2018. szeptember 19. szerdaVilhelmina
EUR = 4.6478 RON
USD = 3.9793 RON
HUF = 1.4303 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,273.63(-0.16%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Erdogan továbbra is ellenkezett, de a törökök mégis kamatot emeltek

 utolsó frissítés: 10:53 GMT +2, 2018. szeptember 14.

A török jegybank a piaci várakozásokat meghaladó kamatemelést hajtott végre csütörtökön, a török líra erősödött. A török jegybank 17,75 százalékról 24,00 százalékra emelte meg az egyhetes repokamatot, hogy kordában tartsa az inflációt és megfékezze a devizaválságot. A piac 22,00 százalékra számított.

A dollár árfolyama 6,45 líráról 6,05 lírára, az euró árfolyama 7,50 líráról 7,10 lírára csökkent. A dollár árfolyama az év elején 4,0 líra, az euró árfolyama 4,5 líra volt.

A török jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében megismételte, hogy "az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra". Megerősítette azt is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az árstabilitás fenntartásának érdekében. A jegybank jelezte, határozottan fenntartja szigorú monetáris politikai irányvonalát addig, amíg az inflációs kilátások jelentősen nem javulnak. 

Néhány órával a kamatemelés előtt Recep Tayyip Erdogan török államfő nyilvánosan ismét arról beszélt, hogy nem szabad kamatot emelni, éppen ellenkezőleg, meggyőződése, hogy csökkenteni kell a magas kamatokat. Azt fejtegette, hogy a magas infláció a hibás jegybanki intézkedések következménye, a devizaválságot pedig külföldi összeesküvés idézte elő. 

Augusztusban már közel 15 éves csúcsra emelkedett az infláció: éves összevetésben 17,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A termelői árak éves összevetésben 32,13 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 6,60 százalékkal ugrottak meg augusztusban. 

A török jegybankra hosszú ideje két irányból egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont a kormány azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében. 

A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat. (mti)

Törökország
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac