Hatalmas bajban az orosz gazdaság
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Az olajárak esése, a nyugati szankciók, a külföldi tőke menekítése is hozzájárult a rubel mélyrepüléséhez.
Tegnap elszabadult a pokol az orosz pénzügyi piacokon, a rubel egyetlen nap alatt 13%-ot zuhant a dollárral szemben, így az orosz jegybank egy héten belül másodszor volt kénytelen kamatemelést végrehajtani: ezúttal brutális mértékben, 10,5%-ról 17%-ra emelte az alapkamat szintjét.
Az alapkamat 650 bázispontos (6,5 százalékpontos) emelésére utoljára Oroszország 1998-ban szánta el magát, nem sokkal azelőtt, hogy államcsődöt jelentettek volna.
A rubel szabadesése a mai kereskedési napon is tovább folytatódott, nem sokkal 14 óra után a dollár elérte a 80 rubeles, az euró a 100 rubeles lélektani határt is. A rubel/dollár árfolyam nyár elején még 35 közelében mozgott, november óta pedig több mint 50%-ot emelkedett. Az orosz fizetőeszköz év végi összeomlásával "kiérdemelte" a 2014 legrosszabbul teljesítő devizája címet, év eleje óta nagyobb a rubel visszaesése, mint az ukrán hrivnyáé.
De miért került ebbe a helyzetbe Oroszország?
A Portfólió.hu 4 pontban foglalta össze, hogy miért került ilyen nehéz helyzetbe az orosz gazdaság:
1. Tönkreteszi az országot az olajárak esése, hiszen az exportjuk közel kétharmada származik olaj- és földgázból, a költségvetési bevételeik körülbelül 70%-a pedig az ezekre kivetett vámokból és adókból. Ugyan a rubel gyengülése mérsékelhetné az árbevétel-csökkenését, a Merryl Linch számításai szerint 80 dolláros olajárnál és 51 rubeles árfolyamnál még éppen nullás lenne a költségvetés, jelenleg viszont mindkettő esetében jóval rosszabb a helyzet (55 dollár az olajár, 80 a rubel/dollár árfolyam).
2. A Portfólió szerint Oroszországot nagyon rosszul érintették a nyugati országok szankciói is, amelyek közül a legsúlyosabb, hogy korlátozták a külföldi forráshoz való hozzáférést. Ez azért jelent problémát a portál elemzői szerint, mert a 670 milliárd dolláros külső adósságból 100 milliárd dollár jövőre fog lejárni, a szankciók miatt pedig ezek refinanszírozása egyre nehezebbnek tűnik.
3. A külföldi tőkét is menekítik Oroszországból, becslések szerint már több mint 100 milliárd dollár feletti tőke hagyta el az országot ebben az évben. A tőkekivonás miatt pedig egyre többen adnak el rubelt, ami további nyomást jelent az orosz fizetőeszközre.
4. Oroszország a tartalékait is kezdi felélni, a Morgan Stanley elemzése szerint az olajár 50 dolláros szintje mellett 2015 őszére elfogynak az orosz jegybank tartalékai. A jegybank január 24. óta több mint 5 milliárd dollárt fordított a rubel erősítésére, ami csaknem 1 százaléka Oroszország arany- és devizatartalékának.
Hatalmasat zuhant az orosz tőzsde is, a moszkvai részvényindex továbbra is óriási szabadesésben van, az orosz állami és vállalati kötvények kamatlábai is elszabadultak. A kamatlábak hatalmas növekedése legsúlyosabban valószínűleg az orosz energetikai óriásvállalatokat érintheti, amelyek a megnövekedett kockázat miatt óriási költségek árán finanszírozhatnák tovább beruházásaikat, sőt az eddigi kölcsöneik refinanszírozása is ellehetetlenül a jelenlegi körülmények mellett.
A gazdaságot sújtó problémák Oroszország gazdasági növekedési kilátásait is mélyen érintik. Annak ellenére, hogy az elmúlt negyedévekben az orosz GDP visszafogott növekedést mutatott, 2014-re lassulással, 2015-re pedig recesszióval számolnak a Reuters által megkérdezett elemzők, akik szerint az orosz gazdaság akár 4%-os zsugorodása is elképzelhető jövőre.
Az, hogy a rubelt még rövid távon sem segítette a jegybank intézkedése, az Investor.hu szerint intő jel lehet az orosz gazdaság számára. A befektetők hozzáállása és jövőbeli várakozásainak kitett orosz deviza további zuhanása ugyanis arra engedhetnek következtetni, hogy a piaci szereplők megkérdőjelezik a jegybanki beavatkozás hatékonyságát, a bizonytalanság pedig devizatartalékok apadásával vélhetően egyre inkább felerősödik.
Forrás: Portfolio.hu, Financial Times, New York Times, 444.hu