2018. szeptember 23. vasárnapTekla
EUR = 4.6559 RON
USD = 3.9517 RON
HUF = 1.4386 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,382.72(0.34%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Európai Számvevőszék: az uniós költségvetésben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hozzáadott értéknek

 utolsó frissítés: 10:34 GMT +2, 2018. július 11.

Az Európai Bizottság 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt uniós költségvetése nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a váratlan események kezelésére, de nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a hozzáadott értéknek - közölte az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

A luxembourgi központú uniós számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy a kiadási területek közötti prioritási sorrend megváltozását a bizottsági javaslat nem mindig fejti ki egyértelműen és azt az uniós kiadási programok hozzáadott értékére vonatkozó bizottsági értékelések eredményei sem támasztják alá.

Az uniós bizottság mind a költségvetés prioritásaira, mind a szerkezetére nézve változásokat javasol. A finanszírozási összeg egyetlen fejezet esetében - Természeti erőforrások és környezet - 63 milliárd euróval csökken, ami az uniós források 15 százalékos csökkenését jelenti a közös agrárpolitikára nézve. Ezzel egy időben a bizottság a tagállamok által a vidékfejlesztési programokhoz nyújtott társfinanszírozás szintjének növelését javasolja - áll a jelentésben.

Máshol az átfogó finanszírozási összeg 115 milliárd eurós növelését javasolja, amelyből 52 milliárd euró új forrásokból származna. A javaslatban több mint 10 százalékos növekedés szerepel a Szomszédság és a világ (+13 százalék), a kutatási kiadásokat magában foglaló Egységes piac, innováció és digitális gazdaság (+43 százalék), valamint a Migráció és határigazgatás, és a Biztonság és védelem (+359 százalék) fejezetek esetében.

A számvevők szerint az uniós fellépések stratégiai keretei és a hozzájuk rendelt célkitűzések átfedésben vannak, időben nem összehangoltak. Az Európa 2020 című stratégia már az új többéves pénzügyi keret indulása előtt véget ér, új uniós stratégiai célokról azonban nem született döntés.

A hosszú távú uniós költségvetési javaslat nem csupán tükrözi az unió 2020 utáni politikai célkitűzéseit, hanem voltaképpen azok kialakítását szolgálja, ez pedig nem logikus sorrend. 

A számvevők szerint az uniós kiadási programokhoz olyan szilárd és következetes teljesítménykeretekre lesz szükség, amelyek összhangban vannak mind a stratégiai célkitűzésekkel, mind a pénzügyi keretekkel. A javasolt új és felülvizsgált finanszírozási rendszereknek folyamatosan biztosítaniuk kell a közpénzekkel való elszámoltathatóság és az átláthatóság magas szintjét.

Hozzátették, az Európai Számvevőszéknek megbízatással kell rendelkeznie minden uniós szerv ellenőrzésére, beleértve az Európai Védelmi Ügynökséget és a tervezett Európai Valutaalapot is, továbbá fel kell kérni az összes olyan szerv ellenőrzésére is, amelyeket az unió jogrendjén kívül, de az uniós szakpolitikák végrehajtására hoztak létre.

A számvevők számításai szerint a bizottság által a 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt többéves pénzügyi keret folyó áron 18 százalékkal nő 2014-2020-hoz képest (1,08 billió euróról 1,28 billió euróra). Az infláció, a Brexit hatása (az Egyesült Királyságtól beérkező hozzájárulás és az országnak járó kifizetések összegének csökkenése) és az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe való bevonása miatt azonban korrekciókat kell alkalmazni. E tényezők figyelembevételével a tényleges növekedés mértéke a számvevők szerint 5 százalékos lesz (1,08 billió euróról 1,13 billió euróra). A bruttó nemzeti jövedelem arányában azonban a keret a bizottság becslése szerint 1,16 százalékról 1,11 százalékra csökken. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális