Futószalagon jöttek ki a kormányhatározatok, például megszavazták a 10%-os minimálbér-emelést
utolsó frissítés: 11:45 GMT +2, 2021. október 05.A kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány benyújtása előtti napon a Cîțu-kormány egy sor rendeletet fogadott el, a minimálbér-emeléstől kezdve, a villany- és gázszámlák kompenzációs törvényén át, egészen a munkatörvény módosításáig. Ezeket a határozatokat foglaltuk össze röviden:
Minimálbér-emelés:
Raluca Turcan munkaügyi miniszter a kormányülés után bejelentette, hogy 2022. január 1-jétől a bruttó minimálbér 250 lejjel, 2550 lejre nő, a nettó minimálbér pedig 138 lejjel lesz nagyobb.
"10 százalékkal emeltük a nettó összeget, ez az elmúlt évek legnagyobb nettó béremelése, négyszerese a tavalyinak" - fogalmazott Turcan.
A tárcavezető közlése szerint az intézkedés az romániai alkalmazottak 22,9 százalékát, azaz 1,2 millió személyt érint.
Az energiaszámlák kompenzálása + szociális támogatás
A 2021. november 1-jétől érvényes kompenzációs törvény elsősorban a háztartási fogyasztókat érinti. A villamosenergia számlára akár 22 százalékos támogatás járhat azoknak a fogyasztóknak, akik havonta 150 kwh és 1000 kwh közötti villamosenergiát használnak el, és ezzel átlagfogyasztónak számítanak. Az új rendelet értelmében, az ebbe a kategóriába tartozó személyek kwh-ként 0,21 bani fix összegű kompenzációt kapnak az államtól, az intézkedés körülbelül 13 millió embert érinthet.
Hasonló megoldást választottak a gázszámlák kompenzációjára, a kormány ezentúl 25 százalékos támogatást is adhat azoknak a fogyasztóknak, akiknél a fogyasztás havonta 100 és 1200 köbméter között van. A támogatásban a becslések szerint 2,326 millió háztartás részesül a 3,6 millió földgázfelhasználóból.
A hétfői kormányülésen ugyanakkor elfogadták a szociális védelemre szoruló energiafogyasztók támogatásáról szóló törvény alkalmazásának szabályait is, mely során azokat a családok jutnak állami támogatáshoz, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 1386 lejt. Az egyedülálló személyes esetében ez a küszöbérték 2053 lej.
Raluca Turcan rámutatott, a törvény hatálya alá eső családok két típusú támogatásban részesülnek: az állam egyfelől támogatja az energiaszámláik kifizetését, másfelől az energiadrágulás kompenzálásáról szóló sürgősségi kormányrendelet révén kisebb számlákat kell kifizetniük.
Az egyéni vállalkozóként (PFA) folytatott gazdasági tevékenység is beszámít ezentúl a szolgálati időbe
Az egyéni vállalkozóként (persoană fizică autorizată - PFA) folytatott gazdasági tevékenység is beszámít a szolgálati időbe. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jogszabályjavaslatát 82 támogató, egy ellenszavazattal, 43 tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.
A 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletet módosító törvénytervezet értelmében szolgálati időnek minősül az az időszak, amely alatt az egyéni vállalkozónak volt gazdasági tevékenysége, és befizette a törvény által előírt járulékokat, adókat, illetékeket. Nem számítható be a szolgálati időbe az a periódus, amelyben az egyéni vállalkozónak nem volt jövedelmet generáló tevékenysége vagy felfüggesztette a tevékenységét.
Egy elfogadott módosító javaslat értelmében a PFA által folytatott gazdasági tevékenység abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha az adott évben legalább 12 bruttó minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet hozott, illetve ha a PFA-t egyetlen tevékenységi kóddal (CAEN-kóddal) jegyezték be a cégbíróságon, vagy ha az az elsődleges bejegyzett tevékenysége, amelyre a szolgálati idő elismerését kérik.
Súlyosan megbírságolják azokat a munkáltatókat, aki harminc napnál többet késnek a bérek kifizetésével, vagy akik részlegesen eltitkolják a munkaviszonyokat
Alkalmazottanként 8.000 és 10.000 lej közötti bírsággal sújthatók a munkáltatók a foglalkoztatottak munkaviszonyának részleges eltitkolása miatt.
A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a munkatörvénykönyv módosításával a kormány a szürkemunka elterjedését szeretné megfékezni. Aggasztónak nevezte, hogy a munkáltatók sok esetben alacsony bérért foglalkoztatják és "zsebből" egészítik az alkalmazottaik fizetését, így spórolnak a járulékköltségeiken. Ez a jelenség a munkáltatónak és az alkalmazottnak is árt, és a költségvetést is megkárosítja - hangsúlyozta Turcan.
A miniszter beszámolt arról is, hogy a hétfőn elfogadott módosítások értelmében alkalmazottanként 5.000 és 10.000 lej közötti bírsággal sújthatók azok a munkáltatók, aki harminc napnál többet késnek a bérek kifizetésével. A kormány emellett a jelenlegi 60 napról 90 napra növelte azt az időszakot, ami alatt a munkáltatók kötelesek fizetett szabadnappal kompenzálni az alkalmazottaik túlóráit. (Agerpres, Hotnews, hírszerk.)
Nyitókép: Florin Cîţu Facebook-oldala
minimálbérföldgázszámlaenergia