2024. március 28. csütörtökGedeon, Johanna
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

Tusványosi válaszkeresés: hogyan fejlődhet Székelyföld?

 utolsó frissítés: 11:16 GMT +2, 2015. április 24.

Székelyföld fejlesztési lehetőségeiről szerveztek kerekasztal-beszélgetést Tusványoson. Ezen az előadáson egy asztalnál két RMDSZ-es politikust is láthattunk, ami rekordnak számít az idei szabadegyetemen.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint  Székelyföld fejlesztése két irányt kell kövessen: infrastrukturálist és közösségfejlesztést. Véleménye szerint a térség nem lesz egy erős fejlesztési gócpont, „mindig lesz egy egészséges konkurancia a székely székek között”. Az EMNT Mikó Imre tervére reflektálva kiemelte, hogy nagyszabású terveket nem lehet önkormányzati támogatás nélkül véghezvinni, a megvalósításhoz politikai befolyás kell. Példaként a Brassó-Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda- Gyergyószentmiklós közti útszakasz építését hozta fel, amely politikai lobbi eredménye, magyar jelenlét nélkül nem valósulhatott volna meg. Elmondta, hogy pénz van, csak tudni kell lehívni: Kovászna megye 2009-ben minden második nap egy millió eurót hozott be közbeszerzésekre. A politikai erő szükségességéről azonban megoszlottak a vélemények. Kolumbán Gábor moderátor szerint például az RMDSZ inkább politikai zsarolást csinál a kormányban, amit meg fognak bosszulni.


Borboly Csaba
Hargita megye tanácsának elnöke szerint nincs konkurencia a székely térségek között, hanem inkább egy egészséges együttműködésről beszélhetünk. A régió központja pedig „mindenhol kell legyen, a rurális környezet adja Székelyföld különlegességét”. Ő


a 3B, azaz Bukarest, Budapest és Brüsszel nélkül képzeli el a jövőt
,

mert „függőségi viszonyok helyett partnerségeket kell kialakítani”. A térség gazdasági erejét jelzi, hogy az itt megtermelt GDP értékesebb mint máshol, mert ezt kis, családi vállalkozások hozzák létre és nem multik állítják elő az értéket.

„Sok hasonló probléma van Székelyföld szintjén, ezeket közösen, együttműködve meg lehet oldani, egymástól lehet tanulni. Van amiben egyik tanács vagy intézmény, van amiben a másik jobb. Régebben a megyei tanácsosok szó szerint összeverekedtek a pénzért üléseken, ma már nincs ilyen” – emelte ki Borboly. A tanácselnök a fejlődést öt lépésben tartja elképzelhetőnek: lentről felfelé történő építkezés, jövőkép kialakítása, ehhez kell rendelni a programokat, projekteket, majd ezeket partnerségek révén kell véghezvinni, az eredményeket pedig utólag értékelni kell. „A fejlesztésben a  legnagyobb szövetséges a székelyföldön élő románság kell legyen” – mondta.


Papp Előd
, az EMNT alelnöke szerint azonban a Mikó-terv „nem lesz üres maszlag az önkormányzatok nélkül, mert közösen, együttműködések révén szeretnénk ezt megvalósítani. Mi egy jövőképet ajánlottunk: Kelet Svájcává kellenne tenni Erdélyt” – mondta Papp. Hozzátette , hogy Hargita megyében a legnagyobb munkáltató az RMDSZ, rengeteg ember dolgozik a hivatalokban, intézményekben, ezért nagyon súlyosan érintette a lakosságot a 25%-os bérlevágás. Ő a 3B-ként a Romániában hatalommal bíró triót érti: „bănci, biserici, benzinerii”.

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere szerint többször kéne tusványost szervezni, hátha akkor a mellékutakat is feljavítanák a településen. A polgármester szerint a város egyébként szépen fejlődik, két éve felavatták a sípályát, két hónap múlva megnyílik a fürdő. Ha pedig életbe lépne a PDL javaslata, miszerint úgy vonnák össze a településeket, hogy csak 5000 fősnél nagyobb községek legyenek, tréfásan azt javasolná, hogy csatolják Csíkszeredát Tusnádfürdőhöz, hogy a település megőrizhesse városi rangját.  (hírszerk.)

Székelyföld
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális