2018. október 17. szerdaHedvig
EUR = 4.6667 RON
USD = 4.0359 RON
HUF = 1.4477 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2669 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,615.05(0.64%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Közzétették a nyugdíjtörvény tervezetét, ezek a legfontosabb változások

 utolsó frissítés: 10:08 GMT +2, 2018. augusztus 10.

Közvitára bocsátotta a munkaügyi minisztérium csütörtök este a nyugdíjtörvény tervezetét, amelynek - a szaktárca közleménye értelmében - a célja kiküszöbölni azt a jelenleg előforduló igazságtalan helyzetet, hogy olyan személyek, akik ugyanannyi járulékot fizettek be, eltérő összegű nyugdíjat kapnak, illetve hogy a nők és a férfiak azonos munkáért más-más összegű nyugdíjban részesülnek. "Ezzel a jogszabállyal ezek a nyugdíjak azonos összegűek lesznek" - érvelnek a minisztérium képviselői.

Változik a nyugdíj kiszámításának képlete, de csak 2021-ben

Az egyik legfontosabb változás, hogy a nyugdíjkiszámítási képlet értelmében a nyugdíj összege egyenlő az összegyűjtött pontok száma és a referenciapont értékének (vpr) szorzatával.

Az összegyűjtött pontok számát az éves pontszámok összege adja, az éves pontszámot pedig úgy kapjuk meg, hogy a havi pontszámok összegét elosztjuk 12 hónappal. A havi pontszám egyenlő a bruttó jövedelem és az országos bruttó átlagbér hányadosával.

A referenciapont értéke 2021-ben 75 lej lesz. A referenciapont értékét úgy számolták ki, hogy a nyugdíjpont 2021-re előirányzott értékét, azaz 1 875 lejt elosztották 25-tel, azaz az átlagos szolgálati idővel.

"A képletnek nemcsak az az előnye, hogy felszámolja a méltánytalanságokat, hanem az is, hogy minden nyugdíj nőni fog. A törvény több szakaszban lép életbe 2021-ig. A nyugdíjpont értéke a kormányprogramnak megfelelően emelkedik a következőképpen: 2019-ben 1 265 lej, 2020-ban 1 775 lej, 2021-ben pedig 1 875 lej lesz.

2022-től a referenciapont értékét kiigazítják az éves inflációs rátával. Romániában jelenleg hozzávetőlegesen ötmillió nyugdíjast tartanak számon.

Az Agerpres hírügynökség által összefoglalt tervezet hivatalos álláspontja szerint a törvény négy alapelvre épül:

  • a hozzájárulás elve, azaz a kifizetés a hozzájárulás függvényében történik;
  • az egyenlőség elve, azaz azok a nyugdíjasok, akik ugyanannyit dolgoztak, de eltérő időpontban mentek nyugdíjba, azonos pénzösszeget kapnak;
  • társadalmi szolidaritás elve, azaz az aktív dolgozó réteg a nyugdíjalaphoz való hozzájárulással fenntartja a nyugdíjas generációt;
  • az elévülhetetlenség elve, azaz a nyugdíjhoz való jog nem évül el.

Azt ígérik, egyetlen nyugdíj sem fog csökkenni

A törvénytervezet leszögezi: egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökkenhet. Ha az újraszámolás után kisebb összeg jön ki, mint amit most kézhez kap a kedvezményezett, továbbra is a jelenlegi nyugdíját folyósítják. A tervezet által meghatározott nyugdíjkorhatár nem változik.

A tervezet újdonságai közé tartozik, hogy a mesteri és doktori képzés éveit hozzájárulási időszaknak tekinti az érvényben lévő jogszabályba is belefoglalt egyetemi képzés, sorkatonai szolgálat, rokkantsági nyugdíj, betegszabadság, gyermeknevelési szabadság, fizetett munkanélküli segély időszaka, deportálás, valamint politikai fogság ideje mellett. A nem kontributív időszak beszámolásának feltétele, hogy a hozzájárulási időszak legalább 15 év legyen. Minden beszámolt évért 0,25 pont jár.

Online lehet informálódni a járulékbefizetésről. Marad a fakultatív járulékfizetés is

A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapjáról online információt szerezzenek a szolgálati időről, a jövedelemről és a járulékként befizetett összegről.

A törvénytervezet fenntartja a fakultatív járulékfizetés lehetőségét, azzal a módosítással, hogy míg eddig csak öt egymást követő évet lehetett visszamenőleg befizetni, a jövőben, ötéves korlátig, bármelyik nem kontributív időszak befizethető.

A befizetés több részletben is történhet, de ez nem tarthat a szerződés megkötésének pillanatától számított egy évnél tovább. Ha ez alatt nem fizették be a teljes összeget, a befizetett részösszeget tekintik hozzájárulásnak.

"A fakultatív társadalombiztosítás jelenleg a minimálbér szintjén történik, de a gyakorlat azt igazolta, hogy ez még a garantált minimálnyugdíjat sem biztosítja, ezért ezentúl az átlagbért tekintik kiindulópontnak. Ilyen jellegű szerződést csak azok a személyek köthetnek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek" - magyarázták a minisztérium képviselői.

Marad a nyugdíjak jelenlegi négy formája

A tervezet szerint továbbra is négy típusú nyugdíj lesz: az öregségi, az előzetes, a rokkantsági és az utódlási nyugdíj. Az öregségi nyugdíj esetében teljesíteni kell a nyugdíjkorhatárra és a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételeket.

Kivételként a jelenlegi előzetes (teljes összegű) nyugdíj öregségi nyugdíjjá válik, azaz azok a személyek, akik több mint nyolc évvel túlteljesítették a törvény által előírt teljes szolgálati időt, öt évvel azelőtt kérhetik nyugdíjazásukat, ahogy elérnék a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor ebben az időszakban összevonható a bér a nyugdíjjal.

Egy másik újdonság, hogy azok a nők, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, és felneveltek legalább három gyereket azok 16 éves koráig, hatéves korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba. Ehhez a negyedik gyerektől kezdve hozzájön még egy-egy év kedvezmény minden további gyermekért.

Az új jogszabály megtartja a régi törvény rendelkezéseit az öregségi nyugdíjra, valamint a csoportokra, speciális és különleges feltételekre, fogyatékosságra és egyebekre vonatkozóan.

Az előzetes (csökkentett összegű) nyugdíj a jelenlegi részleges előzetes nyugdíjnak felel meg, és az ezzel kapcsolatos előírások változatlanok maradnak.

A rokkantsági nyugdíj esetében újra meghatározzák a rokkantsági besorolásokat, hogy lehetőséget teremtsenek az egyéni munkára.

Az utódlási nyugdíjakra vonatkozó jelenlegi előírásokat azzal a kitétellel bővítették, hogy a túlélő házastárs saját nyugdíja mellé megkapja az elhunyt házastárs nyugdíjának 25 százalékát.

Másként számolják a minimumnyugdíjakat

A minimumnyugdíjat az aktuális év országos bruttó minimálbéréből számolják ki. Azok a személyek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, az országos bruttó minimálbér 45%-át kapják, amelyhez hozzáadnak még 1%-ot minden 15 fölött teljesített szolgálati évért. Azok a személyek, akiknek szolgálati ideje 10 és 15 év közé esik, az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1%-ot minden 10 fölött teljesített szolgálati évért.

Ha valakinek az újraszámolás után nagyobb összegű nyugdíj jön ki, akkor azt fogja megkapni ezután. A képletet annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölése céljából vezették be, miszerint a jelenlegi törvény semmilyen különbséget nem tesz a minimális nyugdíjban részesülők között szolgálati idő tekintetében. Azaz jelenleg egy 12 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjas ugyanazt az összeget kapja, mint az, aki 35 évet dolgozott minimálbérrel.

Választani lehet a nyugdíj és a minimális társadalmi segély között

A tervezet egy másik újdonsága a minimális szociális segélynek mint választási lehetőségnek a bevezetése. A 15 év szolgálati időnél kevesebbel rendelkező nyugdíjasoknak három hónap áll rendelkezésükre a törvény életbe lépése előtt, hogy válasszanak a nyugdíj és a minimális társadalmi segély között. A döntést postán, a nyugdíjpénztártól kapott felbélyegzett borítékban kell közölni, hogy elkerülhetők legyenek a helyi kirendeltségeknél kialakuló végtelen sorok.

A 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők nyugdíját újraszámolják az új képlet szerint, és ha a minimális társadalmi segélynél kisebb összeg jön ki, akkor választhatják ez utóbbit. Azoknak, akik a fent említett három hónap alatt nem döntenek arról, hogy melyiket választják, a szolgálati idő alapján kiszámított nyugdíjat folyósítják.

Kivételt képeznek azok, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, és rendelkeznek a minimális 10 és 15 év közötti szolgálati idővel, ami akkor volt érvényben, amikor nyugdíjukat megállapították. Ez a kivétel csak azokra érvényes, akik a törvény életbe lépésének pillanatában már nyugdíjasok.

Legkevesebb 15 év szolgálati idő kell a nyugdíjhoz

A tervezet előírja, hogy az a személy lehet nyugdíjas, aki legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Azok, akik a törvény életbe lépésének pillanatában 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, szociális segélyben részesülnek, amelyet egy másik jogszabály szabályoz majd.

A törvénytervezet előírja, hogy beszámítanak minden olyan bérjellegű juttatást, pótlékokat, teljesítménybért, 13. fizetést, túlórákat, prémiumokat, díjakat és egyéb bónuszokat, amelyek után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

Hivatalból 10 százalék jár azoknak, akik dolgoztak 1975. február 1-je és 2001. április 1-je között is. Ez a százalék növelhető, amennyiben a nyugdíjas erre vonatkozó bizonyító iratokat mutat be. Amennyiben az igazolások figyelembevételével újraszámított nyugdíj kisebb lesz, az eredeti 10%-os emeléssel kiszámolt nyugdíj marad érvényben.

Ezt a módosítást az indokolja, hogy jóllehet a fent említett jövedelmekre befizették a nyugdíjjárulékot, ezeket ez idáig nem vették figyelembe.

A különleges és speciális feltételek, illetve a volt munkacsoportok megmaradnak. (agerpres, hírszerk.)

nyugdíjasnyugdíj
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális