2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
EUR = 4.8744 RON
USD = 4.1145 RON
HUF = 1.3394 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 8,795.07(0.44%)
Infláció = 2,45%
Alapkamat = 1,50%

Magyarországon drágultak leginkább a lakások az EU-ban

 utolsó frissítés: 10:33 GMT +2, 2016. május 16.

Az európai uniós országok közül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, az átlagárak 14 százalékkal nőttek egy év alatt, 2015 harmadik negyedévére – derül ki az FHB legújabb lakásárindex-elemzéséből.

Magyarországon egy használt lakás átlagára 16,3 millió forintot ért el a legdrágábbnak számító Budapesten tavaly a harmadik negyedévben, míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kellett fizetni, ahol az átlagár 5,8 millió forint volt.

Magyarországot Svédország követte 11,6 százalékos drágulással. Ugyanakkor Svédországban átlagosan 2648 ezer koronáért cseréltek gazdát az ingatlanok, a legdrágábbnak Stockholm számított 5424 ezer koronás átlagárával az idei első negyedévi adatok szerint.

A harmadik helyre Írország került, ahol 2015-ben a drágulás mértéke a korábbihoz képest kissé csökkent ugyan, de még így is megközelítette a 10 százalékot. A főváros, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak csaknem 248 ezer euró körül alakultak 2015 harmadik negyedévében.

Továbbra is vannak olyan országok, amelyek nem tudnak kilábalni a lakáspiaci válságból. Kissé még mindig csökkentek az árak Olaszországban, Horvátországban, Franciaországban és Lengyelországban. A legnagyobb vesztes Görögország volt, ahol 2015 első kilenc hónapjában csaknem 5 százalékkal estek az átlagárak.

Az elemzés szerint bár a lakásárak emelkedése a piacok magára találását mutatja, a lakásépítések nehezen indulnak be Európában. Az Európai Unióban körülbelül harmadannyi építési engedélyt adtak ki 2015 első kilenc hónapjában, mint a gazdasági válság előtt, nyolc évvel korábban az első három negyedévben. Az építési engedélyek száma csak 8 százalékkal volt magasabb tavaly az első háromnegyed évben, mint 2013 azonos időszakában.

Az egyes országok között azonban nagyok a különbségek, Svédországban, Ausztriában és Németországban például az építési engedélyek száma a válság előtti maximumot is jelentősen meghaladja. A legnagyobb lemaradást a válság előtti maximumhoz képest Spanyolország és Görögország mutatja.

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat – áll a bankcsoport által ismertetett elemzésben. (mti)

piacingatlanMagyarország
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális