnivalót az érdeklődők előtt.

A szakértő rögtön az elején rátért a kriptopénzek körüli vita egyik legfontosabb pontjára: míg a '70-es évekig az arany számított a valuták fedezetének, a modern korban pedig maga a gazdaság működése (szolgáltatások, áruforgalom), addig a virtuális pénzek mögött nem áll semmilyen biztosíték. Éppen ezért jártak pórul például El Salvador lakosai (a világon először ott vezették be hivatalos pénzeszköznek a bitcoint), akik a kormánytól 50 dollár értékű bitcoint kaptak "ajándékba", csakhogy mire "készhez kapták", a bitcoin értéke épp akkor esett le, így az adományozott kriptopénz már körülbelül csak 40 dollárnak felelt meg.

A bizonytalanság problematikájára viszonylagos válasz többek között a stablecoinok használata, amelyek egyfajta immateriális eszközöknek tekinthetőek, általuk  pedig kiszámíthatóbb körülmények között lehet kereskedni a kripto tőzsdéken. Ez annak köszönhető, hogy bizonyos FIAT pénznemeket (többnyire a dollárt) használnak fedezetként.

A szakértő rámutatott, hogy a stablecoinok egyre népszerűbbek lettek, főleg a 2020-ban, mivel egyszerű megoldást nyújtanak a kriptovaluta piacokon található volatilitás kérdésére. Bár ezek is kriptovalutáknak számítanának, a stabilitásuknak köszönhetően hatalmas felhasználói bázist szolgálnak ki. Ez azért van, mert a kriptovalutákhoz hasonlóan nagyon könnyű őket integrálni különböző fizetőrendszerekbe anélkül, hogy a felhasználóinak azon kellene aggódniuk, hogy egyik napról a másikra elvesztették a vásárlóértékük jelentős százalékát.

Egy másik érdekesség, amelyet kiemelnénk, a kriptopénzek bányászatával kapcsolatos. A szakértő kifejtette ugyanis, hogy a világon a legnagyobb kapacitással Kínában bányászták a kriptopénzeket, amelyet úgy értek el, hogy monszun idején a hatalmas számítógéprendszereket leköltöztették Dél-Kínába, ahol nagyon sok eső esett, így nagyon olcsón állítottak elő elektromos energiát. Amikor a monszun véget ért, a bányászgépeket felköltöztették Kína észak-nyugati tartományaiba, az ország legjelentősebb széntermelő vidékére.

Csakhogy a kínai vezetés idén májusban úgy döntött, saját digitális pénzeszközt vezet be, ezzel pedig egyenesen hadat üzent a kriptopénzeknek, amelyeknek a bányászata ilyen körülmények között sokkal költségesebbé vált. Králik szerint ez azért történt meg, mert egyszerűen ők sem tudták felügyelni a kriptopénzek mozgását, hiszen átláthatatlan rendszerről beszélünk.

Egyáltalán, hogyan lehet definiálni a kriptopénzeket?

Magánpénz? Pénzügyi eszköz? Immateriális eszköz? A meghívott előadó rámutatott, erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a hagyományos pénzeszközökhöz képest a virtuális pénzek csak részlegesen fednek le bizonyos funkciókat és értékeket. Fizetési eszközként működőképesek lehetnek, hiszen a kriptopénzeket "fel lehet darabolni" és pénzzé lehet őket alakítani, viszont nincs értékőrző értékük, hiszen - amint azt korábban is írtam - nincs mögöttük fedezet és magas a velük szembeni volatilitás.

Králik ugyanakkor pozitívumként emeli ki, hogy a kirptopénzek a hagyományos eszközökhöz képest sokkal gyorsabbak, a kezelésükhöz pedig nem kell különösebb szakképzettség.

Mint az előadás végén kifejti, a FIAT pénzeknek (azok a valuták, melyeknek értékét kormányzati törvények biztosítják) is megvan a hátrányuk, például nagyon költséges a rendszer fenntartása, maga a készpénzek előállítása is nagyon sokba kerül, nem is beszélve arról, hogy a készpénzkibocsátás az elmúlt időszakban sokkal inkább politikai döntés alapján történik, mintsem gazdasági szakértők tanácsai alapján. 

A szakember hozzáfűzte: a hatalmas mennyiségű likviditás piacra dobása, az egyre inkább fölfelé ívelő államadósságok oda vezethetnek, hogy már az államilag kivetett pénz mögött sem lesz fedezet, a koronavírus-járvány lefolytására tett fiskális intézkedések pedig csak rontanak a helyzeten. "Ha ez így folytatódik, hamarosan adósságválsággal kell szembenéznünk" - hangsúlyozta a szakértő, miközben az amerikai pénzmennyiség növekedését és az egy főre eső GDP összefüggését tükröző ábrát mutatta: bár az amerikaiak nagyon szigorúan tartották, hogy a kibocsátott pénz ne legyen túlhalmozott a gazdasági teljesítményhez képest, az elmúlt években felhagytak ezzel, sőt, "ott is már túlságosan átestek a ló másik oldalára" - fejti ki Králik Lóránd. 

A szakértő rámutatott, hogy erre a közelgő problémára megfelelő megoldást nyújthatnának a digitális valuták, egyelőre azonban még nincs kiforrott technológia/ötlet/kezdeményezés a hagyományos pénz- és bankrendszerek átalakítására. (tudósítónktól)

rmktkriptovaluta BitcoinKolozsvár
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális