2018. szeptember 19. szerdaVilhelmina
EUR = 4.6478 RON
USD = 3.9793 RON
HUF = 1.4303 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,286.98(1.42%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Ezeket az adózási változásokat hozta 2018

 utolsó frissítés: 14:49 GMT +2, 2018. január 03.

Bár január 1-jével jelentős adóváltozások léptek hatályba, csökken a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárul az alkalmazottakra, a kormány arra számít, hogy összességében nem módosulnak az adóterhek az állampolgárok és a vállalkozások számára.

A kormány az év utolsó két hónapjában több adómódosítási intézkedést fogadott el, amelyek hatályba lépése sokáig bizonytalan volt. A vállalkozók bírálták is emiatt a kabinetet, hangoztatva, hogy kiszámíthatatlanná teszi az üzleti környezetet. Végül a kormány lemondott a javasolt módosítások egy részéről, másik részét elfogadta.

Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb, hogy a személyi jövedelemadó (szja) január 1-jétől 16 százalékról 10 százalékra csökken. Ez azonban nem jelent adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a dolgozókra hárította a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét. A dolgozók 25 százalékos nyugdíj- és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell hogy fizessenek az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.

A dolgozók esetében a megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítsák, hogy működjön a kormányzati elképzelés.

Megoszlanak a vélemények, hogy a versenyszféra alkalmazkodni fog-e ehhez a játszmához, és a vállalatok valóban megemelik a dolgozók bruttó bérét, hogy nettó keresetük ne csökkenjen. Egyes elemzők szerint ez egyrészt azért fog megtörténni, mert nagy a munkaerőhiány, így a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák dolgozóikat, másrészt január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1 900 lejre emelkedett a minimálbér.

Jelentős változást hoz az új év a mikrovállalkozások számára is, hiszen a kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, ameddig ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1-3 százalékét kell befizetniük adóként alkalmazottaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma.

Az adóbehajtás szigorítását célozta meg az az intézkedés is, mely szerint január 1-jétől külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa) a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek.

Az új év a nyugdíjak területén is változásokat hoz. Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, július 1-jétől 10 százalékos nyugdíjemelést ütemezett be a kormány.

A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztár a dolgozók után át kell utaljon a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-től csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő román állami nyugdíjrendszerben. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális