2020. szeptember 23. szerdaTekla
EUR = 4.8590 RON
USD = 4.1404 RON
HUF = 1.3419 RON
GDP-növekedés = -10,5%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 9,019.56(1.44%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Koronavírus Romániában: gyorsabb és egyenletesebb a kilábalás, mint a 2008-2009-es válság idején

 utolsó frissítés: 15:36 GMT +2, 2020. szeptember 14.

Szeptember 13-a volt a 200. nap az első regisztrált koronavírusos megbetegedés óta Romániában, két nappal előtte pedig a megbetegedések száma átlépte a 100.000-es határt.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos oktatói, a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretén belül valós idejű képet adtak a koronavírus-járvány romániai gazdaságra gyakorolt hatásairól. 

Forrás: news.ubbcluj.ro

A járvány számai

A járvány első 200 napjáig 2,04 millió tesztet végeztek és összesen 103 495 koronavírusos esetet regisztráltak, melyből 43 025 személy már meggyógyult, 4163 pedig elhunyt. Az aktív esetek száma így szeptember 13-án 56 307.

A gazdaság általános alakulása

A járvány hatása a román gazdaságra már az első negyedévtől kezdődően érezhető volt, de a visszaesés a második negyedévben érte el a mélypontját. Az elemzők várakozásaival összhangban a gazdaság éves növekedési üteme jelentősen visszaesett a második negyedévben: -12,3% 2020 első negyedévéhez képest, illetve -10,5% 2019 második negyedévéhez képest, amely rekord mértékű visszaesésnek számít – a korábbi válságok idején soha nem volt tapasztalható ilyen drasztikus visszaesés egyetlen negyedévben sem.

Kisebb vagy nagyobb mértékben, de a járvány az összes nemzetgazdasági ágazatot érintette. Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a második negyedévben az ipari ágazatokban volt tapasztalható a legnagyobb visszaesés, amelyet a magánszolgáltatások szektora követ. A negyedéves GDP visszaesését keresleti oldalon leginkább a fogyasztási javak vásárlásának jelentős visszaesése okozta.

A havi bontású adatsorok azt mutatják, hogy az áprilisi erőteljes csökkenés után a gazdaság már májusban növekedésnek indult, a növekedési ütem júniusban pedig még tovább erősödött. Ezen felül a július és augusztus is bizakodásra ad okot, az ebben az időszakban mért gazdasági bizalmi index és a Google mobilitási indexe is egy jelentős növekedést vetítenek előre 2020 harmadik negyedévére. Várakozásaink alapján a harmadik negyedév után a visszaállás ritmusa jelentősen lassulni fog.

A járvány alatt a munkanélküliségi ráta növekedésnek indult, a januári 3,7%-os szintről júliusra már 5,4%-ra emelkedett, viszont fontos kiemelni, hogy a munkahelyek védelmét célzó kormányzati intézkedések tompították a munkanélküliség növekedését.

Képünk illusztráció. Forrás: freepik.com

A pénzügyi piacok alakulása

A járványhelyzet első heteinek drámai, akár 20%-ot is elérő csökkenései után a főbb pénzügyi mutatók egy folytonos javulást mutattak, aminek eredményeképpen 200 nappal az első koronavírus eset után a bukaresti tőzsde BET indexe „csak” egy 5,7%-os kumulált visszaesést jelez.

Annak ellenére, hogy szeptemberben a lej euróval szembeni árfolyama történelmi értékeket ért el, a járvány első 200 napja a lej leértékelődése az euróval szemben összességében nem volt drámai (-1,09%), ami többek között a Román Nemzeti Bank határozott és időben meghozott intézkedéseinek köszönhető.

Összehasonlítva az adatokat a 2008-2009-es válság hasonló időszakával, megállapítható, hogy habár a piacok reakciója és a pénzügyi feszültségek hasonlóak voltak, mint most, a jelenlegi válsághelyzetben a kilábalás gyorsabbnak és egyenletesebbnek tűnik. Összehasonlítási alapként, a bukaresti BET index a 2008-as válság során egy a mostanihoz hasonló időperiódusban 29%-os esést is elkönyvelhetett.

Bukaresti tőzsde. Forrás: Facebook

A vállalati szektor

Annak ellenére, hogy összességében az iparban nagyobb visszaesést regisztráltak, mint a szolgáltató szektorban, a gazdasági alágazatok szintjén némely esetekben teljesen más képet láthatunk: a vendéglátóiparban teljes összeomlás figyelhető meg, míg az IT szektor, valamint a futárszolgálatok a járvány alatt tovább gyarapodtak. Az építőipar éves szinten ugyan nem csökkent, a növekedés üteme azonban némileg visszaesett.

Az alágazatok szintjén a legjelentősebb csökkenések a turizmus és vendéglátás szektorban voltak tapasztalhatóak (67%-os becsült csökkenés a második negyedévben), valamint a kulturális, művészeti és egyéb szolgáltatások szektorában (60%-os becsült csökkenés a második negyedében).

Mobilitási mutatók

A szükséghelyzetről vészhelyzetre való átállás után a lakosság mobilitása szignifikánsan növekedett (elérve mára a +11%-os szintet a február 15. – március 1. közötti időszakhoz képest). A legnagyobb növekedés a „parkok” (parkok, tengerpart és strandok, nyitott terek, nyilvános arborétumok) kategóriában észlelhető, ezen helyek látogatottsága csaknem megduplázódott ebben az időszakban (+95% a járvány előtti időszakhoz képest).

A mobilitás legnagyobb növekedései a tengerpart mentén figyelhetők meg: Konstanca megyében a mobilitási index a (+82%, +125%) intervallumban váltakozott az utóbbi két hónapban, míg Tulcea megyében szintén jelentős növekedést figyelhetünk meg, ahol az utóbbi két hónapban +26-39%-kal haladta meg a mobilitási mutató a járvány előtt tapasztalt értékeket.

Az országban négy olyan megye található, ahol még nem tért vissza a mobilitás a járvány előtti szintekhez. Erre a négy megyére mind jellemző, hogy erős szolgáltató szektorral rendelkeznek, ahol az otthoni munkavégzés és az online vásárlások trendje továbbra is meghatározó maradt: Bukarest (-10% a február 15. – március 1. periódushoz képest), Temes (-3%), Kolozs (-2%) és Iași (-1%).

Ingatlanpiac

Az Országos Kataszteri és Ingatlanhirdetési Ügynökség (ANCPI – Agenția Natională de Cadastru si Publicitate Imobiliară) adatai alapján az ingatlantranzakciók száma 2020 márciusában és áprilisában drámaian lecsökkent (47%-kal országos szinten, de némely megyékben a csökkenés meghaladta a 80%-ot is). A hirtelen és erős csökkenés után egy csaknem ugyanolyan gyors és erős növekedés rajzolódott ki, mondhatni „V” alakban.

Az ingatlantranzakciók számának visszaesése egyelőre nem vonta maga után az ingatlanárak jelentős csökkenését: a nagyvárosokban (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Constanța, Brassó) az ingatlanárak a járvány alatt alig 3%-kal mérséklődtek, ami sokkal nagyobb optimizmust mutat, hiszen a 2008-2009-es válság hasonló időszaka alatt az ingatlanok árai akár 33%-kal is visszaestek.

Kolozsváron épült lakóház. Az árak egyelőre nem csökkentek jelentősen. 

A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID-19 RoEIM online platformon lehet követni, míg a részletesebb elemzéseket a kutatócsoport a projekt Facebook-oldalán  rendszeresen publikálja. (közlemény)

turizmusvállalkozásBNReurólejpiacingatlankoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális