2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
EUR = 4.7432 RON
USD = 4.2921 RON
HUF = 1.4261 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,441.69(0.89%)
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Az EU-tól kapott 9,2 milliárd euróból Románia csak 2,3 milliárd eurót költött a jelentősebb infrastrukturális beruházásokra

 utolsó frissítés: 17:21 GMT +2, 2019. szeptember 03.

Az európai uniós alapokból finanszírozott legnagyobb infrastrukturális projektek a vasúti hálózatok rehabilitációjára, az autópályák és metró építésére irányulnak, ezeket vette lajstrom alá a Ziarul Financiar cikke, amely szerint Románia az EU-tól igényelhető infrastrukturális projektek számára elkülönített összegnek csupán 25%-át használta ki. Érdekességként emelik ki, hogy a tíz legnagyobb európai finanszírozású infrastrukturális projekt közül hét Erdélyben zajlik.

A jelenlegi program által támogatott tíz legnagyobb infrastrukturális projekt közül a vasúti szakaszok felújítására  igényelhető  alapok mintegy 3 milliárd lejre rúgnak. A legnagyobbnak számít a Kürtös (Arad megye) – Piski (Hunyad megyei) közti vasúthálózat 1,7 milliárd lej értékű beruházása. Mint ahogy a statisztikai adatok mutatják, a vasút rehabilitációjára igen nagy szükség van, hiszen jelenleg Romániában a vasúti hálózat mindössze 3,8% -án lehet 160 km/h sebességgel haladni, az átlagos országos vasúti sebesség 42 km/h személyvonatok, és mindössze 15 km/h a teherforgalom esetében. Az EU-s támogatások nagyságrendje szerint a második helyen a 892 millió lej értékű Szászsebes – Torda autópálya építése áll.

A Lugos – Déva közti autópálya építése a harmadik a maga 852 millió lej értékű megtérített beruházási költségeivel. Az utóbbi időben több “ probléma” is felmerült ezzel a szakasszal, hiszen a 99%-ban készen álló szakasz átadása előtt az Infrastruktúrát Kezelő Országos Vállalat (CNAIR) felbontotta a szerződést a kivitelezővel, mert az csupán négy éves garanciát vállalt a munkálatokért, és nem tízet. Így az említett szakasz átadása még kérdéses.

“Romániának nagy szüksége van arra, hogy az állam beruházzon a nagy infrastrukturális projektekbe” – idézi a ZF Roxana Mânzatu európai alapokért felelős minisztert, aki azt is kihangsúlyozta, hogy a kormány “meg kell bizonyosodjon” arról, hogy az EU-tól igényelt finanszírozásokat valóban a szóban forgó projektekre költik, és olyan szükségleteket elégítenek ki, amelyek valódi hatást gyakorolnak a gazdaságra.

Összehasonlításképpen: Lengyelország 82,5 milliárd eurót igényelhet a Kohéziós Alapból, a pályázott forrásokból 27,4 milliárd eurót különítettek el infrastrukturális és környezetvédelmi projektekre, szemben Romániával, ahol a hasonló célokra elkülönített összeg 9,2 milliárd euró.

(ZF, szerk.)

cfrvasutEurópai Unióautópálya
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális