2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

Egyenlő bérezés bevezetésével szorítanák vissza a kelet-európai munkavállalókat?

 utolsó frissítés: 10:05 GMT +2, 2016. március 10.

A kelet-európai munkavállalók versenyelőnyét szoríthatja vissza az Európai Bizottság törvénytervezete, amely módosítaná a kiküldött munkavállalókra vonatkozó, 1996 óta érvényben lévő irányelvet – vallja több európai parlamenti képviselő is. Sógor Csaba szerint az egyenlő munka, egyenlő bérezés elve, amelyet a Bizottság javasol, nemcsak a határokon túl gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat, hanem az európai versenyképességet is károsan érintené, ezért megosztja az EP-képviselőket.

A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosításáról Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja számolt be március 8-án Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A Bizottság szerint az 1996 óta érvényben lévő dokumentumot felül kell vizsgálni a visszaélések, a csalások és a szociális dömping, vagyis a helyi piaci feltételek olcsó munkaerővel való aláásásának gyakorlata miatt.

A Bizottság azt javasolja, hogy azonos országban, azonos munkáért, azonos bérezésben részesüljenek a kiküldött munkavállalók is. A kérdésről szóló vitában megoszlottak a vélemények, hiszen míg valóban jól hangzik, hogy egy adott munkáért mindenki ugyanolyan fizetést kapjon, a képviselők egy része szkeptikus a kérdésben. Indoklásuk szerint a bérek leszabályozása káros hatással volna a közös piacon való szabad munkavállalásra és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra.

"A téma kapcsán felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a munkabérek szabályozása mögött az olcsó munkaerő visszaszorításának szándéka húzódhat. Ez azonban csökkentené a versenyt és az európai versenyképességet" – fogalmazott Sógor Csaba.

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában is dolgozó RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint ez leginkább az építkezési szektorra lenne hatással, hiszen a 2014-es adatok azt mutatják, hogy a más tagállamban munkát vállalók 40 százaléka építőmunkás. Az európai munkaerőpiac 1 százaléka, közel 2 millió fő dolgozik más európai tagállamban, az építkezési szektor után legtöbben a mezőgazdaság, illetve a szállítás és a pénzügy területén tevékenykednek – magyarázza a képviselő.

Sógor Csaba nem látja értelmét a módosításának, hiszen egyelőre nem ismerjük az alap-irányelv érvényesítésére és hatékony végrehajtására vonatkozó, 2014-ben elfogadott irányelv hatását, mivel annak a tagállami jogrendbe történő átültetési határideje még nem járt le. "Akkor kell új törvénykezésben gondolkodnunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a jelenlegi nem megfelelő” – mondta. A képviselő szerint a visszaélések és a csalás elleni erőfeszítések során rendkívül óvatosnak kell lenniük az európai döntéshozóknak annak érdekében, hogy ne állítsanak új akadályokat a munkaerő-mobilitás útjába, és ne veszélyeztessék az egységes piacot.  

A folyamat következő lépéseként az Európai Bizottság az Európai Parlament elé terjeszti javaslatát megvitatásra. (rmdsz-tájékoztató)

munka
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális