2017. június 29. csütörtökPéter
EUR = 4.5503 RON
USD = 3.9857 RON
HUF = 1.4681 RON
GDP-növekedés = 5,7%
Átlagbér = 2342 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 7,977.14(-2.34%)
Infláció = 0,61%
Alapkamat = 1,75%

Már tudjuk, hogy miért tepernek jobban az amerikaiak a munkahelyükön, mint az európaiak

 utolsó frissítés: 17:03 GMT +2, 2016. október 25.

Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államokban az alkalmazottak hetente átlagosan negyedével (25%-kal) több időt fordítanak tényleges munkavégzésre, mint Európában. Az amerikaiak annyira megszállottjai a munkájuknak, hogy később mennek nyugdíjba, és kevesebbszer mennek szabadságra is, mint a világ más országaiban - írja a Bloomberg Alexander Bick, Bettina Bruggemann és Nicola Fuchs-Schundeln kutatására hivatkozva.

A három közgazdász kutatásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ők nem a munkában töltött idővel számoltak, hanem azoknak az óráknak a számával, amelyet egy alkalmazott a munkahelyén értékteremtő tevékenységre fordít. Főként azt vizsgálták, mi a magyarázata annak, hogy míg a hetvenes években az amerikaiak és az európaiak tényleges munkára fordított ideje közel megegyezett, addig most komolyabb éltérést mutattak ki a tanulmányban

Forrás: paixetdeveloppement.net 

A kutatás szerint egy átlagos európai munkavállaló - ha beleszámítjuk, hogy az amerikaiak kevesebb szabadnapot is vesznek ki - évente 19%-kal dolgozik kevesebbet, mint egy átlagos amerikai, ami körülbelül 258 munkaórás különbséget jelent egyetlen év alatt. Ha az országokat külön vizsgáljuk (sajnos Romániára nem tért ki a tanulmány, Magyarországra viszont igen), akkor azt látjuk, hogy a svájci munkamorál közelíti meg leginkább az amerikait, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban és Lengyelországban pedig a tényleges munkával töltött idő a heti 20 órát sem éri el. 

Forrás: Bloomberg

Többet is keresnek, de inkább az adó- és nyugdíjrendszerrel magyarázható

A Bloomberg cikkében több szakértőt is megszólaltatott a kutatás eredményével kapcsolatban. Dora Gicheva, a Greensboro Egyetem közgazdásza szerint az országok közti fizetésbeli különbségekben kell keresni az egyik okát annak, hogy az amerikaiak több időt töltenek munkával, mint akár a fejlettebb nyugat-európai országok állampolgárai.

Lee Ohanian, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint viszont sokkal inkább az adóterhek közti különbségekben, illetve a szociális rendszerek közti eltérésben kell keresni az amerikaiak motivációjának okát - egyébként ezt támasztja alá egy 2006-ban megjelent kutatás is.

Vagyis a legfőbb ok egyrészt az, hogy az amerikaiak sokkal kevesebb munkára kivetett adót fizetnek, mint az európaiak, így nagyobb a motivációjuk az iránt is, hogy minél több időt töltsenek munkával. Másrészt arra is felhívják a figyelmet, hogy az európai nyugdíjrendszer sokkal kiszámíthatóbb, nyugodtabb öregkort biztosít. Az Egyesült Államok piaci alapon szerveződő nyugdíjbiztosítási rendszere viszont semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy az amerikaiak félretett pénze hirtelen nem veszít jelentősen az értékéből. Ezzel magyarázható az is, hogy Amerikában 50 éve nem dolgozott még annyi nyugdíjkorhatárhoz közeledő személy, mint napjainkban.

A tanulmány emellett a szakszervezetek európai erejét is kiemeli, de a munkavállalói jogok szigorúbb védelme is hatással van arra, hogy az európaiak kevesebbet dolgoznak az amerikaiaknál. 

De a közgazdászoknak még van egy magyarázatuk arra, hogy az amerikaiak miért tepernek jobban a munkahelyükön. A válasz részben a vállalati berendezkedésben is keresendő szerintük. Az európai vállalati kultúra ugyanis jellemzően konzervatívan, a vállalati hierarchiát figyelembe véve jár el akkor, amikor a fizetéseket meghatározza. Az amerikai ezzel szemben figyelembe veszi a többletteljesítményt is, és gyakran előléptetésekkel is díjazza a folyamatos jó munkavégzést.

Arra a tanulmány nem tér ki, hogy a munkamorálban keletkező ilyen szintű különbség milyen hatással van a jólétre, illetve az országok gazdasági teljesítményére. De a szerzők kiemelik, hogy a kulturális különbségek nem magyarázzák az eltérést, hiszen az első világháború idején az egy főre jutó munkaórák száma még az európaiak esetében volt nagyobb. A hatvanas és hetvenes években pedig közel ugyanannyi órát dolgoztak átlagosan az európai és amerikai munkavállalók. 




globális