Az ukrán válság a román gazdaságon is nyomot hagyhat
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Látszólag semmi közünk hozzá, de mivel közel van, nekünk is fájhat. Magasabb kamatok, elmaradó befektetések, romló valuta, növekvő infláció: vagyis vékonyabb pénztárca.
Románia gazdaságát sem hagyja érintetlenül az ukrán válság – ebben minden elemző, és a politikusok is egyetértenek. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy mindennemű régióbeli bizonytalanságot „megbosszul” a piac, ez a szomszédos országban kirobbant konfliktus esetén is igaz.
Az ukrán válság ott fog ütni, ahol a legjobban fáj, vagyis a közvetlen külföldi tőkebefektetések csappanhatnak meg a régió iránti bizalom csökkenése folytán – véli Lucian-Liviu Albu közgazdász, aki a Ziarul Financiarnak azt nyilatkozta, sok olyan cég, amely idénre tervezte a kelet-európai piacra történő belépést, meggondolhatja magát a konfliktus miatt. Ez visszafogná a nemrég begyorsult gazdasági növekedést.
Várhatóan Románia és Ukrajna kereskedelmi kapcsolata is megsínyli a válságot, bár fontos kiemelni, hogy az állam a közös határ ellenére sem tartozik a legjelentősebb kereskedelmi partnereink közé. A Pénzcsinálók interaktív külkereskedelmi térképe szerint évi félmilliárd eurós áruforgalommal Ukrajna Románia 20. legfontosabb importpartnere, 840 millió euróval pedig a 14. legfontosabb exportpiaca. Elsősorban nyersanyagokat, gyógyszereket, zsírokat adunk el a szomszédos országnak, míg főleg ukrán késztermék, nyersanyag és energia érkezik hozzánk. Albu azt mondja, főleg a határ menti kereskedők érezhetik meg a válság hatását. A csempészcigaretta piacot azért nem féltjük.
A gazdasági hatások kapcsán az államelnök is megszólalt. Traian Băsescu szerint is vissza fog esni a külföldi tőkeáramlás, de arról is beszélt, hogy mivel a befektetők régiós viszonylatban gondolkodnak, az államadósság finanszírozási költsége, a kamatok is nőni fognak. A pénzügyminisztérium márciusban 2,6 milliárd lej és 200 millió euró értékben tervez államkötvényt kibocsátani. Hétfőn már történt is egy 400 millió lej értékű kötvénykibocsátás, de az elemzői várakozásokkal ellentétben februárhoz képest olcsóbban, 3,87%-os kamattal sikerült forrásokhoz jutni.
Ha hosszabb távon mégis nő a finanszírozási költség, a végre alacsony szintre letornázott, bankok által gyakorolt kamatok is növekedésnek indulhatnak: ezt pedig már jó pár millió, valamilyen típusú hitellel rendelkező romániai megérezné a pénztárcáján. Ez a hatás is várat azért még magára: a romániai bankközi kamatláb (ROBOR) három hónapos átlaga jelenleg 0,4 százalékponttal kisebb, mint bő egy hete, 3,36%-on áll.
Az árfolyam-romlásnak is a várható kamatnövekedéshez hasonló hatása lehetne: Romániában rengeteg fogyasztói ár, kölcsön értéke függ a valuta erejétől. Hétfőn 4,52 lejes euróárfolyamot jelentett be a jegybank, ami, bár nem rekord, de 0,39%-kal magasabb a péntekinél, és nehéz eldönteni, hogy a hazai kormányválság és az ukrajnai krízis közül melyik nyom többet a latba. A gyakorlatban már akár 4,5 lejért is vásárolnak eurót a bankok, tőlük beszerezni pedig legolcsóbban 4,54 lejért lehet. A tavalyi átlagosan 4,42 lejes euró után idénre hozzá kell szokni a 4,5 lejes, vagy még drágább euróhoz. Egy tartós, és/vagy folytatódó leértékelődés miatt azonban az infláció is megugorhat, sok, a fogyasztói kosárban is előkelő helyet elfoglaló termék ugyanis importból származik.
A bukaresti értéktőzsdén is érződött az "ukrán hangulat", hétfő délelőtt 2,5%-os esést mutatott a BET-index.
Az ukrajnai helyzet az energiaárak kapcsán is változásokat hozhat. Bár elemzők kizártnak tartják, hogy Oroszország a gázvezeték elzárásával fenyegetne, az tény, hogy Ukrajna területén keresztül érkezik évi mintegy kétmilliárd köbméternyi, a romániai éves szükséglet 16%-át fedező földgáz, az árak pedig emelkednek. A Bloomberg az ukrajnai feszültségnek tudja be, hogy hétfőn reggel 2,8%-kal drágult a földgáz a nemzetközi piacon. Az üzemanyagok ára is emelkedhet: a Brent kőolaj árfolyama hétfőn 2%-kal nőtt.
A Capital cikkírója, Răzvan Amariei a válság kapcsán arra világít rá: az export-import adatok azt mutatják, hogy bőven van még tér az ukrán-román kereskedelmi kapcsolat bővítésére, és egy demokratikus, Európa felé közelítő Ukrajna komoly gazdasági lehetőségeket tartogat számunkra, még akkor is, ha az oda vezető út kisebb-nagyobb veszteségeket hoz. De még ha a jövőbe tekintünk, akkor is két oldala van az érmének: egy EU-tag Ukrajna sok olyan befektetést elszívhatna Románia elől, ami az olcsó munkaerő miatt valósul meg jelenleg - áll az írásban.